[Grem] Lpsek a szemly fogalmnak jradefinilsa fel

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2013. Aug. 28., Sze, 09:50:17 CEST 

Találós kérdés
2013-08-13 <http://christianae.wordpress.com/2013/08/13/talalos-kerdes/> ·
by christiana2013 <http://christianae.wordpress.com/author/christiana2013/>
Melyik nem védett?

[image: whichnotprotected]<http://christianae.files.wordpress.com/2013/08/whichnotprotected.jpg>


2013/8/26 KEA <kea at turul.banki.hu>

> Lépések a személy fogalmának újradefiniálása felé
>
> Magyar Kurír -- 2013. 08. 22., Ménesi Krisztina
> http://magyarkurir.hu/hirek/lepesek-szemely-fogalmanak-ujradefinialasa-fele
>
>
> Az indiai Környezet- és Erdőügyi Minisztérium az egész országban
> betiltotta a delfinshow-kat, delfináriumok létesítését, illetve delfinek
> és bizonyos cetfélék fogságban tartását, ám nem egyszerűen állatbaráti
> megfontolásból. Hivatalos indoklásban először jelent meg a „nem emberi
> személy” fogalma.
>
> A közleményben többek közt ez áll: „A cetfélék általában nagyon
> intelligensek és érzékenyek; számos, a delfinek viselkedését
> tanulmányozó kutató megállapította, hogy a többi állathoz képest
> szokatlanul magas intelligenciájúak, ezért a delfint ’nem emberi
> személynek’ kell tekinteni, s mint ilyet, sajátos jogok illetik meg, és
> erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy szórakoztatás céljából fogságban
> tartsák.”
>
> Az embernek Istentől kapott feladata, hogy gondoskodjék a teremtett
> világról, óvja az állatokat és a növényeket. Itt azonban, mint az
> indoklásból kiderül, egészen másról van szó. Indiában csendben megtették
> az első hivatalos lépést a személy fogalmának újradefiniálása felé.
>
> A törekvés nem egészen újkeletű; szinte észrevétlenül, az állatvédelem
> köntösében jelent meg és került be számos ország jogalkotásába. Az
> állatjogvédelem abban különbözik az állatvédelemtől, hogy nem azért védi
> az élőlényeket, mert szépek és értékesek, hanem mert – állítólag – érző,
> tudattal rendelkező személyek, akiket személyhez fűződő jogok illetnek
> meg.
>
> Elsőként Nagy-Britanniában (1997), Új-Zélandon (1999) és
> Spanyolországban (2008) terjesztettek ki három, alapvetően emberi jogot
> az emberszabású majmokra. Ennek értelmében a főemlősöket megilleti az
> élethez, a szabadsághoz és a testi épséghez való jog (vagyis tilos
> kínozni vagy kísérletekhez felhasználni őket). Az indoklás még nem
> nevezi személynek az emberszabású majmokat, de már jogokkal ruházza fel
> őket, mégpedig fogantatásuktól kezdve. („Apró” visszásság, hogy
> Spanyolországban a törvény ma már fogantatásuk pillanatától védi a
> nagymajmokat az abortusztól és a magzati kísérletezéstől – szemben az
> emberi embriókkal...)
>
> Az elméleti tudatformálás természetesen előbbre jár, mint a jogalkotás.
> Csak két példa: az Egyesült Államokban néhány hónapja egy tudományos
> egyesület ülésén ismertették a Cetfélék Jognyilatkozatát, amely „a
> minden személyt megillető egyenlő bánásmód” előmozdítása érdekében
> kimondja, hogy fejlett kognitív képességei miatt minden bálna és a
> delfin személy, és megilleti az élethez, a szabadsághoz és a testi
> épséghez való jog.
>
> Hasonló szellemben, Személyi lét az emberen túl címmel rendeznek 2013
> decemberében a Yale Egyetemen nagyszabású konferenciát. „A rendezvény a
> nagymajmok, a cetfélék, az elefántok és más állatok személy mivoltát
> állítja középpontba, és a személyfogalom változását tárja fel
> neurológiai, viselkedéstudományi, fiozófiai, etikai és jogi szempontok
> alapján. Különleges figyelmet szentelünk a nem emberi állat (sic)
> személyi mivoltának, igyekszünk feltárni a személy fogalmának történeti,
> tudományos és filozófiai hátterét, valamint az állatok érdekvédelmének
> módjait, jogi precedensek teremtése és a köztudat informálása révén” –
> olvasható a rendezvény honlapján.
>
> Miért veszélyes ez az áramlat?
>
> A személyfogalom kitágítása a több évezredes emberi társadalom és
> kultúra alapkategóriáit bontja le, éppúgy, mint a házasság és a nemek
> fogalmának újradefiniálása. Wesley J. Smith neves jogász és bioetikus
> szerint ha a személyfogalom kiterjesztésénél lebontjuk az emberi faj
> határát, előbb-utóbb nemcsak a főemlősöknek fogunk jogokat adni (akik
> egyébként sem saját jogaikat felfogni, sem másokét tiszteletben tartani
> nem képesek), hanem minden élőlénynek. S valóban: Ecuadorban és
> Bolíviában évek óta törvény védi a fák „jogait”; Új-Zélandon pedig
> 2012-ben személyhez fűződő jogokkal ruháztak fel egy folyót.
>
> Újfajta egyenlőség születik, amelyben ember, állat, növény és folyó
> egyenértékű – ám valójában nem a többi élőlény emelkedik az ember
> méltóságára, hanem az ember süllyed az állatvilág szintjére. Ugyanakkor
> – mutat rá Smith – a tervezett Yale-konferencia hátterében álló
> emberellenes áramlat, „ha nem leszünk óvatosak, olyan biztosan fogja
> lerombolni a nyugati civilizáció gerincét, az egyetemes emberi
> egyenlőséget, mint ahogy a Vezúv elpusztította Pompejit.”
>
> Kinek az érdeke?
>
> Wesley J. Smith szerint az állatjogvédők, a bioetika mai hangadói és a
> transzhumanizmus hívei egyaránt érdekeltek abban, hogy megdöntsék az
> emberi élet különleges értékéről vallott társadalmi meggyőződést.
>
> Az állatjogvédők busás hasznot húzhatnak abból, hogy erkölcsi
> egyenlőséget igyekeznek teremteni ember és állat között. A New York
> Times idézi Steven M. Wise állatjogvédő ügyvédet, aki 2013-ra perek
> sorozatát helyezte kilátásba, melyekben „a legmodernebb tudomány
> segítségével fogják meggyőzni a bírákat, hogy az olyan állatoknak, mint
> a bálnák vagy a csimpánzok, személyi jogállást és jogokat kell
> biztosítani.” Wise is megjegyzi, hogy egyetlen jogi precedens perek
> áradatát indítaná meg – először azért, hogy egyre több állatfaj kapjon
> jogi személyiséget, majd azért, hogy ezen „állati személyek” kellő
> jogalappal perelhessék tulajdonosaikat alapvető jogaik sérelméért.
>
> A transzhumanizmus hívei azért érdekeltek az ember kiváltságos
> helyzetének megszüntetésében, mert céljuk az emberi faj technológiai
> eszközökkel történő „nemesítése”, és szabadabban manipulálhatják az
> ember biológiáját, ha egy állatfajjá teszik a sok közül. A bioetika mai
> hangadói pedig azért iktatnák ki az emberi fajhoz tartozás erkölcsi
> vonzatait, hogy egyes embercsoportokat anyagi haszonért természeti
> erőforrásként aknázhassanak ki, másoktól pedig akadálytalanabbul
> szabadulhassanak meg.
>
> Nagy erők érdekeltek abban, hogy az embert egy szintre hozzák az
> állatokkal. Ennek kevésbé feltűnő módja, ha az állatokat kezdik
> személynek nevezni. Fontos, hogy tudatosítsuk ezt az állatszeretetnek
> álcázott, mögöttes szándékot. Feladatunk, hogy a teremtett világ
> védelméért munkálkodjunk, de nem azért, mintha az élőlényeknek ehhez
> személyi joguk fűződne, hanem mert a Teremtő a mi gondoskodásunkra bízta
> őket.
>
> --
>
> Üdvrivalgással:
> KEA.
> ----
> Keszthelyi András
> f. adj.
> ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- kvetkez rsz ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20130828/94db6172/attachment.html

Tovbbi informcik a(z) Grem levelezlistrl