<div dir="ltr"><h1>Találós kérdés</h1>
<div>
<a href="http://christianae.wordpress.com/2013/08/13/talalos-kerdes/" title="12:46" rel="bookmark" target="_blank">2013-08-13</a><span> · by <span><a href="http://christianae.wordpress.com/author/christiana2013/" title="christiana2013 összes bejegyzése" rel="author" target="_blank">christiana2013</a></span></span> </div>
<h3 style="text-align:center"><span></span>Melyik nem védett?</h3>
<p style="text-align:center"><a href="http://christianae.files.wordpress.com/2013/08/whichnotprotected.jpg" target="_blank"><img alt="whichnotprotected" src="http://christianae.files.wordpress.com/2013/08/whichnotprotected.jpg?w=300&h=282" height="282" width="300"></a></p>
</div><div class="gmail_extra"><br><br><div class="gmail_quote">2013/8/26 KEA <span dir="ltr"><<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>></span><br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
Lépések a személy fogalmának újradefiniálása felé<br>
<br>
Magyar Kurír -- 2013. 08. 22., Ménesi Krisztina<br>
<a href="http://magyarkurir.hu/hirek/lepesek-szemely-fogalmanak-ujradefinialasa-fele" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/lepesek-szemely-fogalmanak-ujradefinialasa-fele</a><br>
<br>
<br>
Az indiai Környezet- és Erdőügyi Minisztérium az egész országban<br>
betiltotta a delfinshow-kat, delfináriumok létesítését, illetve delfinek<br>
és bizonyos cetfélék fogságban tartását, ám nem egyszerűen állatbaráti<br>
megfontolásból. Hivatalos indoklásban először jelent meg a „nem emberi<br>
személy” fogalma.<br>
<br>
A közleményben többek közt ez áll: „A cetfélék általában nagyon<br>
intelligensek és érzékenyek; számos, a delfinek viselkedését<br>
tanulmányozó kutató megállapította, hogy a többi állathoz képest<br>
szokatlanul magas intelligenciájúak, ezért a delfint ’nem emberi<br>
személynek’ kell tekinteni, s mint ilyet, sajátos jogok illetik meg, és<br>
erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy szórakoztatás céljából fogságban<br>
tartsák.”<br>
<br>
Az embernek Istentől kapott feladata, hogy gondoskodjék a teremtett<br>
világról, óvja az állatokat és a növényeket. Itt azonban, mint az<br>
indoklásból kiderül, egészen másról van szó. Indiában csendben megtették<br>
az első hivatalos lépést a személy fogalmának újradefiniálása felé.<br>
<br>
A törekvés nem egészen újkeletű; szinte észrevétlenül, az állatvédelem<br>
köntösében jelent meg és került be számos ország jogalkotásába. Az<br>
állatjogvédelem abban különbözik az állatvédelemtől, hogy nem azért védi<br>
az élőlényeket, mert szépek és értékesek, hanem mert – állítólag – érző,<br>
tudattal rendelkező személyek, akiket személyhez fűződő jogok illetnek<br>
meg.<br>
<br>
Elsőként Nagy-Britanniában (1997), Új-Zélandon (1999) és<br>
Spanyolországban (2008) terjesztettek ki három, alapvetően emberi jogot<br>
az emberszabású majmokra. Ennek értelmében a főemlősöket megilleti az<br>
élethez, a szabadsághoz és a testi épséghez való jog (vagyis tilos<br>
kínozni vagy kísérletekhez felhasználni őket). Az indoklás még nem<br>
nevezi személynek az emberszabású majmokat, de már jogokkal ruházza fel<br>
őket, mégpedig fogantatásuktól kezdve. („Apró” visszásság, hogy<br>
Spanyolországban a törvény ma már fogantatásuk pillanatától védi a<br>
nagymajmokat az abortusztól és a magzati kísérletezéstől – szemben az<br>
emberi embriókkal...)<br>
<br>
Az elméleti tudatformálás természetesen előbbre jár, mint a jogalkotás.<br>
Csak két példa: az Egyesült Államokban néhány hónapja egy tudományos<br>
egyesület ülésén ismertették a Cetfélék Jognyilatkozatát, amely „a<br>
minden személyt megillető egyenlő bánásmód” előmozdítása érdekében<br>
kimondja, hogy fejlett kognitív képességei miatt minden bálna és a<br>
delfin személy, és megilleti az élethez, a szabadsághoz és a testi<br>
épséghez való jog.<br>
<br>
Hasonló szellemben, Személyi lét az emberen túl címmel rendeznek 2013<br>
decemberében a Yale Egyetemen nagyszabású konferenciát. „A rendezvény a<br>
nagymajmok, a cetfélék, az elefántok és más állatok személy mivoltát<br>
állítja középpontba, és a személyfogalom változását tárja fel<br>
neurológiai, viselkedéstudományi, fiozófiai, etikai és jogi szempontok<br>
alapján. Különleges figyelmet szentelünk a nem emberi állat (sic)<br>
személyi mivoltának, igyekszünk feltárni a személy fogalmának történeti,<br>
tudományos és filozófiai hátterét, valamint az állatok érdekvédelmének<br>
módjait, jogi precedensek teremtése és a köztudat informálása révén” –<br>
olvasható a rendezvény honlapján.<br>
<br>
Miért veszélyes ez az áramlat?<br>
<br>
A személyfogalom kitágítása a több évezredes emberi társadalom és<br>
kultúra alapkategóriáit bontja le, éppúgy, mint a házasság és a nemek<br>
fogalmának újradefiniálása. Wesley J. Smith neves jogász és bioetikus<br>
szerint ha a személyfogalom kiterjesztésénél lebontjuk az emberi faj<br>
határát, előbb-utóbb nemcsak a főemlősöknek fogunk jogokat adni (akik<br>
egyébként sem saját jogaikat felfogni, sem másokét tiszteletben tartani<br>
nem képesek), hanem minden élőlénynek. S valóban: Ecuadorban és<br>
Bolíviában évek óta törvény védi a fák „jogait”; Új-Zélandon pedig<br>
2012-ben személyhez fűződő jogokkal ruháztak fel egy folyót.<br>
<br>
Újfajta egyenlőség születik, amelyben ember, állat, növény és folyó<br>
egyenértékű – ám valójában nem a többi élőlény emelkedik az ember<br>
méltóságára, hanem az ember süllyed az állatvilág szintjére. Ugyanakkor<br>
– mutat rá Smith – a tervezett Yale-konferencia hátterében álló<br>
emberellenes áramlat, „ha nem leszünk óvatosak, olyan biztosan fogja<br>
lerombolni a nyugati civilizáció gerincét, az egyetemes emberi<br>
egyenlőséget, mint ahogy a Vezúv elpusztította Pompejit.”<br>
<br>
Kinek az érdeke?<br>
<br>
Wesley J. Smith szerint az állatjogvédők, a bioetika mai hangadói és a<br>
transzhumanizmus hívei egyaránt érdekeltek abban, hogy megdöntsék az<br>
emberi élet különleges értékéről vallott társadalmi meggyőződést.<br>
<br>
Az állatjogvédők busás hasznot húzhatnak abból, hogy erkölcsi<br>
egyenlőséget igyekeznek teremteni ember és állat között. A New York<br>
Times idézi Steven M. Wise állatjogvédő ügyvédet, aki 2013-ra perek<br>
sorozatát helyezte kilátásba, melyekben „a legmodernebb tudomány<br>
segítségével fogják meggyőzni a bírákat, hogy az olyan állatoknak, mint<br>
a bálnák vagy a csimpánzok, személyi jogállást és jogokat kell<br>
biztosítani.” Wise is megjegyzi, hogy egyetlen jogi precedens perek<br>
áradatát indítaná meg – először azért, hogy egyre több állatfaj kapjon<br>
jogi személyiséget, majd azért, hogy ezen „állati személyek” kellő<br>
jogalappal perelhessék tulajdonosaikat alapvető jogaik sérelméért.<br>
<br>
A transzhumanizmus hívei azért érdekeltek az ember kiváltságos<br>
helyzetének megszüntetésében, mert céljuk az emberi faj technológiai<br>
eszközökkel történő „nemesítése”, és szabadabban manipulálhatják az<br>
ember biológiáját, ha egy állatfajjá teszik a sok közül. A bioetika mai<br>
hangadói pedig azért iktatnák ki az emberi fajhoz tartozás erkölcsi<br>
vonzatait, hogy egyes embercsoportokat anyagi haszonért természeti<br>
erőforrásként aknázhassanak ki, másoktól pedig akadálytalanabbul<br>
szabadulhassanak meg.<br>
<br>
Nagy erők érdekeltek abban, hogy az embert egy szintre hozzák az<br>
állatokkal. Ennek kevésbé feltűnő módja, ha az állatokat kezdik<br>
személynek nevezni. Fontos, hogy tudatosítsuk ezt az állatszeretetnek<br>
álcázott, mögöttes szándékot. Feladatunk, hogy a teremtett világ<br>
védelméért munkálkodjunk, de nem azért, mintha az élőlényeknek ehhez<br>
személyi joguk fűződne, hanem mert a Teremtő a mi gondoskodásunkra bízta<br>
őket.<br>
<span class="HOEnZb"><font color="#888888"><br>
--<br>
<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
----<br>
Keszthelyi András<br>
f. adj.<br>
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</font></span></blockquote></div><br></div>