[Grem] Szept.24.Szt. Gellért püspök és vértanú (10-11.sz.) ünnepe

[Emoke Greschik]

 Szent Gellért püspök és vértanú
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2022. szeptember 24.,
szombat | 6:00
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-gellert-puspok-es-vertanu
Szent Gellértre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye fővédőszentjére
emlékezünk liturgikus
ünnepén, szeptember 24-én. Népünk kereszténnyé válásának kezdetén
vezérelte hozzánk
Isten, hogy Imre herceg nevelőjeként, remeteként, püspökként és vértanúként
szolgálja Istent és a magyarság krisztusi hitre térését.

*Szent Gellért **Velencében született 980 körül. Kisgyermek volt, amikor
szülei a Szent Márk-székesegyházzal átellenben lévő Szent György-szigetre
vitték. Úgy látszott ugyanis, hogy György nevű fiuk (Szent György napján
született, ezért kapta a keresztségben ezt a nevet) nem marad
életben.* *Fogadalmat
tettek, hogy ha a gyermek a sziget bencés szerzeteseinek imájára
meggyógyul, Istennek szentelik az életét, és mindjárt a monostorban
hagyják. A gyermek fölgyógyult, ott maradt, és fokozatosan bevezették őt a
kor szellemi és Szent Benedek rendjének lelki életébe. A Gellért nevet
édesapja tiszteletére vette föl, aki szentföldi zarándokútja során halt
meg.*

*Huszonöt éves korában rendtársai perjellé választották, majd Vilmos apát
javaslatára, tudásának elmélyítése céljából másodmagával Bolognába küldték,
hogy később elfoglalhassa a kolostori iskola egyik tanári posztját.
Harminckét évesen tért vissza a Szent György-szigeti monostorba, Vilmos
apát halála után megválasztották apátnak, azonban három év múlva lemondott,
hogy a Szentföldre indulhasson.*

*Gellért 1015-ben indultak útnak két társával Zára (ma Zadar) felé. A
tengeri vihar azonban Isztria partjai felé sodorta őket. Ott a Parenzo (ma
Poreč) melletti Szent András-sziget kikötőjében vetettek horgonyt, és a
sziget bencés monostorában találtak menedéket.*

*A kényszerpihenő közben **Gaudentius pannonhalmi apát szerette volna
megnyerni Gellértet magyarországi kolostoralapítási és térítői tervének. Ő
azzal a nem titkolt szándékkal engedett unszolásának, hogy Magyarországon
keresztül könnyebben eljuthat majd a Szentföldre**. **1015. május 3-án
érkeztek Pécsre, Mór püspökhöz
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mor-puspok>. Vele és Asztrik
pécsváradi apáttal innen Székesfehérvárra, István királyhoz
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-istvan-kiraly-magyarorszag-fovedoszentje>
mentek, aki megbízta Gellértet fia nevelésével. Nyolcéves volt ekkor Imre
herceg <https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-imre-herceg>, Gellért hét
évig nevelte az esztergomi királyi palotában. Ezután a bakonybéli remeteség
évei következtek.*
............

*1028-ig maradhatott a monostor csendjében és erdei magányában*. *Ajtony
vezér legyőzése után S**zent István ugyanis rábízta a csanádi egyházmegye
megszervezését.*

*Gellért elsőként fölosztotta az egyházmegye területét hét főesperességre,
s ezek élére a magával hozott papok közül azokat állította, akik tudtak
magyarul. Majd a papi utánpótlás biztosítására káptalani iskolát
szervezett, végül templomokat építtetett, köztük a székesegyházat és a
bencés monostor templomát, melyet a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlott.
Tevékenységét István király bőkezűen támogatta.*

*Szent Gellért „magyar népköltészetünk első hírmondója”, szintén Nagy
legendájában olvasható ugyanis az első utalás népköltészetünkre, mégpedig
egy munkadalra. *.......

......

*Szent István halála után a vallási és trónviszályok idején Gellért a
lázadók kezére kerül. 1046 szeptemberében az egyik reggel, a Szent
Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgő
vértanúságukról. Az úgynevezett pesti révhez közeledve Vata pogány lázadói
kőzáporral törtek rájuk, és a püspököt a később róla elnevezett Kelen-hegy
szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti
Boldogasszony-templomban (a mai belvárosi főplébánia-templom helyén álló
templomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szent László
uralkodása idején, 1083-ban avatták szentté István királlyal és Imre
herceggel együtt.*

*Forrás*


*Diós István: A szentek életeBálint Sándor: Ünnepi kalendárium
II.Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor
(1000–1530)*

*Magyar Kurír*
*(bh)*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250924/365eeee1/attachment.html>