<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Szent Gellért püspök és vértanú</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2022. szeptember 24., szombat | 6:00<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-gellert-puspok-es-vertanu" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-gellert-puspok-es-vertanu</a></div></div><div><a rel="lightbox['g44558']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=44558&v=0&img=c_gellert.jpg" style="margin-right:0px" width="334" height="173"></a></div><div><a rel="lightbox['g44558']"><span title="7 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
Gellértre<span style="background-color:rgb(255,255,255)">, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szeged-Csanádi </span>Egyházmegye fővédőszentjére </span></span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">emlékezünk
</span>liturgikus ünnepén, szeptember 24-én. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Népünk </span>kereszténnyé válásának
kezdetén vezérelte <span style="background-color:rgb(217,234,211)">hozzánk </span>Isten, hogy Imre herceg nevelőjeként,
remeteként, püspökként és vértanúként szolgálja Istent és a magyarság
krisztusi hitre térését.</span></h3><div><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent
Gellért </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Velencében <span style="background-color:rgb(255,242,204)">született </span>980 körül. Kisgyermek volt, amikor szülei <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
Szent Márk-székesegyházzal átellenben lévő <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szent György-szigetre
</span>vitték</span>. Úgy látszott ugyanis, hogy György nevű fiuk (<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent György napján
született</span>, ezért kapta a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztségben</span> ezt a nevet) <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem marad </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">életben</span>.</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Fogadalmat tettek, hogy ha a gyermek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a sziget </span>bencés szerzeteseinek
imájára meggyógyul, Istennek szentelik az életét, és mindjárt a
monostorban hagyják. A gyermek fölgyógyult, ott maradt, és fokozatosan
bevezették őt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kor </span>szellemi és Szent Benedek rendjének lelki életébe. A
Gellért nevet édesapja tiszteletére vette föl, aki szentföldi
zarándokútja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">során <span style="background-color:rgb(255,242,204)">halt meg</span>.</span></b></span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Huszonöt éves korában rendtársai perjellé választották, majd Vilmos
apát javaslatára, tudásának elmélyítése céljából másodmagával <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Bolognába
</span>küldték, hogy később elfoglalhassa a kolostori iskola egyik tanári
posztját. Harminckét évesen tért vissza<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a Szent György-szigeti </span>
monostorba, Vilmos apát <span style="background-color:rgb(255,242,204)">halála </span>után megválasztották apátnak, azonban
három év múlva lemondott, hogy a Szentföldre indulhasson.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gellért 1015-ben indultak útnak két társával <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Zára (ma Zadar)</span> felé. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A
tengeri vihar azonban Isztria partjai felé sodorta </span>őket. Ott a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Parenzo
(ma Poreč)</span> melletti <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szent András-sziget </span>kikötőjében vetettek horgonyt,
és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a sziget </span>bencés monostorában találtak menedéket.</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kényszerpihenő közben </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gaudentius <span style="background-color:rgb(217,234,211)">pannonhalm</span>i apát szerette volna
megnyerni Gellértet <span style="background-color:rgb(217,234,211)">magyarországi </span>kolostoralapítási és térítői tervének.
Ő azzal a nem titkolt szándékkal engedett unszolásának, hogy
Magyarországon keresztül könnyebben eljuthat majd a Szentföldre</b><u><b>. </b></u><b>1015.
május 3-án érkeztek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Pécsre</span>, <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-mor-puspok" target="_blank">Mór püspökhöz</a>. Vele és Asztrik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">pécsváradi </span>apáttal innen <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Székesfehérvárra,</span> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-istvan-kiraly-magyarorszag-fovedoszentje" target="_blank">István királyhoz</a> mentek, aki megbízta Gellértet fia nevelésével. Nyolcéves volt ekkor <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-imre-herceg" target="_blank">Imre herceg</a>, Gellért hét évig nevelte az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">esztergomi <span style="background-color:rgb(255,242,204)">királyi </span>palotában</span>. Ezután <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a bakonybéli </span>remeteség évei következtek.</b></span></p>............</div><div><p>
</p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1028-ig maradhatott a monostor csendjében és erdei magányában</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ajtony
vezér <span style="background-color:rgb(255,242,204)">legyőzése után S</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>zent István ugyanis rábízta a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">csanádi </span>egyházmegye
megszervezését.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gellért elsőként fölosztotta az egyházmegye területét hét
főesperességre, s ezek élére a magával hozott papok közül azokat
állította, akik tudtak magyarul. Majd a papi utánpótlás biztosítására
káptalani iskolát szervezett, végül templomokat építtetett, köztük a
székesegyházat és a bencés monostor templomát, melyet a Boldogságos Szűz
oltalmába ajánlott. Tevékenységét István király bőkezűen támogatta.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b></b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Gellért „magyar népköltészetünk első hírmondója”, szintén Nagy
legendájában olvasható ugyanis az első utalás népköltészetünkre,
mégpedig egy munkadalra. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">.......</span></span></p><p><span style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(255,255,255)">......</span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent István <span style="background-color:rgb(217,234,211)">halála </span>után <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a vallási és trón</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">viszályok idején</span> Gellért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
lázadók kezére kerül.</span> 1046 szeptemberében az egyik reggel, a Szent
Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgő
vértanúságukról. Az úgynevezett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">pesti révhez </span>közeledve <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Vata pogány
lázadói kőzáporral törtek</span> rájuk, és a püspököt a később róla elnevezett
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Kelen-hegy sziklái</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ról a mélybe taszították.</span> Holttestét ideiglenesen a
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">pesti </span>Boldogasszony-templomban (a mai <span style="background-color:rgb(217,234,211)">belvárosi </span>főplébánia-templom
helyén álló templomban) temették el, később átszállították <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Csanádra</span>.
Szent László uralkodása idején, 1083-ban avatták szentté István
királlyal és Imre herceggel együtt.</b></span></p><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><i></i></b></font></span></p><p><span style="text-decoration:underline"><b>Forrás</b></span><br><b>Diós István:<i> A szentek élete<br></i>Bálint Sándor:<i> Ünnepi kalendárium II.<br>Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor (1000–1530)</i></b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b><br><b>(bh)</b></p></div>
<br></div>
</div>
</div>