[Grem] 'KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA' levelezés

[Emoke Greschik]

 Surján László: A kereszténydemokrácia figyeli a kor kihívásait és
megtalálja a jó megoldásokat
https://vasarnap.hu/2025/09/18/surjan-laszlo-a-keresztenydemokracia-figyeli-a-kor-kihivasait-es-megtalalja-a-jo-megoldasokat/

A kereszténydemokrácia figyeli a kor kihívásait és megtalálja a jó
megoldást a környezetvédelemtől az energiaellátáson át a mesterséges
intelligenciáig – mondta a Gondolának
<https://gondola.hu/cikkek/Surjan-Laszlo-A-keresztenydemokracia-figyeli-a-kor-kihivasait-es-megtalalja-a-jo--155616>
adott interjúban a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és
EP-alelnök.

Beszélt arról is: ma az a kérdés, van-e Európának jövője; ha lehet, meg
kell állítani az EU öngyilkos lépéseit. Surján László szerint a közelgő
választás „tétje az, hogy folytatódik-e a társadalomépítés, vagy jönnek a
neomarxisták, akiknek értékromboló képessége sokszorosa az előd szovjet
változatnak”.

*– A KDNP tiszteletbeli elnökeként hogyan és miben látja a
kereszténydemokrácia szerepét ma Magyarországon, Európában és a világban?*

– A kereszténydemokráciát a szociális piacgazdasággal szokták azonosítani.
Alapja elsősorban XIII. Leó pápa Rerum novarum kezdetű enciklikája. Ám
azóta a világ nagyot változott! Gondoljunk például a globalizációra. Ez, ha
elmossa a nemzetek sajátságait és érdekeit, és csak a profitnövelés
irányítja a döntéseket, nyilván káros jelenség. Ha azonban globális
szolidaritás formájában nyilvánul meg, akkor a jót szolgálja, lásd Hungary
Helps.

A kereszténydemokrácia tehát figyeli a kor kihívásait és megtalálja a jó
megoldást a környezetvédelemtől az energiaellátáson át a mesterséges
intelligenciáig. Európának ebben élen kellene járnia, de jelenleg aligha
alkalmas rá.

Baj, hogy nincs a kereszténydemokratáknak európai szintű szervezete. Ami
van, az Európai Néppárt, elvek nélkül csak szavazatmaximalizálással
foglalkozik. Elvesztette az arculatát. Európa mai állapotában egy
keresztény elvekre épülő nemzetközi szervezetet aligha lehet létrehozni.

*– Volt EP-alelnökként mit gondol az Európai Unió mostani működéséről?*

– Az EU régóta válságban van. Ezt hangzatos jelszavakkal próbálja elfedni.
Eredeti céljait elérte, megfelelő új célokat nem talált. Intézményei saját
hatalmuk növelésében érdekeltek, s nem a polgárok javát szolgálja. Ezt
betetőzi, hogy téves ideológiák kiszolgálója lett. Egyfajta fordított
keresztes háborút visel mindazon értékek ellen, amire az alapítók
építkeztek. Amikor az EU tagjai lettünk, révbe érés élményünk volt. Ma
viszont attól tarthatunk, hogy ez a rév nem ad biztonságot és a jövője is
bizonytalan.

A belépéskor azt hittük, Európa a jövőnk. Ma az a kérdés, hogy van-e
Európának jövője.

Ha lehet, meg kell állítani az EU öngyilkos lépéseit, de ha ebben kudarcot
vallunk, akkor legalább Közép-Európa számára meg kell őriznünk értékeit,
például a mozgás szabadságát.

*– Mi az előttünk álló, 2026-os országgyűlési választás fő tétje, és milyen
kampányra számít?*

– A negyven éves szovjet befolyás kárait csak hosszú idő alatt lehet
felszámolni. A választás tétje az, hogy folytatódik-e ez a
társadalomépítés, vagy jönnek a neomarxisták, akiknek értékromboló
képessége sokszorosa az előd szovjet változatnak. A kampány már most
borzalmas. Ennek oka, hogy érzelmek irányítják, érdemi mondanivalója az
ellenzéknek nincs. Szeretném, ha a kormányoldal nem venné át az ellenzék
gyalázkodó-rágalmazó stílusát. Tudom persze, hogy

*aki ott áll a csatatéren, nem viselkedhet úgy, mint egy frakkos nagykövet.*

*– Akik követik a munkásságát, láthatják, hogy nyugdíjas éveiben sem
tétlenkedik. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) társelnöke és
honlapjának állandó szerzője, a Charta XXI. Megbékélési Mozgalom egyik fő
szószólója. Miért fontosak ezek az Ön számára és a magyar társadalomnak?*

– Mindkét említett szervezet alapítására büszke vagyok. Az MKDSZ a
feladatát a KDNP törvényességének helyreállításával betöltötte. Ma
kulturális szerepet tölt be, s mint ilyen, egyetlen a jobboldalon. A Charta
XXI. Megbékélési Mozgalmat 2010-ben azért alapítottuk, hogy a kormány
szomszédságpolitikája mögött legyen egy civil háttér. A trianoni sebzettség
ma is gyógyításra vár. Társadalmunk egy része már megfeledkezett róla, más
része pedig háborog és a sült galambra vár. Bár nagyon kevesen, de vannak,
akik kompromisszumok árán is akár, de a megoldást keresik. Hogy mi lehet a
megoldás, azt kevesen mondják ki. Szándékosan nyersen fogalmazva: területet
adunk emberi jogokért, minden magyarnak emberhez méltó életéért. A
területet száz éve birtokolják, de a területükön élő magyarokat veszélynek
tekintik. Félelmük agresszióba torkollik. Trianonról tehát nem
megfeledkezni, hanem káros hatásait felszámolni, de legalább mérsékelni
kell. A körülmények kedvezőek:

régiónk államai önmagukban gyöngék, s ezért jelentéktelenek. Csak egymással
együttműködve tudnak ellenállni Brüsszel központosító, nemzetellenes
lépéseinek,

a világot átjáró eszement woke ideológiának, s a magyar példa alapján
eredményesen gátolhatják az illegális migrációt. Mindezt a megbékélés,
kiengesztelődés keresztény szellemében.

*– Hogyan tudja összeegyeztetni a személyes hitét a mai eldurvult
közélettel, ahol egyesek már a politikai gyilkosságoktól és uszítástól sem
riadnak vissza?*

– Nem kell semmit összeegyeztetni: a személyes hitemet a magam bűnei, s nem
mások akciói veszélyeztetik. A közélet durvasága viszont valóban nagy
probléma. Jó ideje már, hogy Áder János köztársasági elnök felszólalt
ellene az országgyűlésben. Sajnos eredménytelenül. Egyetértek vele, hogy az
erősebbtől félnek, jelesül a kormányoldalnak kellene jó példát mutatnia.
Saját képviselői múltamból tudom, hogy ez igencsak nehéz feladat.
Mindannyiunkba bele van égetve az „amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj
Isten”. A durvaságot elutasító emberek nem tesznek különbséget a vitázó
felek között aszerint, hogy ki kezdte. Az eldurvult hang épp azokat
tarthatja távol a szavazástól, akiknek a jobbik oldalt kellene hatalomban
tartaniuk. Mostanra

a közéleti durvaság szintet lépett. A Kirk-gyilkosság után újra
reflektorfénybe kerültek a Trump elnök és Fico miniszterelnök elleni
merényletkísérletek és az itthon immár rendszeres uszítások is.

Sokat tehetne a sajtó, hogy csillapodjanak a kedélyek. Sajnos, az
újságírókban is forr az indulat, amit emberileg értek, de károsnak tartom.
Talán komolyabb büntetést kellene adni a nyilvános hazugságért és
rágalmakért.

*Kapcsolódó:*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250918/4a9cc505/attachment.html>