<div dir="ltr">
<div class="entry-header"><h1 class="gmail-post-title entry-title"> Surján László: A kereszténydemokrácia figyeli a kor kihívásait és megtalálja a jó megoldásokat </h1><div class="gmail-featured-area-inner"><img width="191" height="125" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/01/KDNP2.jpg" class="gmail-attachment-jannah-image-post gmail-size-jannah-image-post gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;"></div></div> <div class="entry-content entry gmail-clearfix"> <div class="gmail-stream-item gmail-stream-item-above-post-content" style="text-align:left"><div class="gmail-stream-item-size"><div class="gmail-g gmail-g-1"><div class="gmail-g-single gmail-a-36"><a href="https://vasarnap.hu/2025/09/18/surjan-laszlo-a-keresztenydemokracia-figyeli-a-kor-kihivasait-es-megtalalja-a-jo-megoldasokat/">https://vasarnap.hu/2025/09/18/surjan-laszlo-a-keresztenydemokracia-figyeli-a-kor-kihivasait-es-megtalalja-a-jo-megoldasokat/</a><span style="background-color:rgb(242,242,242)"> </span></div></div></div></div> <h2>A
kereszténydemokrácia figyeli a kor kihívásait és megtalálja a jó
megoldást a környezetvédelemtől az energiaellátáson át a mesterséges
intelligenciáig – mondta a <a href="https://gondola.hu/cikkek/Surjan-Laszlo-A-keresztenydemokracia-figyeli-a-kor-kihivasait-es-megtalalja-a-jo--155616">Gondolának</a> adott interjúban a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök.</h2> <p>Beszélt
arról is: ma az a kérdés, van-e Európának jövője; ha lehet, meg kell
állítani az EU öngyilkos lépéseit. Surján László szerint a közelgő
választás „tétje az, hogy folytatódik-e a társadalomépítés, vagy jönnek a
neomarxisták, akiknek értékromboló képessége sokszorosa az előd szovjet
változatnak”. </p><p><strong>– A KDNP tiszteletbeli elnökeként hogyan
és miben látja a kereszténydemokrácia szerepét ma Magyarországon,
Európában és a világban?</strong> </p><p>– A kereszténydemokráciát a
szociális piacgazdasággal szokták azonosítani. Alapja elsősorban XIII.
Leó pápa Rerum novarum kezdetű enciklikája. Ám azóta a világ nagyot
változott! Gondoljunk például a globalizációra. Ez, ha elmossa a
nemzetek sajátságait és érdekeit, és csak a profitnövelés irányítja a
döntéseket, nyilván káros jelenség. Ha azonban globális szolidaritás
formájában nyilvánul meg, akkor a jót szolgálja, lásd Hungary Helps. </p><blockquote class="gmail-quote-solid"><p>A
kereszténydemokrácia tehát figyeli a kor kihívásait és megtalálja a jó
megoldást a környezetvédelemtől az energiaellátáson át a mesterséges
intelligenciáig. Európának ebben élen kellene járnia, de jelenleg aligha
alkalmas rá.</p></blockquote> <p>Baj, hogy nincs a
kereszténydemokratáknak európai szintű szervezete. Ami van, az Európai
Néppárt, elvek nélkül csak szavazatmaximalizálással foglalkozik.
Elvesztette az arculatát. Európa mai állapotában egy keresztény elvekre
épülő nemzetközi szervezetet aligha lehet létrehozni. </p><p><strong>– Volt EP-alelnökként mit gondol az Európai Unió mostani működéséről?</strong> </p><p>–
Az EU régóta válságban van. Ezt hangzatos jelszavakkal próbálja
elfedni. Eredeti céljait elérte, megfelelő új célokat nem talált.
Intézményei saját hatalmuk növelésében érdekeltek, s nem a polgárok
javát szolgálja. Ezt betetőzi, hogy téves ideológiák kiszolgálója lett.
Egyfajta fordított keresztes háborút visel mindazon értékek ellen, amire
az alapítók építkeztek. Amikor az EU tagjai lettünk, révbe érés
élményünk volt. Ma viszont attól tarthatunk, hogy ez a rév nem ad
biztonságot és a jövője is bizonytalan. </p><blockquote class="gmail-quote-solid"><p>A belépéskor azt hittük, Európa a jövőnk. Ma az a kérdés, hogy van-e Európának jövője.</p></blockquote> <p>Ha
lehet, meg kell állítani az EU öngyilkos lépéseit, de ha ebben kudarcot
vallunk, akkor legalább Közép-Európa számára meg kell őriznünk
értékeit, például a mozgás szabadságát. </p><p><strong>– Mi az előttünk álló, 2026-os országgyűlési választás fő tétje, és milyen kampányra számít?</strong> </p><p>–
A negyven éves szovjet befolyás kárait csak hosszú idő alatt lehet
felszámolni. A választás tétje az, hogy folytatódik-e ez a
társadalomépítés, vagy jönnek a neomarxisták, akiknek értékromboló
képessége sokszorosa az előd szovjet változatnak. A kampány már most
borzalmas. Ennek oka, hogy érzelmek irányítják, érdemi mondanivalója az
ellenzéknek nincs. Szeretném, ha a kormányoldal nem venné át az ellenzék
gyalázkodó-rágalmazó stílusát. Tudom persze, hogy </p><p><strong>aki ott áll a csatatéren, nem viselkedhet úgy, mint egy frakkos nagykövet.</strong> </p><p><strong>–
Akik követik a munkásságát, láthatják, hogy nyugdíjas éveiben sem
tétlenkedik. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) társelnöke
és honlapjának állandó szerzője, a Charta XXI. Megbékélési Mozgalom
egyik fő szószólója. Miért fontosak ezek az Ön számára és a magyar
társadalomnak?</strong> </p><p>– Mindkét említett szervezet alapítására
büszke vagyok. Az MKDSZ a feladatát a KDNP törvényességének
helyreállításával betöltötte. Ma kulturális szerepet tölt be, s mint
ilyen, egyetlen a jobboldalon. A Charta XXI. Megbékélési Mozgalmat
2010-ben azért alapítottuk, hogy a kormány szomszédságpolitikája mögött
legyen egy civil háttér. A trianoni sebzettség ma is gyógyításra vár.
Társadalmunk egy része már megfeledkezett róla, más része pedig háborog
és a sült galambra vár. Bár nagyon kevesen, de vannak, akik
kompromisszumok árán is akár, de a megoldást keresik. Hogy mi lehet a
megoldás, azt kevesen mondják ki. Szándékosan nyersen fogalmazva:
területet adunk emberi jogokért, minden magyarnak emberhez méltó
életéért. A területet száz éve birtokolják, de a területükön élő
magyarokat veszélynek tekintik. Félelmük agresszióba torkollik.
Trianonról tehát nem megfeledkezni, hanem káros hatásait felszámolni, de
legalább mérsékelni kell. A körülmények kedvezőek: </p><blockquote class="gmail-quote-solid"><p>régiónk
államai önmagukban gyöngék, s ezért jelentéktelenek. Csak egymással
együttműködve tudnak ellenállni Brüsszel központosító, nemzetellenes
lépéseinek,</p></blockquote> <p>a világot átjáró eszement woke
ideológiának, s a magyar példa alapján eredményesen gátolhatják az
illegális migrációt. Mindezt a megbékélés, kiengesztelődés keresztény
szellemében. </p><p><strong>– Hogyan tudja összeegyeztetni a személyes
hitét a mai eldurvult közélettel, ahol egyesek már a politikai
gyilkosságoktól és uszítástól sem riadnak vissza?</strong> </p><p>– Nem
kell semmit összeegyeztetni: a személyes hitemet a magam bűnei, s nem
mások akciói veszélyeztetik. A közélet durvasága viszont valóban nagy
probléma. Jó ideje már, hogy Áder János köztársasági elnök felszólalt
ellene az országgyűlésben. Sajnos eredménytelenül. Egyetértek vele, hogy
az erősebbtől félnek, jelesül a kormányoldalnak kellene jó példát
mutatnia. Saját képviselői múltamból tudom, hogy ez igencsak nehéz
feladat. Mindannyiunkba bele van égetve az „amilyen az adjon Isten,
olyan a fogadj Isten”. A durvaságot elutasító emberek nem tesznek
különbséget a vitázó felek között aszerint, hogy ki kezdte. Az eldurvult
hang épp azokat tarthatja távol a szavazástól, akiknek a jobbik oldalt
kellene hatalomban tartaniuk. Mostanra </p><blockquote class="gmail-quote-solid"><p>a
közéleti durvaság szintet lépett. A Kirk-gyilkosság után újra
reflektorfénybe kerültek a Trump elnök és Fico miniszterelnök elleni
merényletkísérletek és az itthon immár rendszeres uszítások is.</p></blockquote> <p>Sokat
tehetne a sajtó, hogy csillapodjanak a kedélyek. Sajnos, az
újságírókban is forr az indulat, amit emberileg értek, de károsnak
tartom. Talán komolyabb büntetést kellene adni a nyilvános hazugságért
és rágalmakért. </p><p><em>Kapcsolódó:</em> </p> <p> </p></div>
<br></div>