[Grem] Dani levele az onkológiai betegek részére az adománygyűjtéséről, és ..... 2025. 38. heti hírlevél és jelentés

[Rita Kunsay-Sipos]

Kedves Barátaim!

Hálás szívvel köszönöm minden utalásotokat! Szeptemberben, az elmúlt két és
fél hétben 120.000 Ft-ból gazdálkodtunk, amelyből 13 betegnek tudtunk
segíteni. Múlt hónapban kimaradt Piroska és Ibolya, de már a hónap első
napján, közvetlenül a hírlevél megírása után érkeztek támogatások, így
rögtön utalhattam nekik 20–20 ezer forintot.

Egyik olvasónk, aki tartósan betegeskedik, egész életét imádságos
lelkületben éli. Ő eddig soha nem fogadott el tőlünk segítséget, most
azonban nehezebb napjaiban tudtunk mellé állni 30.000 forinttal. A
kemoterápiás kezelőben 10 darab, egyenként 5000 Ft-os utalványt osztottam
szét – összesen 50.000 Ft értékben – és ezen felül 5 könyvet is elfogadtak
a betegek.

Nagyon köszönöm, hogy a gondoskodásotokkal mindezt lehetővé tettétek! A
számlánk azonban mostanra újra teljesen kiürült.

Jövő héten kezdődnek a testi és lelki gyógyulások időszakai is. Hordozzuk
imáinkban Margitot, aki a nővér lelkigyakorlatán vesz részt, valamint
Ottíliát, aki Bashobora atya lelkigyakorlatára látogat el gyógyulás
reményében. Gergőnek 16-án kezdődik a sugárterápiája – különösen is emeljük
őt az Úr elé.

És a sok betegség híre után hadd osszak meg veletek egy örömhírt is név
nélkül: a nagykállói lelkigyakorlat után az egyik résztvevőnek
elhalasztották a sugárterápiáját, mert az értékei nagymértékben,
látványosan javultak. Dicsőség az Úrnak, aki ma is cselekszik! ��

Körülöttem is számos nehezítő tényező érződik – testi, lelki és környezeti
síkon egyaránt. Olykor úgy tűnik, mintha csak a következő lépést látnánk
magunk előtt: az út ott van, de nem mindig világos, hová vezet, és van,
hogy még erről az útról is kilöktetünk. A kisfiam válltörése, az
iskolakezdés – mind-mind új életfázis egy család életében. Közben a
munkahelyemen olyan hírek érkeznek, hogy hosszabb távon a háromfős csapatom
létszáma másfél, sőt akár egy főre is csökkenhet, miközben 30-40%-os
hatékonyságnövekedést várnak el. Ehhez társult egy nem várt fogászati
probléma is: feldagadt az egész fejem. Mégis, amikor nehézség ér, és nem
látjuk az út végét, Jézus mindig megadja a segítséget a következő lépéshez.
Ő ott van velünk, bár még nem tárja fel teljesen csodálatos tervét, amely a
célig vezet minket.

A nehézségek kapcsán szeretnék megosztani egy nagyon kedves történetet
Piroskától – az ő engedélyével. Tapasztalhatjuk, hogyan próbálják a
nehézségek távol tartani őt a csoporttalálkozásoktól és az imaszolgálattól.
Egyik alkalommal imaszolgálatra készültünk néhány társunkkal. Indulás előtt
félórával érkezett a hívása: munkások vannak nála, kicsúsztak a
határidőből, nem biztos, hogy el tud jönni. Eközben a lakáskulcsa is
beszorult a zárba, majd az autója teljesen feladta a szolgálatot. És mégis:
mindenhez megérkezett a segítség Jézustól. A munkások épp ott voltak, meg
tudták szerelni a zárat. Én vállaltam, hogy elmegyünk érte a város szélére.
Így bár kicsit késve tudtunk elindulni, de szinte átéltük, hogy az idő
másképp működött. Piroska közel öt kilométert gyalogolt gerincsérvekkel át
a városon, máskor kb. csak a belvárosig szokott eljutni félóra alatt, most
minimum a dupláját tette meg 35 perc alatt 34 fokban, sőt majd még tíz
percet várt is ránk. �� Mind a séta - mind az autóval közlekedés, emberileg
lehetetlennek tűnt a Veresegyház–Gödöllő–Budapest útvonalat a délutáni
csúcsforgalomban 40 perc alatt megtenni, de Isten elhárította előlünk a
forgalmi akadályokat, és mindössze 30 perc alatt célba értünk.

Néhány nappal később csoporttalálkozóra érkezett Piroska, ekkor defektes
kereke volt. De ekkor is megérkezett hozzá a segítség: szinte teljesen
szétvágott gumival, zörgő felnivel állt ki a parkolóból. Egyikünk
észrevette, másikunk hazavitte, és másnap elment egy harmadik segítő
kereket cserélni és lábon hazavitte, majd a szervízbe az autót. Ez is azt
mutatja: a segítség mindig ott van, amikor szükségünk van rá – csak észre
kell vennünk. Nem véletlen, hogy mostanában egyre gyakrabban hallom
visszhangozni bennem a dalt: *„Az Úr mindent kézben tart.”*

Szeptember 5-én Veresegyházon családostul mentünk dicsőítésre. A kisfiamnak
ekkor volt egyhetes a friss törése, épp röntgenről érkeztünk. Mégis annyira
boldog voltam, hogy végre mindannyian együtt lehetünk, mindkét
gyermekünkkel. A szentmise közben azonban a kisfiam a padban elvesztette az
egyensúlyát, átbillent rajtam, és pont a törött kezére esett. A könyökét is
beütötte, és a törés helyén nagy fájdalma volt. Azóta is sokat imádkozunk a
gyógyulásáért, és látjuk, hogy szépen telnek a napok. A nehézségek között a
megnövekedett imádság által egyre inkább érzem, hogy az Úr áldása kíséri a
családomat – mintha a terhek lassan szertefoszlanának.

Ezen az estén úgy éreztem, kérek én is egy közbenjáró imát. Tanultam a
fiataloktól: olyan trióhoz ültem le, akik nem ismertek engem. Nem árultam
el semmit magamról, nehogy befolyásolja az imát – ahogy a fiatalok mondják:
„ami jön”.
Így kezdődött:
– Leültem közéjük, néhány karnyújtásnyira tőlünk ragyogott az
Oltáriszentség pompája.
– „Dani vagyok, imaszándék nélkül érkeztem.”
– Az egyikük nem hallotta jól, értetlenül nézett rám, és visszakérdezett:
„Tanú vagy? Vagy tanú szeretnél lenni? Miről szeretnél tanúságot tenni?”
– Ő úgy hallotta: „Tanú vagyok, imaszándék nélkül érkeztem.”
– A többiek javították: „Nem tanú, hanem Dani.” Ettől jókedv kerekedett
körülöttünk. Hiába próbáltam inkognitóban maradni, az imádság el sem
kezdődött, máris elárult a Szentlélek.

És az ima így folytatódott:
„Hiszem, hogy a *tanú* szó nem véletlenül jött a számra. Jézus, Dani a te
tanúd. Az ő életével a te tanúd szeretne lenni. Ahová elmegy a lábával, oda
a te lábad vigye el. Ahol kinyújtja a kezét, ott a te kezed nyúljon ki.
Azokhoz menjen, akik még nem hisznek benned, és rólad tegyen tanúságot.
Ezeket az embereket szeretné hitre vezetni. Köszönjük, hogy Dani imaszándék
nélkül érkezett, mert ez azt jelenti: mindent megadtál neki, amire szüksége
van.”

Ahogy írom e sorokat, újra és újra visszacseng a fülemben az Ige: *„Így
határoztam, és nem térek el tőle.”* (Jer 4,28)
Ha egyszer küldetést kapunk Jézustól, Ő azt nem fogja visszavonni.
Ajánló – közelgő lelki programok

�� *2025. szeptember 19. – Mogyoród*
*17:00 órától, Szent Mihály templom*
*John Baptist Bashobora atya* (Uganda) evangelizációs programja, imaest

�� *2025. szeptember 20. – Erdőkertes*
*18:00 órától*
*Varga János verbita atya missziós igehirdetése*

   -

   Szentmise
   -

   Szentségimádás
   -

   Ima betegekért
   -

   Szentségi áldás

�� *2025. szeptember 23. – Budapest*
*17:00 órától, Józsefvárosi Szent József templom, Horváth Mihály tér*
*John Baptist Bashobora atya* evangelizációs programja, imaest

*"Akik csak megérintették, meggyógyultak."* (Mt 14,36)

Köszönöm, hogy imában és szeretetben kísértek ezen az úton.

Szeretettel:
Dani
------------------------------

�� *Az előzményeket a hírlevél nagy mérete miatt most kiürítettem, az
utalási adatokat itt hagyom lábjegyzetben.*
*Utaláshoz adatok:*
Név: Balázs Dániel
Számlaszám: 11600006-00000000-80702377

IBAN: HU97 1160 0006 0000 0000 8070 2377
Közlemény: mindig az aktuális hónap neve
------------------------------
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250916/1ed2d8b7/attachment.html>