[Grem] Fwd: A CSÁNGÓK

[Emoke Greschik]

 Nem vagyunk árvák – Székely János Pusztinában a moldvai csángókkal
ünnepelt
Külhoni <https://www.magyarkurir.hu/kulhoni> – 2025. szeptember 14.,
vasárnap | 17:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/nem-vagyunk-arvak-szekely-janos-pusztinaban-moldvai-csangokkal-unnepelt

A Keleti-Kárpátokon túl élő csángókat évek óta látogatja Székely János
püspök. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választását
követően első külföldi útja szeptember 14-én ehhez a sokat szenvedett
közösséghez vezetett Pusztinára. Látogatása során Székely János bekopogott
a falu több idős lakójához. Délután a moldvai falvakból érkezett hívekkel
szentmisét ünnepeltek.

Székely János azért a bizonyos „egy bárányért” utazott el Magyarország
legnyugatibb csücskéből a legkeletibb végekre, gondja volt rá, hogy a nyáj
egyben maradjon – sokak szívében fogalmazódott meg a gondolat a püspök
látogatásának hírére. A városmisszió keretében gyalogos zarándoklat
Botfáról Búcsúszentlászlóra, részvétel a „Legyen mindenkinek születésnapja”
sétán Budapesten – ez a két program előzte meg a mintegy 1000 kilométeres
utat Pusztinára.

Pusztinán a plébánia volt a vendéglátó. Hajnali négy órakor Anton Diac
plébános távollétében a mosolygós „kisatya”, a káplán nyitott ajtót. Emil
Robu nem beszél magyarul, Székely János püspökkel olaszul váltottak néhány
barátságos szót.

A Bákó megyei Pusztina hagyományosan magyar falu, egyike azoknak a moldvai,
a Keleti-Kárpátokon túli településeknek, ahol továbbra is van magyar szó.
Az itt élők tudják, hogy ezért tenni kell.

Tesznek is. Pusztinán mintegy ezerkétszázan élnek, szinte teljes egészében
római katolikus vallású a lakosság. Templomba járók, vasárnap három mise
van. Azonban hiába volt rendszerváltozás, változatlanul küzdeni kell a
magyar mise lehetőségéért.

Az enyhülés az 1990-es években kezdődött, amikor engedélyt kaptak, hogy
házaknál misézhettek vendégpapok, újabb eredmény volt, amikor magyar
turistacsoportokat kísérő papokkal már a templomban is ünnepelhettek. Az
áttörést Ferenc pápa látogatása körüli idők hozták: engedélyezték
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/tortenelmi-esemenyre-keszulve-rendszeres-magyar-nyelvu-romai-katolikus-mise-moldvaban>Bákóban
– a moldvai katolikus közösségek egyik legfontosabb központja – havi egy
magyar nyelvű szentmise bemutatását. Majd új püspöke lett Iosif Păuleț
személyében a Jászvásári (Iași) Római Katolikus Egyházmegyének, aki a Szent
István Egyesület kérelmére 2024-ben engedélyezte magyar nyelvű
szentmisék bemutatását
Pusztinán
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/bako-utan-immar-pusztinan-is-rendszeresen-tarthatnak-magyar-miset-moldvai-csangok>.
2024-ben havi egy alkalomra „kísérleti” jelleggel adtak engedélyt, 2025-ben
egyelőre megszüntették, de helyiek szerint újra megkapják a lehetőséget.

Közben eltelt három évtized, majdnem két generáció halt ki a faluban.
„Lehet, hogy fele sem él azoknak, akik az első kérvényt aláírták, akik
annyira vágytak a magyar misékre” – mondja Nyisztor Tinka, aki a helyiek
szószólójaként és néprajzkutatóként is küzd a pusztinai magyarság
gyökereinek őrzéséért. Hitvallása szerint a „tanulmányok egyrészt
felszabadítják az embert, másrészt a vállára teszik a felelősséget azokért,
akik közül kiemelkedett”.

A magyar misék kiemelkedő alkalmai, amikor magyar főpásztorokkal ünnepelhet
a közösség. Először Majnek Antal jött, utána Székely János, aki évek óta
jár Pusztinába, szívén viseli az itt élők sorsát.

Székely János látogatása a falu körbejárásával kezdődött. Felkereste az
idős, a templomba már elmenni nem tudó embereket.

„Hoztam az Úr Jézust” – lépett be Székely János püspök az otthonokba.
Megilletődve fogadták a vendéget, a szőttesekkel díszített „tiszta
szobában” ültették le.

Kata és Kati néni, Margit néni és István bácsi Pusztina szülöttei.
„Belementünk a 90-be” – mondják. Gyerekeik, unokáik részben Pusztinán,
részben Magyarországon, részben annál is távolabb élnek. Székely János
kérésére Margit néni elmond egy hosszú magyar imát. A fohász régi magyar
nyelvjárásban szólal meg, betekintést ad abba az archaikus vallásosságba,
mely kulturális örökségként egész Európában páratlan.

A délutáni szentmisére Székelyföldről is várnak vendégeket. „Pusztinán
alakulóban van egy Szeretetláng csoport” – mondja Nyisztor Tinka. A
mozgalmat Csíkszeredában ismerték meg, rögtön érezték, haza akarják hozni.
Erre a vasárnapra meghívták a csíkszeredai csoport képviselőit, hogy
Pusztinán és a körülötte lévő falvakban megismerjék a Szeretetlángot és
csatlakozzanak imáikkal a mozgalomhoz.

A szentmise előtt rózsafüzért imádkozott a templomot megtöltő sokaság. Az
asszonyok a baloldali padsorokat töltötték meg hagyományos népviseletük
örömöt, derűt sugárzó színeiben – kétkezi munkával hímzett felsők, színes
szőtt szoknyák, virágos fejkendők. Imát mondó hangjuk betöltötte a
templomot, hát még akkor, amikor felzengett a mise kezdetét jelző énekük:

„Nem vagyunk árvák, van édesanyánk, ki a magas mennyekből, gondot visel
ránk”.

A szentmisében Székely János püspök is szólt a Szeretetlángról az
elhangzott evangéliumhoz kapcsolódva: Isten úgy szerette a világot, hogy
egyszülött fiát adta érte. Ez az evangélium talán leggyönyörűbb mondata,
Isten üzenetének szíve. Arról üzen, hogy szeretetből lettünk, Isten
szeretetből alkotta a világot, s arra születtünk, hogy szeressünk,
életfeladatunk, hogy megtanuljunk szeretni.

Székely János a Szeretetláng Mozgalom alapítója, Kindelmann Károlyné,
Erzsébet asszony életét idézte fel, ezt a megpróbáltatásokkal teli életet:
sokgyermekes, szegény család gyermekeként született, mindössze 11 éves
volt, amikor elveszítette szüleit. Árvaházba, nevelőszülőkhöz került, majd
cselédként dolgozott. Férjhez ment, gyerekei születtek. Férjét fiatalon
elveszítette, hat gyerekét egyedül, szegénységben és betegségben nevelte
fel. „Sok keresztet kapott, ezek formálták, alakították. Székely János
rámutatott,

a szenvedés Isten kése, ez tanít, alázatossá, együttérzővé és megértővé tud
tenni, és meg tudja nyitni az ember szívét Istenre.

A püspök szerint időnként kell az embernek „Isten kése”, kell, hogy
megsebezze, és ezen át a szeretet fénye beáradjon  a szívébe. Erzsébet
asszony példája arról is üzen, a gyerek az egyik legnagyobb áldás, amit
Isten adhat.

Székely János megosztotta egy családi emlékét: egy lakásban éltek ők, a
négygyerekes család, a nagymama és a nagynéni a gyerekeivel. Szülei
játszottak hangszeren, ünnepek előtt gyakorta egy órát is énekben,
imádságban töltöttek. „Nekem ez szent idő volt, olyan mély békességet éltem
meg” – buzdított arra, mennyire meghatározó lehet, ha a családban átadják
az embert éltető gyökereket. Felhívta a figyelmet Ferenc pápa 2019-ben
Jászvásáron elmondott beszédére, melyben azt fogalmazta meg
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beszede-jaszvasaron-szeretet-es-isten-nelkul-egyetlen-ember-sem-elhet>
,

„ne felejtsék gyökereiket, mindazt, amit nagyszüleiktől kaptak, a családban
tanultak”.

Ezeket az éltető gyökereket akarja erősíteni a Szeretetláng Mozgalom is.
Végül arra figyelmeztetett, Isten és a vallás, a családban szőtt
szeretetszálak, nemzetünk adta közös nyelv és a történelem összetartó
ereje, a földünk és közösségeink adják meg ezeket az éltető gyökereket.

A szentmisét követően a csíkszeredai Kiss László számolt be útjáról a
közösségbe, mutatta be a Szeretetláng imaszolgálatát, és vezetésével együtt
imádkoztak a hívek.

A pusztinaiaknak nem idegen a közösségben végzett imádság. 15 éve Nyisztor
Tinka vezetésével működik a Szent István Gyermekei imacsoport. A hét egy
napján Tinka lakásán gyűlnek össze imádkozni, péntekenként, az irgalmasság
órájában keresztutat imádkoznak a templomban.

Az imaközösség névválasztásával is utal államalapító szent királyunk
Pusztinában élő kultuszára. 1830 körül épült Pusztina második, kicsi
fatemploma. Ezt Szent István király tiszteletére szentelték fel. 1937-ben
elkezdtek építeni egy új, nagyobb templomot, melyhez jelentős támogatással
járultak hozzá a hívek.

Az építkezés 1957-ben fejeződött be. A helyiek ragaszkodtak a templomuk
eredeti titulusához, Szent István királyhoz, meg tudták akadályozni, hogy
úgy járjanak, mint a térség négy, ugyancsak Szent István-temploma.

Pusztinán a hívek ragaszkodásának köszönhetően megmaradt a védőszent;
tiszteletét mutatja az oltárkép, mely az országfelajánló királyt ábrázolja.


Pusztinán ma is gonddal őrzik a magyar szót.

A csángók Moldvában évszázados elszigeteltségükben a magyar műveltség
legarchaikusabb rétegét őrizték meg. „Még táncoljuk a táncainkat, még
énekeljük a dalainkat” – mondja Nyisztor Tinka.

Pusztinán még kiemelkedő a hagyományőrzés, a zenei nevelés, az oktatás
iskolai keretben és tanórákon kívül. A legnagyobb gond, hogy kevés gyerek
születik. Ezért nem tudtak óvodai csoportot indítani, és az iskolában is
csökken a létszám, a nyolc osztályban összesen 60–70 gyerek tanul.
Pusztinán az órarendbe építve adott a lehetőség magyarul tanulni, és
délután is van tanórán kívüli magyar foglalkozás.

„A fiatalok elmennek a faluból” – mondta Nyisztor Tinka. Az emberek
Pusztinán ugyanazokkal a megélhetési gondokkal szembesülnek, mint más
vidéki településeken, legyen az Erdély, Felvidék, Vajdaság és akár
Magyarország.

A lakosság idősödik, a fiatalok helyben nehezen találnak munkát, sokan
dolgoznak külföldön. Egyre ritkább a magyar szó.

Ezért tudják, hogy itt minden magyar mise, minden magyar ének, minden
kapcsolat az anyaországgal és Székelyfölddel számít, minden év nyereség,
hogy a Szeret, a Tázló és a Tatros völgyében Pusztina, Klézse, Forrófalva,
Somoska, Lészped ne legyen elsodort falu.

*Trauttwein Éva/**Magyar Kurír*



On Mon, Sep 15, 2025 at 5:52 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> 1./
> *Csámgó gyerekek mesélik el a 'Kismalac és a farkas' mesét (videó)*
> https://mandiner.hu/cikk/20200809_igy_meselnek_a_csango_gyerekek
>
> 2./  *A csángó gyerekek 80 éves pap-tanító bácsijáról, Márton Áronról és
> sok más értékről / film *
>
> https://mediaklikk.hu/video/isten-kezeben-a-pap-bacsi-portre-a-80-eves-berszan-lajos-atyarol/
>
> 3./  *Hosszú volt az út, de egyre jobban közeledünk – Nyisztor Tinka a
> moldvai csángók magyar misézésért való küzdeméről*
>
> https://vasarnap.hu/2025/01/12/hosszu-volt-az-ut-de-egyre-jobban-kozeledunk-nyisztor-tinka-a-moldvai-csangok-magyar-misezesert-valo-kuzdemerol/
> Reinisch Egon levele 2025. jan.20-án
> A csángók a legrégiesebb magyar nyelvet beszélik és az úgynevezett pre V
> faktor amely a legrégebbi európaiak gén markere a legmagasabb egész
> Európában a csángókban .Még a baszkoknál is magasabb akiket eddig a
> legrégebbi európaiaknak tartottak .
> Ugyanakkor van némi ősi genetikai kapcsolat a csángók és a hantik és a
> manysik között csakhogy ez egy 6000 éves gén marker amelynek
> archeogenetikai
> elemzéssel meg találták egy Kárpát -medencei 6000 éves mintában .
> Mindebből csak arra lehet következtetni hogy a magyar nyelv őse innen
> jutott
> el keletre a hantik és manysik révén tehát a csángók maguk az élő
> bizonyítékok arra hogy a magyar nyelv a legrégebbi helyben maradó nyelv
> Európában  és a csángók mindig is ott éltek ahol ma is élnek és mindig is
> a
> magyar nyelvet beszélték .
>
> Így tehát valóban igaz a finnugornak nevezett nyelvi rokonság a mai magyar
> és a hantik és manysik nyelve között csak a nyelv elterjedési iránya nem
> keletről nyugtra irányult hanem fordítva történt mindez .
>
> Üdv. Egon
>
> 3./  *Kedvező döntést hozott a jászvásári püspökség a pusztinai magyar
> misékről*
> Külhoni <https://www.magyarkurir.hu/kulhoni> – 2025. január 29., szerda |
> 12:47
>
> https://www.magyarkurir.hu/hirek/kedvezo-dontest-hozott-jaszvasari-puspokseg-pusztinai-magyar-misekrol
> Húsvétig a hónap első vasárnapján tarthatják a pusztinai magyar miséket,
> így azok többé nem esnek majd egybe a bákói magyar nyelvű szertartások
> időpontjával, azonban marad a kísérleti jelleg – nyilatkozta Anton Diacu
> pusztinai plébános január 23-án a *Krónika* erdélyi portálnak.
>
> A csángómagyarok lakta település plébánosa arról számolt be, hogy a
> Jászvásári Római Katolikus Püspökség lemondott a két moldvai településen
> tartott magyar misék egyidejűségéről.
>
> Közölte: Iosif Paulet jászvásári püspök arról tájékoztatta, hogy húsvétig
> meghosszabbítják a pusztinai kísérleti magyar misék rendjét. Továbbá azt is
> mondta, hogy februártól a hónap első vasárnapján tarthatják ezeket, míg a
> bákói magyar mise a jövőben is a hó utolsó vasárnapján lesz megtartva.
>
> A plébános értelmezése szerint a püspökség döntésével azt kívánta jelezni:
> nincs megosztó szándék részéről a csángómagyarok irányába.
>
> Anton Diacu elmondta: januárban még megtartják a hónap végi misét
> Pusztinában, de februártól a hónap elején lesz.
>
> Így egymást követően két vasárnap is magyarul miséznek a Szent István
> tiszteletére szentelt egyetlen moldvai római katolikus templomban.
>
> A *Krónika* kérdésére, hogy miért kísérleti jellegű továbbra is a magyar
> nyelvű szertartás, Diacu elmondta: látni szeretnék, hányan vesznek részt a
> misén,
>
> meg szeretnének győződni arról, hogy valóban van-e igény rájuk.
>
> Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke a hírportálnak
> nyilatkozva jó hírként értelmezte a bejelentést. Kiválónak tartotta, hogy
> más csángó falvak magyar érzelmű hívei is részt vehetnek a pusztinai
> istentiszteleten, illetve a helyiek is elmehetnek a bákói magyar misére. Az
> eltérő időpont annak is kedvez, hogy betegség esetén helyettesíteni tudják
> egymást a magyarul is beszélő papok, mivel tudomása szerint csak három
> ilyen pap szolgál Moldvában – mondta.
>
> A közösségi vezető a legfontosabb eredménynek azt tartotta, hogy végre
> elindult a párbeszéd az egyházi fórumok és a magyar misét igénylő pusztinai
> közösség között.
>
> Arra biztatta a többi csángó falu magyarul is beszélő közösségét,
> használják ki a pusztinai alkalmakat, és tanulják meg a magyar liturgiát, a
> magyar templomi énekeket a pusztinaiaktól.
>
> Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés után Moldvába menekült székelyek
> által alapított Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején
> vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken.
> 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul.
>
> A rendszeres magyar misézés tavaly decemberben kezdődött a moldvai
> faluban, de csalódást okozott, hogy a püspökség a pusztinai magyar misét a
> bákóival egy időben, a hónap utolsó vasárnapján, azonos időpontban hagyta
> jóvá.
>
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250915/b7454eab/attachment.html>