[Grem] A CSÁNGÓK

[KEA]

A moldvai csángómagyarok "eredet-meséje"

Klézse (Bákó megye, Moldva)

Imbre Péter 62 éves

Gyűjtötte Domokos Pál Péter 1961.IX.1. Szárászpusztán (Baranya megye).

Itten Magyarországon találkoztam embervel ki kérdezköttek, hogy honnét 
huzódnak a csángó, magyar csángók Romániábó. S azután én már foktam 
felelni ônéki, mit hallottam nagyapámtol és édesapámtol.

Miel annyi ezer esztendôel - mondotta z apám - hogy hát Osziába vót egy 
naty kiráj, mejiknek vót két fiu gyereke. A haló szájával mikor mond... 
megakart halni aszt mondotta, hogy az eggyik maraggyon a kirájságon 
Asziába, napkeleten és a másik fogja a kirájságát napnyugotra.
Azugyisvót! A küssebbik, vagy a nagyobbik, mejik vót, ejjött 
napnyugotra, magyar tereket elfokta, Bukovinát elfokta és több arrafelé 
földet. Miután megtelepedett jól, meghelyhetôdött a népségvel s a népség 
meggazdagodott munkája után, a kirájság is gazdag vót akkor.

Azután meglátta a testvére, hogy meggazdagodott nagyon, jó élettye van a 
népjinek. Akkor felkôtötte az Aszia népet és erre napnyugatra jött. A 
tesvérje háborut inditott, hogy a vagyonyát elvegye.

A testvére a napnyugoti meggyôszte, megverte, visszaküzdötte Asziába. 
Eés egy pár év után még átjött Asziából a testvérire háboruzni. Akkor 
már Bukovina tetjin ott a... összecsaptak. Még meggyôszte háboruval, 
lovát elvette, aranynyergit elvette tölle, kargyát elvette. Akkor má azt 
mondotta, hogy meikek akartok maraggyatok itten Kárpátok alatt és meikek 
akartok átmenni Kárpátokon má mentek magyar tereken át.
Akkorugyisvót!

A csángó nép, mondatódik "csahó-csángó"-nép az ott maratt. Felhúzódott a 
forrásos helyekbe, hol vizek vótak. Folt a víz a hegyekbôl és lakásokat 
csináltak, ojanokat mijent tuttak abba a világba! Erdôbe, me nem vót 
szántófôd, csak erdô pusztaság vót ottan. Azután megszaporodott a világ. 
Szántófôdet foktak csinálni a munkás emberek. Erdôt levágtak és gabonát 
fogtak vetétni.

Igy rendelte apámnak az apja, öregem ezután ôtöllik hallottam e a mesét 
melyiket lerendeztem a kérdezkedésnek meiket kértek itten Magyarországon.

Én vagyok Klézsébôl, ott születtem, vagyok 62 éves, Imbre Péternek 
mondatódik, hívnak ingemet, apám Imbre Istán vót.

***

És én még ismertem személyesen Domokos Pál Pétert, ott lakott a 
Műegyetem mögött a Budafoki út 10/C-ben. Tündéri ember volt, nagy 
szívvel, és a 90. születésnapján még köszönthettem.


On 9/15/25 5:52 PM, Emoke Greschik wrote:
> 1./ *Csámgó gyerekek mesélik el a 'Kismalac és a farkas' mesét (videó)
> *
> https://mandiner.hu/cikk/20200809_igy_meselnek_a_csango_gyerekek
> 
> 2./ *A csángó gyerekek 80 éves pap-tanító bácsijáról, Márton Áronról és 
> sok más értékről / film *
> https://mediaklikk.hu/video/isten-kezeben-a-pap-bacsi-portre-a-80-eves-berszan-lajos-atyarol/
> 
> 3./ *Hosszú volt az út, de egyre jobban közeledünk – Nyisztor Tinka a 
> moldvai csángók magyar misézésért való küzdeméről*
> https://vasarnap.hu/2025/01/12/hosszu-volt-az-ut-de-egyre-jobban-kozeledunk-nyisztor-tinka-a-moldvai-csangok-magyar-misezesert-valo-kuzdemerol/
> Reinisch Egon levele 2025. jan.20-án
> A csángók a legrégiesebb magyar nyelvet beszélik és az úgynevezett pre V
> faktor amely a legrégebbi európaiak gén markere a legmagasabb egész
> Európában a csángókban .Még a baszkoknál is magasabb akiket eddig a
> legrégebbi európaiaknak tartottak .
> Ugyanakkor van némi ősi genetikai kapcsolat a csángók és a hantik és a
> manysik között csakhogy ez egy 6000 éves gén marker amelynek 
> archeogenetikai
> elemzéssel meg találták egy Kárpát -medencei 6000 éves mintában .
> Mindebből csak arra lehet következtetni hogy a magyar nyelv őse innen 
> jutott
> el keletre a hantik és manysik révén tehát a csángók maguk az élő
> bizonyítékok arra hogy a magyar nyelv a legrégebbi helyben maradó nyelv
> Európában  és a csángók mindig is ott éltek ahol ma is élnek és mindig is a
> magyar nyelvet beszélték .
> 
> Így tehát valóban igaz a finnugornak nevezett nyelvi rokonság a mai magyar
> és a hantik és manysik nyelve között csak a nyelv elterjedési iránya nem
> keletről nyugtra irányult hanem fordítva történt mindez .
> 
> Üdv. Egon
> 
> 3./ *Kedvező döntést hozott a jászvásári püspökség a pusztinai magyar 
> misékről*
> Külhoni <https://www.magyarkurir.hu/kulhoni> – 2025. január 29., szerda 
> | 12:47
> https://www.magyarkurir.hu/hirek/kedvezo-dontest-hozott-jaszvasari-puspokseg-pusztinai-magyar-misekrol
> 
> 
>       Húsvétig a hónap első vasárnapján tarthatják a pusztinai magyar
>       miséket, így azok többé nem esnek majd egybe a bákói magyar nyelvű
>       szertartások időpontjával, azonban marad a kísérleti jelleg –
>       nyilatkozta Anton Diacu pusztinai plébános január 23-án a
>       /Krónika/ erdélyi portálnak.
> 
> A csángómagyarok lakta település plébánosa arról számolt be, hogy a 
> Jászvásári Római Katolikus Püspökség lemondott a két moldvai településen 
> tartott magyar misék egyidejűségéről.
> 
> Közölte: Iosif Paulet jászvásári püspök arról tájékoztatta, hogy 
> húsvétig meghosszabbítják a pusztinai kísérleti magyar misék rendjét. 
> Továbbá azt is mondta, hogy februártól a hónap első vasárnapján 
> tarthatják ezeket, míg a bákói magyar mise a jövőben is a hó utolsó 
> vasárnapján lesz megtartva.
> 
> A plébános értelmezése szerint a püspökség döntésével azt kívánta 
> jelezni: nincs megosztó szándék részéről a csángómagyarok irányába.
> 
> Anton Diacu elmondta: januárban még megtartják a hónap végi misét 
> Pusztinában, de februártól a hónap elején lesz.
> 
>     Így egymást követően két vasárnap is magyarul miséznek a Szent
>     István tiszteletére szentelt egyetlen moldvai római katolikus
>     templomban.
> 
> A /Krónika/ kérdésére, hogy miért kísérleti jellegű továbbra is a magyar 
> nyelvű szertartás, Diacu elmondta: látni szeretnék, hányan vesznek részt 
> a misén,
> 
>     meg szeretnének győződni arról, hogy valóban van-e igény rájuk.
> 
> Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke a hírportálnak 
> nyilatkozva jó hírként értelmezte a bejelentést. Kiválónak tartotta, 
> hogy más csángó falvak magyar érzelmű hívei is részt vehetnek a 
> pusztinai istentiszteleten, illetve a helyiek is elmehetnek a bákói 
> magyar misére. Az eltérő időpont annak is kedvez, hogy betegség esetén 
> helyettesíteni tudják egymást a magyarul is beszélő papok, mivel 
> tudomása szerint csak három ilyen pap szolgál Moldvában – mondta.
> 
> A közösségi vezető a legfontosabb eredménynek azt tartotta, hogy végre 
> elindult a párbeszéd az egyházi fórumok és a magyar misét igénylő 
> pusztinai közösség között.
> 
>     Arra biztatta a többi csángó falu magyarul is beszélő közösségét,
>     használják ki a pusztinai alkalmakat, és tanulják meg a magyar
>     liturgiát, a magyar templomi énekeket a pusztinaiaktól.
> 
> Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés után Moldvába menekült székelyek 
> által alapított Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején 
> vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken. 
> 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul.
> 
> A rendszeres magyar misézés tavaly decemberben kezdődött a moldvai 
> faluban, de csalódást okozott, hogy a püspökség a pusztinai magyar misét 
> a bákóival egy időben, a hónap utolsó vasárnapján, azonos időpontban 
> hagyta jóvá.
> 
> 
> 
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 

-- 

Üdvrivalgással:
KEA.