[Grem] A CSÁNGÓK

[Emoke Greschik]

1./
*Csámgó gyerekek mesélik el a 'Kismalac és a farkas' mesét (videó)*
https://mandiner.hu/cikk/20200809_igy_meselnek_a_csango_gyerekek

2./  *A csángó gyerekek 80 éves pap-tanító bácsijáról, Márton Áronról és
sok más értékről / film *
https://mediaklikk.hu/video/isten-kezeben-a-pap-bacsi-portre-a-80-eves-berszan-lajos-atyarol/

3./  *Hosszú volt az út, de egyre jobban közeledünk – Nyisztor Tinka a
moldvai csángók magyar misézésért való küzdeméről*
https://vasarnap.hu/2025/01/12/hosszu-volt-az-ut-de-egyre-jobban-kozeledunk-nyisztor-tinka-a-moldvai-csangok-magyar-misezesert-valo-kuzdemerol/
Reinisch Egon levele 2025. jan.20-án
A csángók a legrégiesebb magyar nyelvet beszélik és az úgynevezett pre V
faktor amely a legrégebbi európaiak gén markere a legmagasabb egész
Európában a csángókban .Még a baszkoknál is magasabb akiket eddig a
legrégebbi európaiaknak tartottak .
Ugyanakkor van némi ősi genetikai kapcsolat a csángók és a hantik és a
manysik között csakhogy ez egy 6000 éves gén marker amelynek
archeogenetikai
elemzéssel meg találták egy Kárpát -medencei 6000 éves mintában .
Mindebből csak arra lehet következtetni hogy a magyar nyelv őse innen
jutott
el keletre a hantik és manysik révén tehát a csángók maguk az élő
bizonyítékok arra hogy a magyar nyelv a legrégebbi helyben maradó nyelv
Európában  és a csángók mindig is ott éltek ahol ma is élnek és mindig is a
magyar nyelvet beszélték .

Így tehát valóban igaz a finnugornak nevezett nyelvi rokonság a mai magyar
és a hantik és manysik nyelve között csak a nyelv elterjedési iránya nem
keletről nyugtra irányult hanem fordítva történt mindez .

Üdv. Egon

3./  *Kedvező döntést hozott a jászvásári püspökség a pusztinai magyar
misékről*
Külhoni <https://www.magyarkurir.hu/kulhoni> – 2025. január 29., szerda |
12:47
https://www.magyarkurir.hu/hirek/kedvezo-dontest-hozott-jaszvasari-puspokseg-pusztinai-magyar-misekrol
Húsvétig a hónap első vasárnapján tarthatják a pusztinai magyar miséket,
így azok többé nem esnek majd egybe a bákói magyar nyelvű szertartások
időpontjával, azonban marad a kísérleti jelleg – nyilatkozta Anton Diacu
pusztinai plébános január 23-án a *Krónika* erdélyi portálnak.

A csángómagyarok lakta település plébánosa arról számolt be, hogy a
Jászvásári Római Katolikus Püspökség lemondott a két moldvai településen
tartott magyar misék egyidejűségéről.

Közölte: Iosif Paulet jászvásári püspök arról tájékoztatta, hogy húsvétig
meghosszabbítják a pusztinai kísérleti magyar misék rendjét. Továbbá azt is
mondta, hogy februártól a hónap első vasárnapján tarthatják ezeket, míg a
bákói magyar mise a jövőben is a hó utolsó vasárnapján lesz megtartva.

A plébános értelmezése szerint a püspökség döntésével azt kívánta jelezni:
nincs megosztó szándék részéről a csángómagyarok irányába.

Anton Diacu elmondta: januárban még megtartják a hónap végi misét
Pusztinában, de februártól a hónap elején lesz.

Így egymást követően két vasárnap is magyarul miséznek a Szent István
tiszteletére szentelt egyetlen moldvai római katolikus templomban.

A *Krónika* kérdésére, hogy miért kísérleti jellegű továbbra is a magyar
nyelvű szertartás, Diacu elmondta: látni szeretnék, hányan vesznek részt a
misén,

meg szeretnének győződni arról, hogy valóban van-e igény rájuk.

Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke a hírportálnak
nyilatkozva jó hírként értelmezte a bejelentést. Kiválónak tartotta, hogy
más csángó falvak magyar érzelmű hívei is részt vehetnek a pusztinai
istentiszteleten, illetve a helyiek is elmehetnek a bákói magyar misére. Az
eltérő időpont annak is kedvez, hogy betegség esetén helyettesíteni tudják
egymást a magyarul is beszélő papok, mivel tudomása szerint csak három
ilyen pap szolgál Moldvában – mondta.

A közösségi vezető a legfontosabb eredménynek azt tartotta, hogy végre
elindult a párbeszéd az egyházi fórumok és a magyar misét igénylő pusztinai
közösség között.

Arra biztatta a többi csángó falu magyarul is beszélő közösségét,
használják ki a pusztinai alkalmakat, és tanulják meg a magyar liturgiát, a
magyar templomi énekeket a pusztinaiaktól.

Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés után Moldvába menekült székelyek
által alapított Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején
vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken.
2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul.

A rendszeres magyar misézés tavaly decemberben kezdődött a moldvai faluban,
de csalódást okozott, hogy a püspökség a pusztinai magyar misét a bákóival
egy időben, a hónap utolsó vasárnapján, azonos időpontban hagyta jóvá.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250915/6af32dd8/attachment.html>