<div dir="ltr"><div>1./ <b>Csámgó gyerekek mesélik el a 'Kismalac és a farkas' mesét (videó)<br></b></div><div><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200809_igy_meselnek_a_csango_gyerekek" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20200809_igy_meselnek_a_csango_gyerekek</a></div><div><br></div><div>2./ <b>A csángó gyerekek 80 éves pap-tanító bácsijáról, Márton Áronról és sok más értékről / film </b></div><div>
<a href="https://mediaklikk.hu/video/isten-kezeben-a-pap-bacsi-portre-a-80-eves-berszan-lajos-atyarol/" target="_blank">https://mediaklikk.hu/video/isten-kezeben-a-pap-bacsi-portre-a-80-eves-berszan-lajos-atyarol/</a></div><div><br></div>3./ <b><font size="2" style="color:rgb(0,0,0)">Hosszú volt az út, de egyre jobban közeledünk – Nyisztor Tinka a moldvai csángók magyar misézésért való küzdeméről</font></b> <div><a href="https://vasarnap.hu/2025/01/12/hosszu-volt-az-ut-de-egyre-jobban-kozeledunk-nyisztor-tinka-a-moldvai-csangok-magyar-misezesert-valo-kuzdemerol/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2025/01/12/hosszu-volt-az-ut-de-egyre-jobban-kozeledunk-nyisztor-tinka-a-moldvai-csangok-magyar-misezesert-valo-kuzdemerol/</a></div><div>Reinisch Egon levele 2025. jan.20-án</div><div>
A csángók a legrégiesebb magyar nyelvet beszélik és az úgynevezett pre V <br>
faktor amely a legrégebbi európaiak gén markere a legmagasabb egész <br>
Európában a csángókban .Még a baszkoknál is magasabb akiket eddig a <br>
legrégebbi európaiaknak tartottak .<br>
Ugyanakkor van némi ősi genetikai kapcsolat a csángók és a hantik és a <br>
manysik között csakhogy ez egy 6000 éves gén marker amelynek archeogenetikai <br>
elemzéssel meg találták egy Kárpát -medencei 6000 éves mintában .<br>
Mindebből csak arra lehet következtetni hogy a magyar nyelv őse innen jutott <br>
el keletre a hantik és manysik révén tehát a csángók maguk az élő <br>
bizonyítékok arra hogy a magyar nyelv a legrégebbi helyben maradó nyelv <br>
Európában és a csángók mindig is ott éltek ahol ma is élnek és mindig is a <br>
magyar nyelvet beszélték .<br>
<br>
Így tehát valóban igaz a finnugornak nevezett nyelvi rokonság a mai magyar <br>
és a hantik és manysik nyelve között csak a nyelv elterjedési iránya nem <br>
keletről nyugtra irányult hanem fordítva történt mindez .<br>
<br>
Üdv. Egon<br></div><div><br></div><div>3./ <b>Kedvező döntést hozott a jászvásári püspökség a pusztinai magyar misékről</b><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kulhoni" target="_blank">Külhoni</a> – 2025. január 29., szerda | 12:47 <br></div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/kedvezo-dontest-hozott-jaszvasari-puspokseg-pusztinai-magyar-misekrol" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/kedvezo-dontest-hozott-jaszvasari-puspokseg-pusztinai-magyar-misekrol</a></div><div><a rel="lightbox['g144882']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=144882&v=&img=c_pustina.jpg" width="452" height="254" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></a></div><h3>Húsvétig
a hónap első vasárnapján tarthatják a pusztinai magyar miséket, így
azok többé nem esnek majd egybe a bákói magyar nyelvű szertartások
időpontjával, azonban marad a kísérleti jelleg – nyilatkozta Anton Diacu
pusztinai plébános január 23-án a <i>Krónika</i> erdélyi portálnak.</h3><div><p>A
csángómagyarok lakta település plébánosa arról számolt be, hogy a
Jászvásári Római Katolikus Püspökség lemondott a két moldvai településen
tartott magyar misék egyidejűségéről.</p>
<p>Közölte: Iosif Paulet jászvásári püspök arról tájékoztatta, hogy
húsvétig meghosszabbítják a pusztinai kísérleti magyar misék rendjét.
Továbbá azt is mondta, hogy februártól a hónap első vasárnapján
tarthatják ezeket, míg a bákói magyar mise a jövőben is a hó utolsó
vasárnapján lesz megtartva.</p>
<p>A plébános értelmezése szerint a püspökség döntésével azt kívánta
jelezni: nincs megosztó szándék részéről a csángómagyarok irányába.</p>
<p>Anton Diacu elmondta: januárban még megtartják a hónap végi misét Pusztinában, de februártól a hónap elején lesz.</p>
<blockquote>
<p>Így egymást követően két vasárnap is magyarul miséznek a Szent István
tiszteletére szentelt egyetlen moldvai római katolikus templomban.</p>
</blockquote>
<p>A <em>Krónika</em> kérdésére, hogy miért kísérleti jellegű továbbra
is a magyar nyelvű szertartás, Diacu elmondta: látni szeretnék, hányan
vesznek részt a misén,</p>
<blockquote>
<p>meg szeretnének győződni arról, hogy valóban van-e igény rájuk.</p>
</blockquote>
<p>Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke a
hírportálnak nyilatkozva jó hírként értelmezte a bejelentést. Kiválónak
tartotta, hogy más csángó falvak magyar érzelmű hívei is részt vehetnek a
pusztinai istentiszteleten, illetve a helyiek is elmehetnek a bákói
magyar misére. Az eltérő időpont annak is kedvez, hogy betegség esetén
helyettesíteni tudják egymást a magyarul is beszélő papok, mivel
tudomása szerint csak három ilyen pap szolgál Moldvában – mondta.</p>
<p>A közösségi vezető a legfontosabb eredménynek azt tartotta, hogy
végre elindult a párbeszéd az egyházi fórumok és a magyar misét igénylő
pusztinai közösség között.</p>
<blockquote>
<p>Arra biztatta a többi csángó falu magyarul is beszélő közösségét,
használják ki a pusztinai alkalmakat, és tanulják meg a magyar
liturgiát, a magyar templomi énekeket a pusztinaiaktól.</p>
</blockquote>
<p>Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés után Moldvába menekült
székelyek által alapított Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es
évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi
ünnepeken. 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek
magyarul.</p>
<p>A rendszeres magyar misézés tavaly decemberben kezdődött a moldvai
faluban, de csalódást okozott, hogy a püspökség a pusztinai magyar misét
a bákóival egy időben, a hónap utolsó vasárnapján, azonos időpontban
hagyta jóvá.</p></div>
<br><br></div>
</div>