[Grem] [K:Spam] Ma: Barsi B. atya szentírási elmélkedési oldala + Bp. Barron's Gospel reflection

[Emoke Greschik]

 *Barsi Balázs atya:   **https://barsitelekmm.blogspot.com
<https://barsitelekmm.blogspot.com/>*
2025. október 22., szerda
Évközi 29. hét
<https://barsitelekmm.blogspot.com/2025/10/evkozi-29-het_02115777723.html>
*Róm 6,12-18*
*Ne uralkodjék tehát a bűn halandó testetekben, ne engedelmeskedjetek
kívánságainak, de ne is adjátok oda tagjaitokat a bűnnek a gonoszság
fegyvereiként, hanem mint akik a halálból életre keltetek, adjátok
magatokat Istennek, s tagjaitokat is, mint az igazság fegyvereit, adjátok
Istennek. (...) Hála legyen azonban Istennek, hogy bár szolgái voltatok a
bűnnek, szívből engedelmesek lettetek annak a tanításnak, amelynek Isten
átadott titeket, s így megszabadultatok a bűntől, és az igazság szolgái
lettetek. *
*Lk 12,39-48*
*Azt is tudjátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a
tolvaj, nem engedné betörni a házába. Ti is legyetek készen, mert amelyik
órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia.” Péter ekkor megkérdezte:
,,Uram! Nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?” Az Úr így
válaszolt: ,,Mit gondolsz, ki az a hű és okos intéző, akit az úr a házanépe
fölé rendel, hogy idejében kiadja részüket az élelemből? Boldog az a
szolga, akit ura ebben a munkában talál, amikor megérkezik. Bizony, mondom
nektek: minden vagyona fölé rendeli őt. De ha ez a szolga azt mondja
magában: ,,Késik az én uram”, és verni kezdi a szolgákat és szolgálókat,
eszik-iszik és részegeskedik, megjön annak a szolgának az ura azon a napon,
amelyen nem várja, és abban az órában, amelyet nem ismer. Kegyetlenül
megbünteti és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga pedig, aki ismerte
ura akaratát, de nem hajtotta végre azt és nem cselekedett akarata szerint,
sok verést fog kapni. Aki pedig nem ismerte, és úgy tette azt, amiért
büntetést érdemel, kevesebb verést kap. Mert attól, akinek sokat adtak,
sokat fognak követelni, és attól, akire sokat bíztak, többet fognak számon
kérni. *

Igaz, hogy a szentségre mindig csak a mai napon kell törekedni, de ez nem
jelenti azt, hogy nem kell túllátni a mai napon. Az óceán közepén haladó
hajóról sem látszik még a hosszú napok, hetek múlva eléren­dő úti cél, a
térképek és az iránytű segítségével mégis lehet tudni az irányt, melyet
napról napra tartani kell, hogy célba érjünk. Aki csak a mai napot látja,
és elfeledkezik arról a napról, amikor Ura visszatér, az elveszíti
tájékozódási képességét, és a pillanat rabja lesz. Ez áll a modern
hedonizmus hátterében, amely a másikon való uralkodással, az élvezetek
habzsolásával és a kábítószerezéssel próbálja önmaga előtt leplezni célt
tévesztettségét és távlatnélküliségét, amit hazugul szabadságnak nevez.
Olyan ez a szabadság, mint a kapitány és kormányos nélküli hajóé, mely
addig szeli „szabadon” a habokat, míg csak zátonyra nem fut és el nem
süllyed az óceán fenekére.
De nem is az várakozik jól, akinek már elege van a földi életből,
megsértődött embertársaira és megcsömörlött az élvezetektől, hanem aki
emberi kapcsolatait és a világ javaihoz, gyönyöreihez való viszonyát is
Krisztusra vonatkoztatja, és az ő eljövetelének napjához igazítja. Hiszen a
Krisztusra való várakozás nem valami ettől a világtól elszakadt, életunt
jövőbe révedés, hanem az élet valamennyi szeletét átható és alakító
mindennapi program. Mert bár azt várjuk, akinek eljövetelekor ez a látható
világ elmúlik és valami új valósul meg, várakozásunk mégis e látható
világgal összefüggésben mutatkozik meg és bontakozik ki, és a földi
eseményekben való részvételünk által mutat Krisztus eljövetelének végső,
nagy napjára.
*Urunk Jézus, add meg nekünk kegyelmesen, hogy a nehézségek ellenére
állhatatosan kitartsunk abban, amit ránk bíztál, hogy szolgáidként
megtegyük. Tedd, hogy engedelmességünk egyre szívbélibbé és örömtelibbé,
várakozásunk pedig édes sóvárgássá váljék Utánad, aki arra vársz, hogy
minden vágyunkat betöltsed.*
*Bp. Barron's Gospel reflection (Wordonfire.org):*

Friends, in today’s Gospel, the Lord urges his disciples and us to be
prudent servants, following his ways in anticipation of his coming again.
Theologians often call prudence the queen of the virtues because it is the
capacity to reign sovereignly over one’s life, both ordering one’s inner
powers and directing one’s affairs wisely in the outside world.

Prudence is that sure touch, that moral instinct that renders one capable
of making the right decision under pressure and in the face of complex
circumstances. Prudence is a sort of accumulated theoretical and practical
wisdom, a know-how that is for the most part instinctual, in the bones.

When placed in the Christian context, therefore, prudence is a feel for how
Jesus would react, how he would think, how he would move in a particular
situation. It is tantamount to having one’s soul gathered around Christ as
its center, so that all one’s actions are informed by Jesus and his way of
being in the world. Christian prudence comes from apprenticing to
Christ—that is to say, moving with him, watching at close quarters how he
lives and moves and gestures.
*Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus
ígéreteire. Ámen.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20251022/412ff3b7/attachment.html>