[Grem] A magyar(országi) CIGÁNYSÁG felemelése

[Emoke Greschik]

Kocsis Fülöp metropolita a Pocsajban működő Jelenlét Pontra látogatott
Hazai <https://www.magyarkurir.hu/hazai> – 2025. október 21., kedd | 11:25
<https://www.facebook.com/sharer/sharer.php?u=https://www.magyarkurir.hu/hirek/kocsis-fulop-metropolita-pocsajban-mukodo-jelenlet-pontra-latogatott>
<https://twitter.com/intent/tweet?text=Kocsis
Fülöp metropolita a Pocsajban működő Jelenlét Pontra
látogatott&url=https://www.magyarkurir.hu/hirek/kocsis-fulop-metropolita-pocsajban-mukodo-jelenlet-pontra-latogatott>
A Hajdúdorogi Főegyházmegye támogatásában működő Jelenlét Pont mindennap
reményt és iránymutatást ad a helyi roma közösségnek. A felzárkóztatás jó
példáját szerette volna személyesen is megtapasztalni Kocsis Fülöp
hajdúdorogi érsek, metropolita október 16-án, amikor ellátogatott Pocsajba.
A találkozón Nuszer Krisztián koordinátor kísérte a főpásztort.

Kocsis Fülöp a Jelenlét Pont munkatársaival, Pintér Noémivel, Vajna Imréné
Erikával, Fekete Anikóval és Halászné Fekete Andreával együtt tekintette
át, miként tudnak hatékonyabban segíteni a helyi roma közösségnek.

Számos jó gyakorlat, személyes történet és előremutató terv is elhangzott,
amelyek mind egy közös célt szolgálnak: a közösség tagjainak támogatását a
fejlődés, az oktatás és az önálló életvezetés útján. Mint kiderült, a
munkatársak nemcsak lelki támogatást, hanem motivációt is jelentenek az ott
élő családok számára.

Heti rendszerességgel zajlanak gyógytornás foglalkozások a bölcsődében. A
gyermekek így már egészen kicsi koruktól kezdve részesülnek fejlesztésben,
a program pedig egészen a középiskoláig, sőt akár a szakkollégiumig is
elkíséri őket. Egyes fiatalok már szakmát tanulnak, és van, aki egyetemi
továbbtanuláson gondolkozik.

A családokkal való szoros kapcsolat szintén kulcsfontosságú. Heti
rendszerességgel zajlanak kismama- és baba-mama foglalkozások, a
várandósklub pedig gyakorlati segítséget nyújt a fiatal anyáknak: például
megtanítják, hogyan kell megfürdetni egy újszülöttet, vagy helyesen
táplálni egy kisbabát.

A Jelenlét Pont munkatársai hétköznapi támogatást is nyújtanak: mosásban
segítenek, élelmiszert, vitamint adományoznak, de a ruházkodásban is
segítenek. A Vámospércsen található Gondoskodó Szeretet Adományboltból
rendszeresen kapnak svéd import termékeket. Az élelmiszerbanki
együttműködés révén pedig heti rendszerességgel osztanak csomagokat a
rászorulóknak.

A cél azonban nem a puszta segítségnyújtás, hanem a nevelés: az, hogy a
családok képesek legyenek önállóan boldogulni.

Kocsis Fülöp érsek ellátogatott a helyi református bölcsődébe és óvodába
is, ahol személyesen is megtekintette az ott zajló fejlesztő
foglalkozásokat.

Kiemelt figyelmet kapott a Bazsó Team által vezetett kutyaterápiás program,
amelynek célja a gyermekek érzelmi és szociális készségeinek fejlesztése. A
metropolita örömmel vett részt a foglalkozáson, és elismerését fejezte ki a
nevelők és segítők munkája iránt.

A kutyaterápiás foglalkozásokat a Hajdúdorogi Főegyházmegye támogatásával
valósítják meg, amely ezzel is kifejezi elkötelezettségét a legkisebbek
fejlesztése és a különböző felekezetek közötti együttműködés iránt. A
látogatás megerősítette a közösséget abban, hogy az Egyház jelenléte
nemcsak lelki, hanem gyakorlati segítséget is jelent a mindennapokban.

A találkozó megerősítette mind a munkatársakat, mind a közösséget abban,
hogy az elvetett magok – az odafigyelés, az együttműködés és a
szeretetteljes nevelés – előbb-utóbb termést hoznak. És ez a legnagyobb
eredmény.

A Jelenlét Pontok működése az Európai Unió támogatásával, a Jelenlét a
felzárkózó településeken ESZA+ projektből valósul meg.

*Forrás és f**otó: Hagjdúdorogi Főegyházmegye
<https://hd.gorogkatolikus.hu/Kocsis-Fulop-metropolita-latogatasa-Pocsajban-2025-oktober-17?fbclid=IwY2xjawNjAgJleHRuA2FlbQIxMABicmlkETF5aTlIVUJGeTBaTFd2S0VsAR5hh4kRo-G4QPBWOgLHYzbcZ2PWljSQt5RqVY6UBjHyZlAMJmh7x33TEr5OPQ_aem_LlTlfZl1PiSyzjI6i4Karg>*

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

On Mon, Oct 20, 2025 at 8:26 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> „Torkunkon akad a szó” – Székely János püspök megáldotta az emberevéssel
> vádolt cigányok emlékhelyét
> Hazai <https://www.magyarkurir.hu/hazai> – 2025. október 20., hétfő |
> 16:10
>
> https://www.magyarkurir.hu/hirek/-torkunkon-akad-szo-szekely-janos-puspok-megaldotta-az-emberevessel-vadolt-ciganyok-emlekhelyet
> Hont vármegyében 1782-ben gyilkosság és emberevés vádjával ítéltek el
> közel száz cigány embert. Kínvallatással kicsikart vallomásuk alapján
> negyvenegyet kegyetlen módon kivégeztek. Rájuk emlékeztek a Pest megyei
> Kemence község határában október 19-én, ahol az egykori kivégzőhelyen
> emléktáblát áldott meg Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar
> Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke.
>
> A megjelenteket Pongrácz János, Kemence község polgármestere és Mezei
> István, a Farkas János Alapítvány elnöke köszöntötte. Mezei István
> rámutatott: „Ezeket az embereket nem engedték szólni, nem állhattak ki az
> igazságért, de mi most megszólalunk helyettük is.”
>
> Az emlékhelyet Székely János szombathelyi megyéspüspök, az MKPK elnöke
> áldotta meg. Beszédében kiemelte:
>
> Ha meghalljuk, mi történt 1782 augusztusában, torkunkon akad a szó.
>
> Több mint száz embert fogtak kínvallatás alá. S bár egyetlen bizonyíték
> sem került elő, gyilkosság, emberevés vádjával sokat közülük kivégeztek.
> Először lefejezték a nőket, majd a férfiakat akasztották fel, kerékbe
> törték őket, a saját gyerekeik szeme láttára. A borzalmakat látva többen
> elájultak. A holttesteket puszta kézzel kellett a cigányoknak elföldelniük.
> Bár II. József beavatkozására valamivel több mint százan megmenekültek a
> haláltól, végül őket is kényszermunkára, börtönbe vitték. Hatvannégy
> gyermeket hurcoltak el a hatóságok. „Cigány testvéreink az ártatlanul
> megölt Krisztushoz lettek hasonlóvá, részeseivé váltak az ő szenvedésének –
> emelte ki Székely János püspök. – Megrendülten állunk itt, a feltámadás
> reményével. Ők most már a mennyei Atya országában vannak, ahol nem lesz sem
> gyász, sem jajkiáltás.”
>
> A kivégzettek emlékére bemutatott szentmisére Kemence község templomában
> került sor. A homíliát Székely János püspök mondta.
>
> Egy cigány kisfiú odalépett egyszer egy paphoz, és megkérdezte: „Atya, mit
> vétettem, hogy engem az Isten cigánynak teremtett?” Úgy érezte, cigánysága
> átok, szörnyű teher. Hányszor kellett ezt egy cigány embernek a történelem
> során átélnie!
>
> – kezdte szentbeszédét az MKPK elnöke. A szörnyűség 1782 nyarán egy
> viszokai és egy felsőalmási betöréses esettel kezdődött. A bűncselekmények
> után összeszedtek néhány cigány embert, akiket kínvallatásnak vetettek alá.
> Ennek hatására mindent bevallottak, még el nem követett gyilkosságot is.
> Amikor megkérdezték, hogy hova lettek a holttestek, egyikük azt mondta,
> „megettük őket”. A kikényszerített vallomás alapján fogtak el több mint
> száz cigány embert. Bár áldozatot nem találtak – nem hiányzott senki –,
> ennek ellenére megkínozták őket, és többüket kivégezték.
>
> A romák 1000 körül indultak el eredeti hazájukból, és az 1300-as évekre
> érkeztek Európa szélére. Nem sokkal később már üldözésnek voltak kitéve. A
> 15. század végén kitiltották őket a Német Birodalomból, Spanyolországban
> pedig tízezernyi cigányt vittek el a higanybányákba. A 19. század elején a
> franciák sok ezret közülük Afrikába deportáltak. Németországban törvényen
> kívül helyezték őket, volt olyan is, hogy cigányvadászatot tartottak. A II.
> világháborúban a náci fajelméletnek félmillió cigány esett áldozatául.
>
>
> Pedig a cigány lét nem átok, hanem áldás. „Nagyszerű, amikor egy cigány
> ember rádöbben arra, hogy milyen sok érték van benne. Éppolyan emberi
> méltóságotok van, mint bárkinek: a teremtő Isten remekművei vagytok”
>
> – emelte ki a püspök. Mint fogalmazott: Magyarországon a cigányok léte
> lehetőség; családszeretetük, gyermekszeretetük, érzelmeik bátor kifejezése,
> az ünneplésük, zenéhez, tánchoz való tehetségük egyaránt olyan érték, mely
> gazdagítja a társadalmat.
>
> Egy fiatal cigány asszony mesélte, hogy az iskolában sokszor kellett
> megélnie az elutasítást. Nap mint nap sírva ment haza: vajon mi a baj vele?
> Később óvónő lett belőle, és bekerült első munkahelyére. Csupa fehér gyerek
> volt a csoportjában, akik hamar megszerették, észre se véve, hogy más a
> bőrszíne. A gyermekek szeme tiszta volt, úgy néztek rá, ahogyan az Isten.
> Egy másik cigány fiú, bekerülve az iskolába, sokszor nem ment el a
> tanításra. Egy tanárnő, észrevéve tehetségét, utánament a cigánytelepre, és
> elvitte magával az iskolába. Ez a fiatalember később lediplomázott, és úgy
> emlékezett: ennek a tanárnőnek köszönhet mindent.
>
> Mert ma egy igazabb világért is imádkozunk, egy olyan világért, ahol
> vannak kinyújtott kezek.
>
> – zárta szentbeszédét Székely János szombathelyi megyéspüspök, az MKPK
> elnöke.
>
> Ezt követően Nemcsák Károly színművész mondott beszédet. Rámutatott: ez az
> alkalom szimbolikus temetés is, hiszen az áldozatok nem részesülhettek a
> végtisztességben.
>
> Négyesi Lajos hadtörténész az 1782-es tragédia részleteit és az emlékhely
> kialakításának körülményeit ismertette.
>
> Herényi Károly, a Farkas János Alapítvány alapítója beszédében kiemelte,
> ez a mai esemény arra hív bennünket, hogy ma is észrevegyük a cigányság
> nehézségeit.
>
> A megemlékezésen közreműködött a Rajkó Zenekar és Gerendás Péter.
>
> *Fotó: Fábián Atila*
>
> *Baranyai Béla/Magyar Kurír*
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20251021/4cc7cdce/attachment.html>