[Grem] Bambi atyja is magyar volt – 80 éve hunyt el Felix Salten

[Emoke Greschik]

 Bambi atyja is magyar volt – 80 éve hunyt el Felix Salten
Pataki Sára
<https://kepmas.hu/hu/pataki-sara>
https://kepmas.hu/hu/felix-salten-bambi-iroja-magyar-volt-walt-disney-mese-perri-allatos-mese?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=1514414-10.%2010.%20%205has%C3%A1bos%20%20%20%20%20%20%20%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=10.%2010.%20%205has%C3%A1bos%20%20%20%20%20%20%20
<https://www.addtoany.com/share#url=https%3A%2F%2Fkepmas.hu%2Fhu%2Ffelix-salten-bambi-iroja-magyar-volt-walt-disney-mese-perri-allatos-mese&title=Bambi%20atyja%20is%20magyar%20volt%20%E2%80%93%2080%20%C3%A9ve%20hunyt%20el%20Felix%20Salten>
2025. 10. 08.

*Magyarországon született **Salzmann Zsigmond** néven, s alig néhány hetes
volt, amikor családja Ausztriába költözött. Ott vált íróvá, majd zsidó
származása miatt **Hitler **hatalomra jutása után menekülnie kellett. Neki
köszönhetjük a világirodalom egyik legmeghatóbb történetét, a **Bambi**t,
ami **Walt Disney**-t is megihlette. A rajzfilm óriási sikeréből azonban a
szerzőnek semmi sem jutott. Nyolcvan éve hunyt el **Felix Salten**, aki egy
őzgidáról mesélt, miközben az életre tanított minket.*
[image: Bambi mese írója, Felix Salten egy grafikán]
Kép: Képmás Illusztráció
Költözés Magyarországról

Felix Salten Pesten, zsidó származású családban látta meg a napvilágot
<https://neokohn.hu/2019/09/06/150-eve-szuletett-felix-salten-a-bambi-iroja/>
1869. szeptember 6-án Siegmund Salzmann (Salzmann Zsigmond) néven, *Salzmann
Fülöp*, a pesti sürgöny iroda ügykezelője és *Singer Mária* gyermekeként.
Még csecsemő volt, amikor a család Bécsbe költözött, így a magyar nyelvet
nem beszélte, de nem a költözés miatt, hanem azért, mert családja a
kezdetektől a német nyelvet használta. Gyermekkora szegénységben telt,
iskolai képzésben alig részesült.

Tinédzserként döntötte el, hogy megváltoztatja a nevét Saltenre, és
fontolóra vette a katolikus hitre való áttérést is, mivel osztrák
szomszédai és iskolatársai antiszemitizmusával is meg kellett küzdenie.
Amikor apja csődbe ment, a tizenhat éves Salten otthagyta az iskolát, és
egy biztosítótársaságnál kezdett dolgozni.

A hivatali állás azonban nem elégítette ki ambícióit, munkaideje lopott
perceiben írogatni kezdett; verseket és könyvismertetéseket.

Különböző álneveken publikált, ezek egyike lett később írói álneve. A
századfordulón jelentette meg első, rövid történetekből álló gyűjteményét,
majd megalapította Bécs első irodalmi kabaréját. Kezdetben sok
visszautasításban volt része, de 1902-ben megjelent *Émile Zola* francia
szerzőről írott nekrológja, aminek köszönhetően otthagyhatta hivatalnoki
állását.

Hamarosan szinte az összes jelentős bécsi lapban publikált, elsősorban
színikritikákat és tárcákat. Elkezdett regény- és drámaírással foglalkozni,
de művei sokáig nem keltettek különösebb visszhangot, amíg 1923-ban meg nem
jelent a Bambi, ami híressé tette Saltent. A történethez egy, az Alpokban
tett kirándulás adta az ötletet, így született meg a *Bambi, egy életrajz
az erdőből *című műve.
Gyerekkönyv-e a Bambi?

A történet egy őz életét mutatja be születésétől a felnőtté válásáig. Bambi
neve az olasz bambino, azaz kisbaba kifejezésből ered. Salten
realisztikusan mutatja be a természet vadságát és veszélyeit, különösen a
vadászó ember kegyetlenségét. Érdekesség, hogy az osztrák vadászegylet
tagjai tiltakoztak a vadászok negatív ábrázolása ellen, ráadásul ez az
ábrázolás azért is furcsa, mert Felix Salten maga is szenvedélyes vadász
volt.

Bár állatok a szereplők, a Bambi olyan gyerekirodalmi mű, amely felnőtt
kíséretet kíván.

A regényben vissza-visszatérnek a komor témák – halál, magány, öregedés –,
melyeket a családban nem érdemes tabusítani; a közös feldolgozás
kulcsfontosságú.

Elismerés helyett bezúzták

A ’30-as években a nácizmus térhódítása miatt Ausztriában és ugyanígy
Magyarországon is veszélyessé vált az élet egy zsidó író számára. A Bambi a
Harmadik Birodalomban 1936-ban tiltólistára került, írója két évvel később
az Anschluss elől családostul Svájcba menekült.

A Bambi példányai Magyarországon is a zsidóüldözés áldozataivá váltak:
1944. június 16-án 120 magyar és 35 külföldi zsidó szerző 22 vagonnyi,
közel félmillió könyvét zúzták be
<https://kibic.hu/2019/06/16/zsido-irok-jo-ejszakat-75-eve-zuztak-be-a-zsido-szerzok-konyveit/>
a budafoki Első Magyar Cartonlemezgyárban.

Salten később, Svájcban még több állattörténetet írt, ezek közül
legismertebb *Perri* <https://en.wikipedia.org/wiki/Perri_(novel)> című
regénye, amely egy mókus életéről szól, a kis állat felnövését kíséri
nyomon. Bambi ebben a kötetben is feltűnik egy pillanatra, bölcs és
méltóságteljes alakban, az erdő uralkodójaként. Végül 1939-ben megjelent a
Bambi folytatása is, *Bambi gyermekei* címmel.
 „Fiúk, ez az anyag tiszta arany”

Hogyan lett világsiker a Bambi?

A könyv 1928-ban elkészült angol fordítását *Thomas Mann* ajánlotta a
rajzfilmgyáros Walt Disney figyelmébe, aki öt évig formálta saját stílusára
a regényt, átdolgozta, hogy a gyerekeknek is befogadhatóbb legyen.

Hangsúlyosabbak lettek benne a barátságok vagy a humoros jelenetek.

A rajzfilm cselekménye szerint az őzike, Bambi barátaival – Toppanccsal, a
nyúllal és Virággal, a borzzal – együtt nő fel, és végül az Erdő Nagy
Hercegévé válik. Eközben átéli édesanyja halálát, akivel vadászok végeznek,
beleszeret Faline-ba, és éppen csak megmenekül egy pusztító erdőtűzből.

A film gyártása <https://d23.com/a-to-z/bambi-film/> akkor kezdődött,
amikor a *Hófehérke és a hét törpe*
<https://kepmas.hu/hu/hofeherke-es-het-torpe-rajzfilm-walt-disney-lakner-artur>munkálatai
már a végéhez közeledtek. Bambi története azonban egész más volt, mint
bármi, amit Walt Disney stúdiója valaha készített: komolyabb hangvételű, és
minden szereplője állat volt.

Ám mivel Salten regénye egyértelműen egy őzről szólt, ami nem él
Amerikában, Disney és csapata a legelterjedtebb amerikai szarvasfajtát, az
őznél nem sokkal nagyobb fehérfarkú vagy virginiai szarvast vette alapul. A
valósághű ábrázolás érdekében a művészek előadásokat hallgattak meg
állatszakértőktől, tanulmányutakat tettek a Los Angeles-i állatkertbe, az
amerikai Maine állam erdeiben forgatott természetfilmeket néztek, sőt még
két őzgida mozgását is tanulmányozták.

A rendkívül aprólékos munka lassította a gyártási folyamatot; például az is
időt vett igénybe, hogy a Bambi hátán lévő pöttyök mindig ugyanott legyenek
– emiatt kevesebb rajz készült naponta. Az őz szarvaival még nagyobb volt a
gond, mivel a karakterek mozgatása közben mindig elmozdultak, ami elég
szembetűnő volt. Végül igazi szarvakról készült gipszmodelleket szereztek,
és azokat külön mozgatva rajzolták meg a jeleneteket.

Lassan készült a film, de Walt Disney elégedett volt a végeredménnyel: *„Fiúk,
ez az anyag tiszta arany” *– mondta a rajzolóknak.

A rajzfilm sikeréből semmi sem jutott az írónak

A film világpremierje 1942. augusztus 9-én volt Londonban, az Egyesült
Államokban pedig 1942. augusztus 13-án mutatták be. A filmbemutatóra nehéz
időszakban került sor, mivel az Egyesült Államok ekkor már javában részt
vett a második világháborúban, így a film kezdetben kevés bevételt hozott.
Ennek ellenére a kis őzike története maradandóvá vált, és ma már Walt
Disney egyik legbájosabb filmjeként tartják számon. A filmet három
kategóriában – legjobb hangrögzítés, legjobb betétdal (*„Love Is a Song”*),
legjobb zene – jelölték Oscar-díjra.

Azonban Bambi története a szerzőnek nem hozott szerencsét, Felix Salten
ugyanis 1933-ban mindössze 1000 dollárért eladta a jogokat *Sidney Franklin*
amerikai filmrendező-producernek, aki később továbbadta azokat a Walt
Disney Stúdiónak. Emiatt az írónak a később elkészült rajzfilm óriási
sikeréből egy árva cent haszna sem származott.

A rajzfilm legszomorúbb pillanata
<https://port.hu/cikk/mozi/151-erdekesseg-minden-idok-legszomorubb-rajzfilmjerol-a-bambirol/article-86596>,
amikor a névtelen vadász végez Bambi anyukájával, olyan traumatikusnak
bizonyult, hogy évtizedekig hatással volt az amerikai vadászati
törvényekre, a trófeaszezon időtartamának megszabására és arra, ahogy a
társadalom a vadászokra tekintett.

Egy évvel a bemutató után a wisconsini hatóságok engedtek a társadalmi
nyomásnak, és megrövidítették a vadászszezont, sőt számos más államban is
hasonlóan döntöttek.

A második világháború miatt ez volt Walt Disney utolsó egész estés
animációs filmje egészen az 1950-es *Hamupipőké*ig.

*Legendás szinkronhangok*

Magyarországon kétszer hozták forgalomba a rajzfilmet – az 1961-es
változatban olyan nagy színészek szinkronizálták
<https://popkult.blog.hu/2014/04/04/bambi_1942_a_vilag_legismertebb_gidaja>
a főszereplőket, mint *Tordy Géza* (serdülő Bambi), *Tolnai Klári* (Bambi
mamája), *Váradi Hédi* (gyerek Toppancs) vagy *Bodrogi Gyula* (serdülő
Virág). A második kiadásra több mint harminc évvel később, 1993-ban került
sor. A Bambi-kultusz világszerte tovább él, tavaly megérkezett az élőszereplős
Bambi <https://www.imdb.com/title/tt32373637/> is.

A Budapesten született író, aki életében nem kapta meg az őt megillető
elismerést, nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. október 8-án halt meg Zürichben,
fél évvel azután, hogy a második világháború az európai hadszíntereken
befejeződött.

*„Sokszor mondjuk: nem bírom tovább, és mégis kibírjuk, mert hiszen
magunkban tudjuk, hogy el kell viselnünk, és elviseljük! Nem is tudjuk,
mennyi mindent kibírunk!”* – írta
<https://www.facebook.com/literaturamuveszetimagazin/posts/%C3%A9vfordul%C3%B3felix-saltena-mai-fiatals%C3%A1g-nem-rossz-biztosan-nem-az-nek%C3%BCnk-is-megvolt/1366964122096610/?_rdr>
Salten a Bambi gyermekei című művében.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20251015/277414a0/attachment.html>