[Grem] Ma: Barsi B. atya szentírási elmélkedési oldala + Bp. Barron's Gospel reflection

[Emoke Greschik]

 *Barsi Balázs atya:   **https://barsitelekmm.blogspot.com
<https://barsitelekmm.blogspot.com/>*
2025. október 15., szerda
Évközi 28. hét
<https://barsitelekmm.blogspot.com/2025/10/evkozi-28-het_0288195874.html>
*Róm 2,1-11*

*Nincs tehát mentség számodra, bárki légy, te ember, aki ítélkezel; mert
azzal, hogy mást elítélsz, önmagadat ítéled el, hiszen te, aki ítélkezel,
hasonlókat teszel. Márpedig tudjuk, hogy Isten ítélete igazságosan éri
azokat, akik ilyeneket tesznek. Vagy azt gondolod, te ember, hogy
megmenekülsz Isten ítélete elől, amikor azt teszed, amiért elítélsz
másokat, akik ilyeneket tesznek? Vagy megveted jóságának, türelmének és
hosszantűrésének gazdagságát, s nem fogod fel, hogy Isten jósága bűnbánatra
vezet? Pedig konokságod és megátalkodott szíved által haragot halmozol
magadra, a harag napjára, amikor Isten igazságos ítélete megnyilvánul, s ő
majd megfizet mindenkinek tettei szerint: örök élettel azoknak, akik a
jócselekedetben való kitartásukkal dicsőséget, tisztességet és
halhatatlanságot keresnek, haraggal és bosszúval a viszálykodóknak és
azoknak, akik nem engedelmeskednek az igazságnak, hanem a gonoszságnak
hisznek. (...) *

*Lk 11,42-46 *
*De jaj nektek, farizeusok! Mert tizedet adtok a mentából, a rutából és
minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságot és az Isten szeretetét.
Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni. Jaj nektek, farizeusok! Mert
szeretitek a főhelyeket a zsinagógában, és a köszöntéseket a piacon. Jaj
nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok, amelyek fölött emberek
járnak, anélkül, hogy tudnának róla.” Erre a törvénytudók közül az egyik
ezt mondta neki: ,,Mester! Ha ezt mondod, minket is gyalázol.” Ő ezt
felelte neki: ,,Jaj nektek is, törvénytudók! Mert elviselhetetlen terheket
raktok az emberekre, magatok pedig egy ujjatokkal sem érintitek a
terheket.” *

Mi az, amit meg kell tenni, s mi az, amit nem szabad elhagyni? Nem a
formalitás, a szabályok aprólékos betartásának szintjén védi Jézus a
törvényt, hanem eredeti funkciója szerint. A tizedet is így kell tekinteni.
A Második törvénykönyvben olvasható előírás szerint esztendőről esztendőre
minden termés egytizedét az Úr szentélyébe kellett vinni, s ott
elfogyasztani a levitával, akinek nem volt saját földje, háromévenként
pedig ugyanezt a levitán kívül az idegeneknek, árváknak és özvegyeknek
kellett odaadni. Vagyis ez a gesztus egyszerre volt hálaadás a termésért
minden javak Teremtőjének, s az igazságosság és irgalmasság cselekedete.
Pusztán formális cselekedetté válva azonban elveszítette jelentését, és
többé már nem az Istennel való kapcsolat elmélyítését és az abból fakadó
emberszeretetet szolgálta, hanem csupán önelégült dicsekvésre adott
alkalmat.

Meg kell tehát tenni azt a jót, amire az igazságosság és Isten szeretete
nap mint nap felszólít, és nem szabad elhagyni azt a jót, amire az Egyház
törvényei mint minimumra köteleznek. Az egyházi törvények és előírások nem
hasonlíthatók a mózesi törvénynek az élet minden területét részletesen
szabályozó utasításaihoz, de azt a keveset, amit meg kell tartanunk, ne
hanyagoljuk el. A péntek például ma is az Úr Jézus kereszthalálára
emlékeztető bűnbánati nap az Egyházban. Igaz, a hústól való tartózkodás
csak Nagyböjt péntekjein kötelező, egyéb péntekeken imádsággal vagy
jócselekedettel kiváltható, mégis ajánlatos a böjti fegyelmet megtartani,
szem előtt tartva, hogy nem az önsanyargatás kedves az Úr előtt, hanem az
őrá és szegényeire fordított figyelem. Akárcsak az ószövetségi tized
esetében, nem elég megfosztanunk magunkat valamitől, hanem azt a
rászorulónak kell adni, így teljesítve, amit Isten kíván tőlünk:
„Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.”

*Urunk Jézus, őrizz meg minket a képmutatástól és az öntetszelgéstől,
valamint attól, hogy szembeállítsuk egymással az ószövetségi és
újszövetségi parancsokat, hogy kijátsszuk egymás ellen az isteni és az
egyházi rendelkezéseket, vagy hogy a törvény szellemére hivatkozva
lekicsinyeljük a minden keresztényre vonatkozó előírásokat. Adj nekünk,
kérünk, buzgó lelkületet, hogy legyünk hűségesek parancsaid megtartásában,
és segíts, hogy szívünk a parancsokon túl Hozzád magadhoz ragaszkodjék
szenvedélyes ragaszkodással.*

*Bishop Barron's Gospel reflection  (wordonfire.org
<http://wordonfire.org>):*

Friends, in today’s Gospel, Jesus says, “Woe also to you scholars of the
law! You impose on people burdens hard to carry, but you yourselves do not
lift one finger to touch them.”

Some religious leaders get their kicks from burdening people, laying the
law on them heavily, making demands that are terrible, exulting in their
own moral superiority. At the core of Jesus’s program is a willingness to
bear other people’s burdens, to help them carry their loads. And this
applies to the moral life as well. If we lay the burden of God’s law on
people, we must be willing, at the same time, to help them bear it.

When were you cured by Christ and how? What was it like to receive, through
the Church, his healing touch? When did you feel ostracized, despised,
unworthy—and how did Christ, through his Church, restore you to health and
communion? Remember that moment and share it.

*Imádkozzál érettünk Istennek Szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus
ígéreteire. Ámen*.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20251015/83d69345/attachment.html>