[Grem] Barsi Balázs atya március 14-én Budapesten az Avilai Szent Teréz templomban tart lelki estét.

[Emoke Greschik]

 Hová mehetnénk, ha már megismertük Jézust? – Barsi Balázs tartott
nagyböjti elmélkedést Budapesten

> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem


Barsi Balázs ferences szerzetes tartott nagyböjti elmélkedést a
budapest-terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templomban, március 14-én. A
szentmise előtt a plébániai közösség keresztúti ájtatosságon vett részt
Barsi Balázs vezetésével. „Mi a nagyböjt igazi lényege? A korai
évszázadokban a szent negyven nap volt az az időszak, amikor a felnőtt
jelentkezőket felkészítették a keresztségre. Bennük elsősorban egy hatalmas
vágyakozás élt, mégpedig azért, mert a korabeli pogány vallások semmit sem
tudtak arról, ami a kereszténység lényege, hogy az Isten szeret. Ők pedig
ehhez az Istenhez szerettek volna közelebb kerülni” – kezdte elmélkedését
Barsi Balázs ferences szerzetes. A katekumeneknek ugyanakkor tanulniuk is
kellett. Meg kellett ismerniük, hogy ki az a Názáreti Jézus, aki után
vágyakoznak.

Ferenc pápa a Szentlélektől indíttatva meghirdette a szentévet. Az idei
esztendő ugyanakkor a Niceai Zsinat 1700. évfordulója is. Akárki akármit
mond manapság, a Katolikus Egyház mindig ugyanazt hitte. A kezdeti
évszázadokban sokféle eretnekség ütötte fel a fejét – a későbbieket is
ezekre lehet visszavezetni –, melyekre választ is adott az Egyház. A
325-ben megtartott zsinat Jézus Krisztusról tett fontos megállapításokat.

Ne feledjük, a Názáreti Jézus nem egy vallásalapító, nem valamiféle bölcs,
mint Buddha vagy Lao-ce. Jézus kitalálhatatlan

– hangsúlyozta a szónok. Nem csak a pogányság nem találhatta ki, de a
zsidóság sem. Előbbiek arra jutottak volna, hogy csak egy isten a sok
közül. A zsidóság pedig a megtestesüléssel és a Szentháromság gondolatával
nem tudott mit kezdeni. A Niceai Zsinat azt jelentette ki, amit Péter
mondott: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia” (Mt 16,16).

A II. Vatikáni Zsinatnak is ez a veleje. Ha másként tekintünk a
dokumentumaira, akkor félreértjük. Elutazhatunk Rómába, gyakorolhatunk
különféle ájtatosságot, de a szentév lényeg mégis az, hogy választ ad arra
a kérdésre: ki vagy te, Názáreti Jézus?

Ma is sokan ki akarják találni, kicsoda ő. Van homoszexuális Jézus, meg
olyan, aki Mária Magdolnába volt szerelmes. Ezek a felvetések nem Jézusról
szólnak, hanem azokról mond el valamit, akik ezt állítják.

Miért kitalálhatatlan Jézus? Mert az Atyaisten kitalálhatatlan. A Fiúnak és
az Atyaistennek egy isteni lényege van. Az is kitalálhatatlan, hogy „én az
Atyában vagyok, és az Atya énbennem” (Jn 14,11), mint ahogy az is, hogy az
Atya is küldi a Lelket, meg a Fiú is.
Egyetlen egy vallás és filozófia sem kísérthet meg bennünket, mert egyik
sem beszél arról, hogy honnan van a szeretet.
– emelte ki Barsi Balázs. A szeretet nem a főemlősöktől ered. Az ember
szabad, márpedig az anyagban nincs szabadság. De akkor honnan jött a
szabadságunk? Kívülről, Istentől jött. Be kell látnunk, hogy a hitben mély
logikai értelem rejlik. Amikor a hit kifejtésében a Niceai Zsinat
filozófiai kifejezéseket használ, az nincs ellentétben a Szentírással. A
ferences szónok arra is rámutatott, hogy Aquinói Szent Tamás
<https://www.magyarkurir.hu/kultura/aquinoi-szent-tamas-aldozopap-es-egyhaztanito>
vagy Szent Bonaventura
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-bonaventura-puspok-egyhaztanito>
minden pasztorális és morális kérdést a Szentháromságból vezetett le.

Kicsoda Jézus? Ehhez a titokhoz kellett közelebb kerülniük a katekumeneknek
a szent negyven nap során. A credót magyarázták nekik, de mindig a
Szentírást idézve, annak történetein keresztül – mutatott rá az előadó.

Az Egyház mindig ugyanazt vallotta, és ugyanazt is fogja vallani. Soha nem
lesz új Egyház – a hitújítástól ments meg, Uram minket! –, nekünk kell
megújulnunk a hitben.

Manapság sok rosszat hallunk; papok, püspökök buknak meg, hívek sokasága
fordít hátat a hitnek. Az Egyesült Államokban sok katolikus nem hiszi, hogy
az Oltáriszentségben jelen van Jézus. De akkor nem is katolikusok – tette
hozzá Barsi Balázs.

Amikor Mária méhében megfogant Jézus, akkor eldőlt a világ történelme,
hiszen az Atya mindent Krisztusban teremtett. Isten a maga képére formálta
az embert, márpedig a láthatatlan Isten képmása Jézus Krisztus. Nagy
misztérium, hogy a karácsony előbb volt Isten gondolatában, mint a
teremtés. Isten olyan teremtményeket akart, akik őt viszontszeretik, ez
pedig csak úgy volt lehetséges, ha a Szentháromság második személye emberré
lesz. Mi őbenne vagyunk, mert minket is úgy szeret, mint a Fiát öröktől
fogva.

Nem ő hasonlít ránk, hanem mi hasonlítunk rá. Az Egyházat sem lehet
kitalálni, mert az Jézus Krisztus titokzatos teste.

Az Egyház hierarchikus és nem demokratikus, ilyen nem létezik. Aki az
Egyház szerkezetét át akarja alakítani, az Krisztust akarja átalakítani.

Az Egyház jelenti az utolsó lehetőséget arra, hogy az emberiséget
egybegyűjtsük.

Amikor a hittanulók részt vettek az oktatáson, a vágyakozás mellett az
értelmüket is képezniük kellett. A niceai hitvallás ugyanakkor nem bibliai
szöveg. Ne feledjük, hogy évtizedeken keresztül nem volt még Szentírás,
ugyanakkor az Egyház mégis létezett. A Biblia az Egyház hitén belül foglal
helyet. A hitoktatóknak, a papoknak és a püspököknek az a szerepe, hogy ezt
a szenthagyományt átadják a híveknek, a keresőknek. Ne gondoljuk, hogy ma
nincs Isten iránti vágyakozás a fiatalokban – emelte ki Barsi Balázs.

Manapság sokan úgy hiszik, hogy a paradicsomi állapotról szóló bibliai
szöveg csak mítosz. Pedig nem így van, az első emberek teljesen ártatlanok
voltak, és birtokolták az isteni természetet. Mégpedig azért, mert Isten
csak olyan embert teremthetett, aki kapcsolatban van vele. Ádám és Éva
szerelme szentség volt, akaratuk pedig szabad volt. Napjainkban azt
gondolják, hogy a szabad akarat azt jelenti, választhatok jó és rossz
között.

Pedig az isteni szabadság arra utal, hogy úgy szerethetek, ahogyan Isten
szeret.

Amikor az ember elszakadt az Istentől, akkor kiszakadt a szeretet
végtelenségéből is, így az emberi szabadság már romboló erővé vált.

Nem hiszek abban, hogy itt a világ vége – állapította meg az előadó. – Akár
sok millió évet is élhet az emberiség, mert az összes zsákutcát be kell
járnunk, mire rátalálunk az egyetlen útra, mely az Atyához vezet. Ez az
emberi történelem.

Jézusban olyan tisztaság volt, ami elviselhetetlen. Ezért is gyilkolták
meg. Mint ahogyan mi is sokszor megkínoztuk és meggyilkoltuk a
szentjeinket, mert nem tudtuk elviselni az ő tiszta szeretetüket. Jézus
ismerte, hogy mi lakik az emberben. Látta, hogy csodái miatt követik olyan
sokan. Tudta, hogy azért mennek utána, mert jóllakatta őket, mert tele volt
a hasuk. (S ha még azt is megtudták volna, hogy járt a vízen, a közlekedést
is megoldottnak gondolták volna.) Jézus az eucharisztikus beszédben azt
mondja, hogy „nem Mózes adott nektek mennyből való kenyeret, hanem az én
Atyám adja nektek az igazi mennyből való kenyeret” (Jn 6,32). A magyar
szövegben az olvasható ennél a résznél, hogy „bizony, bizony”. Pedig itt
inkább az „ámen, ámen” kifejezést kellene használni, hiszen ez egy imádság.

Miután Jézus kijelenti, hogy ő a mennyből alászállt kenyér, sokan
otthagyják. Mikor a tanítványaitól megkérdezi, hogy „talán ti is el akartok
menni?” (Jn 6,67), Péter válaszol (olyan lélekkel, ahogyan azt egy pápától
elvárjuk): „Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi nálad vannak” (Jn 6,68).

Mert aki megismerte Jézust, nem tud hova menni. Nem mehettek, nem mehetünk
már a filozófusokhoz, de a régi prófétákhoz sem. Hol beszélnek arról, hogy
Isten a szeretet? És arról, hogy kapcsolatba szeretne velünk kerülni? Sehol
máshol.

Jézus azt mondja: „Ha megmaradtok tanításomban, valóban tanítványaim
vagytok, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket”
(Jn 8,31–32). Ki kell tartani az igazságban akkor is, ha nem értünk
mindent. És ha kitartunk, akkor tanítványokká leszünk, és megismerjük az
igazságot. Ám egy igazsággal önmagában nem sokra megyünk. Én személy
vagyok, vagyis csak egy másik személy segíthet rajtam. De Jézus az utolsó
vacsorán azt mondja, hogy ő az igazság (Jn 14,6). Mert az igazság valaki. Ő
az Isten Fia, aki emberré lett értünk, a mi üdvösségünkért, és meghalt
szeretetből.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250316/21e51905/attachment.html>