[Grem] Márc.4. Bld.Meszlényi Zoltán vértanú püspök (20.sz.) emléknapja

[Emoke Greschik]

 Boldog Meszlényi Zoltán
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2025. március 4., kedd | 6:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2

A 2009 októberében boldoggá avatott Meszlényi Zoltán vértanú püspökre
emlékezik március 4-én a Magyar Katolikus Egyház.

*Meszlényi Zoltán Lajos *1*892. január 2-án született Hatvanban,
sokgyermekes családban*. *Kisszeminaristaként az esztergomi bencés
gimnáziumban érettségizett, majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a
római Pápai Gergely Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában
filozófiai doktorátust szerzett*.* Az I. világháború* *miatt 1915-ben
Innsbruckba települt, ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább, ott
szentelte pappá október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök.*

*A teológiai doktorátus megszerzése után visszatért az esztergomi
egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János
bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási kancellária
hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott rá, így 1917
tavaszán már érseki levéltáros és szertartó lett. A fiatal papot 1920-ban
az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki titkárrá nevezték
ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926. január 30-án
hercegprímási és érseki titkár lett.*

*Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: 1927-ben
jelent meg Házassági köteléki perek című műve. A következő évben a Pázmány
Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara „bekebelezett hittudorrá”
választotta. Székfoglaló értekezését a Szent István Akadémián a kánonjogi
tanulmányok fontossága témában tartotta 1930-ban. 1934-től az Egri Érseki
Jogakadémia egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmány Péter
Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és
ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.*

*A Csernoch Jánost az esztergomi érseki székben követő Serédi Jusztinián
mellett Meszlényi egyre jelentősebb egyházi pozíciókat töltött be: 1931-től
kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási Főszentszék zsinati
bírája. 1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé XI. Piusz pápa
kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, Breyer István győri
megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült főpásztor 1938-ban a 34.
Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője volt. Több egyházilag
elismert mozgalmat támogatott, köztük a Magyarországi Katolikus
Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek 1939 júliusától volt elnöke.*

*Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte; a háború utolsó napjaiban,
1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt. Serédi
Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás végrendeletének ő volt a
végrehajtója. Miután* *Mindszenty József hercegprímást* *1948 karácsonyán
letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a
kormányzói posztra. Drahos azonban nem sokkal később meghalt, így a
káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye vezetője,
noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart* *a helyére. „Krisztus hű
pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem* *tagadom* *soha!
Isten engem úgy segéljen!” – ezekkel a szavakkal zárta esküjét Meszlényi
Zoltán esztergomi érseki helynök. Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek
róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit
választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni
ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának
körülményei miatt panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem* *ijedt meg a
fenyegetésektől,* * legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok
áttekintését és folytatását tartotta.*

*1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti
Központi Papnevelő Intézetben a püspökkari ülésen. Néhány nappal később,
június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva,
mindenkitől szigorúan elkülönítve*. Az érseki helynöknek *éjjel-nappal,
télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, fűtetlen szobában
kellett a telet elviselnie. Őrei szadista módon bántalmazták, gyakran
rúgták és bottal ütötték*. *Meszlényi Zoltán ráadásul nem volt teljesen
egészséges ember, gyógyszerekre is szüksége volt, már akkor is, amikor
elvitték*. *Gyógyszert azonban nem lehetett bevinni, sőt semmilyen
kapcsolatot nem tarthatott* *a külvilággal. Sem letartóztatásának tényéről,
sem a vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás*. *Egy
rabtársa visszaemlékezése szerint amikor halkan kifejezte részvétét a
püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott:* *„Ő többet
szenvedett.”*

*Sok szenvedés után, 1951. március 4-én már a halott főpásztort
szállították a Mosonyi utcai kórházba. Március 10-én temették el. * *Halálát
utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait
exhumálták a rákoskeresztúri Új köztemetőben*, *ezután kerülhettek földi
maradványai az esztergomi bazilikába.*

*2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását. XVI.
Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi
Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az
évben, október 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában. Boldoggá
avatásakor ereklyéjét az esztergomi bazilika Szent Adalbert-mellékoltárban
helyezték el.*

*Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli
buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk, hogy
példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*

*Forrás: Katolikus.hu*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250304/f7910ef5/attachment.html>