<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Boldog Meszlényi Zoltán</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2025. március 4., kedd | 6:00</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2</a><div><br></div></div><div><a rel="lightbox['g94847']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=94847&v=&img=c_o_meszlenyizoltan_.jpg" width="305" height="477" style="margin-right:0px"><span title="6 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A 2009 októberében boldoggá avatott Meszlényi Zoltán vértanú püspökre emlékezik március 4-én a Magyar Katolikus Egyház. </span></h3><div></div><div><p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Meszlényi
Zoltán Lajos </span></b>1<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">892. január 2-án <span style="background-color:rgb(255,242,204)">született </span>Hatvanban,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> sokgyermekes</span>
családban</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kisszeminaristaként az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">esztergomi </span>bencés gimnáziumban
érettségizett, majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Pápai
Gergely Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófiai
doktorátust szerzett</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Az I. világháború</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">miatt 1915-ben Innsbruckba
települt, ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább, ott </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szentelte
pappá október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök.</span></b></span></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">A teológiai doktorátus megszerzése után visszatért az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">esztergomi
</span>egyházmegyébe, s <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Komáromba</span> kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János
bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási
kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott
rá, így 1917 tavaszán már érseki levéltáros és szertartó lett. A fiatal
papot 1920-ban az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki
titkárrá nevezték ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926.
január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett.</b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: 1927-ben jelent meg <i>Házassági köteléki perek</i>
című műve. A következő évben a Pázmány Péter Tudományegyetem
Hittudományi Kara „bekebelezett hittudorrá” választotta. Székfoglaló
értekezését a Szent István Akadémián a kánonjogi tanulmányok fontossága
témában tartotta 1930-ban. 1934-től az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Egri </span>Érseki Jogakadémia
egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmány Péter
Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és
ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.</b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">A Csernoch Jánost az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">esztergomi</span> érseki székben követő Serédi
Jusztinián mellett Meszlényi egyre jelentősebb egyházi pozíciókat
töltött be: 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási
Főszentszék zsinati bírája. 1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé
XI. Piusz pápa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás,
Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült
főpásztor 1938-ban a 34. Eucharisztikus Világkongresszus aktív
résztvevője volt. Több egyházilag elismert mozgalmat támogatott, köztük a
Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek
1939 júliusától volt elnöke.</b></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g94847']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=94847&v=&p=1&img=c_m01.jpg" alt="" border="0" width="471" height="265"></a></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte; <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a háború<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">utolsó
napjaiban</span>, 1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt.
Serédi Jusztinián bíboros <span style="background-color:rgb(217,234,211)">halálát </span>követően a hercegprímás
végrendeletének ő volt a végrehajtója. </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Miután</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mindszenty József
hercegprímást</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1948 <span style="background-color:rgb(255,242,204)">karácsonyán </span>letartóztatták, majd koncepciós perben
elítélték, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Drahos János került a kormányzói posztra. Drahos azonban nem
sokkal később <span style="background-color:rgb(217,234,211)">meghalt</span>, így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi
lett az egyházmegye vezetője, noha </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kiépülő kommunista diktatúra <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mást
</span>akart</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a helyére. „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk
iránti hűséget nem</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">tagadom</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">soha! Isten engem úgy segéljen!” – ezekkel a
szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán <span style="background-color:rgb(217,234,211)">esztergomi </span>érseki helynök. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Már
1946 szeptemberétől kezdve készültek róla ügynöki jelentések</span>. A
székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek<span style="background-color:rgb(234,209,220)">,
</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal <span style="background-color:rgb(249,203,156)">szembeni ellenséges
cselekedetnek</span> minősítette <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szerzetesek</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> elhurcolásának körülményei </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">miatt
panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ijedt meg a fenyegetésektől,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">
legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és
folytatását tartotta.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti
Központi Papnevelő Intézetben a püspökkari ülésen. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Néhány nappal
később, június 29-én <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Esztergomban </span></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">letartóztatták, majd Kistarcsán
tartották fogva, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mindenki</span>től szigorúan elkülönítve</span></b>. Az érseki helynöknek
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát,
fűtetlen szobában kellett a telet elviselnie. Őrei szadista módon
bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Meszlényi Zoltán
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ráadásul </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem volt </span>teljesen egészséges ember, gyógyszerekre is szüksége
volt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">már akkor is, </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">amikor elvitték</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Gyógyszert </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">azonban nem lehetett
bevinni, sőt semmilyen kapcsolatot nem tarthatott</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a külvilággal</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">. Sem
letartóztatásának tényéről, sem a vádemelésről nem jelent meg </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">semmiféle
</span>nyilvános híradás</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egy rabtársa visszaemlékezése szerint amikor halkan
kifejezte részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak
annyit mondott:</span></b> <b><span style="color:rgb(0,0,255)">„Ő többet szenvedett.”</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Sok szenvedés </span>után, 1951. március 4-én már a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> halott</span> főpásztort
szállították a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Mosonyi utcai </span>kórházba. </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Március 10-én temették el. </span></b>
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">hamvait</span> exhumálták a rákoskeresztúri Új köztemetőben</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ezután </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kerülhettek
földi maradványai az esztergomi bazilikába.</span></b></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g94847']"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=94847&v=&p=1&img=c_o_meszlenyi3_.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását.
XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely
Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">ugyanabban az évben</span>, október 31-én boldoggá avatták az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">esztergomi
</span>bazilikában. Boldoggá avatásakor ereklyéjét az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">esztergomi</span> bazilika Szent
Adalbert-mellékoltárban helyezték el.</b></p>
<p><i style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b>Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli
buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk, hogy
példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</b></font></i></p>
<p><b>Forrás: Katolikus.hu</b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b></p></div>
<br></div>
</div>