[Grem] Jún.13. Nagy Konstantin császár 313. jún. 13-án vetett véget a keresztényüldözéseknek a Római Birodalomban

[Emoke Greschik]

 Constantinus császár 313. jún. 13-án vetett véget a keresztényüldözéseknek
a Római Birodalomban

https://vasarnap.hu/2023/06/13/constantinus-csaszar-1710-eve-vetett-veget-a-keresztenyuldozeseknek-a-romai-birodalomban/


* 313. június 13-án adta ki I. (Nagy) Constantinus római császár a milánói
ediktumot, véget vetve a keresztényüldözéseknek a Római Birodalomban. *

*A rómaiak valláspolitikáját a kezdetektől fogva viszonylagos tolerancia
jellemezte*: a hódítások nyomán nyelvileg és etnikailag is egyre inkább
heterogénné váló birodalomban *a különböző kultuszok békében megfértek
egymás mellett*. A meghódított területeken tisztelt istenségeknek és
tiszteletük rítusainak a legtöbb esetben meg lehetett találni a római
megfelelőjét, s amennyiben a provinciák lakosai elfogadták a római
isteneket, illetve a császárkorban az uralkodó kultuszát, békében
gyakorolhatták saját vallásukat.

*Kivételt jelentett azonban a 3. században kialakult, dualista manicheizmus
és a monoteista kereszténység*. *A keresztények ugyanis nemcsak a
császárt* *nem
voltak* *hajlandóak istenként tisztelni*, *de a hagyományos politeista
kultuszokban sem vettek részt*, *ez pedig a rómaiak számára az egész
hitvilág* *megkérdőjelezését is jelentette*. *A hitüket büszkén vállaló, *több
szempontból is kívülállónak számító *keresztények és a birodalom többi
polgára között állandók voltak a konfliktusok,* *így* *Jézus Krisztus
követői kiváló bűnbaknak számítottak a hatalom számára*. *Már Nero (54-68)
és Domitianus (81-96) is üldözte* *a keresztényeket*, akiket a birodalom
gondjaiért tettek felelőssé, de erről törvényt nem hoztak, a keresztényeket
külön-külön perekben, feljelentés alapján felségsértés, a császárkultusz
megtagadása miatt ítélték el.
A 3. századtól azonban a kereszténységet, amelynek hívei nem egy népből,
hanem a birodalom egészéből verbuválódtak, az állam érdekeit fenyegető
vallásnak minősítették, elsőként Decius (249-251) rendelt el
kényszerintézkedéseket a keresztények ellen.

A birodalmat időlegesen stabilizáló és minden tekintetben egységesíteni
kívánó *Diocletianus (284-305) eltávolította őket* *a hadseregből,
betiltotta istentiszteleteiket,* *vagyonukat és templomaikat * *elkobozta,
papjaikat bebörtönözte, rengetegen haltak mártírhalált hitük* *miatt.*

Diocletianus uralmát – és egy újabb polgárháborús időszakot – követően *végül
I. Constantinus, avagy Nagy Konstantin császár (306-337) ragadta magához a
hatalmat – ez pedig a keresztényekkel kapcsolatos politika gyökeres
megváltoztatását jelentette*. Ő is tisztában volt vele, hogy a birodalom
fennmaradásának záloga annak egységesítése, de felismerte, hogy a császár
személye körüli kultusz nem képes eszmeileg összefogni az államot, a
Diocletianus által bevezetett tetrarchia (a kormányozhatóság érdekében a
birodalom megosztása két társcsászár között, akik egy-egy segítőt is maguk
mellé vesznek) pedig tovább nehezítette a kérdés megoldását. *Constantinus
az új ideológiai alapot az addig üldözött, de mégis terjedő
kereszténységben talált meg, amelyet ellenségből terveit elősegítő
tényezővé tett. *A fordulatot jelképezi a legenda, amely szerint 312-ben, a
Maxentius ellen vívott, a birodalom sorsáról döntő csata előestéjén az égen
megjelent előtte a kereszt az „E jelben győzni fogsz” szavak kíséretében. A
császár katonái pajzsára festtette a jelet és valóban legyőzte túlerőben
lévő ellenfelét.
<https://www.youtube.com/watch?v=4vm6TWpt444>
Konstantin 313-ban a birodalom nyugati fővárosában, Mediolanumban (Milánó)
társcsászárával, Liciniussal közösen kiadott rendeletével engedélyezte a
keresztények szabad vallásgyakorlását és azonnali hatállyal rendelkezett a
keresztény közösségek korábban lefoglalt vagyona, templomai és ingatlanai
visszaszolgáltatásáról.

Bár ez szakítást jelentett a korábbi császárok valláspolitikájával,* a
közhiedelemmel ellentétben nem tette államvallássá a kereszténységet*. A
milánói ediktum latin szövegét a keresztény teológus, Constantinus fiának
nevelője, Lactantius De mortibus persecutorum (Az üldözöttek haláláról)
című művéből ismerjük.

Constantinus támogatta a keresztényeket föld- és templomadományokkal,
adómentességgel, a korábban előttük zárva levő tisztségek megnyitásával, de
tisztában volt azzal is: nem lehet csak keresztény alattvalói császára.
Ezért építkezésein és az általa veretett pénzeken továbbra is használta a
római vallás szimbólumait, viselte főpapi tisztségét (pontifex maximus),
sőt, *csak halálos ágyán keresztelkedett meg*.* Így a következő fél
évszázadra sajátságos helyzet alakult ki, egymás mellett élt a monoteista
keresztény és a politeista hagyományos római vallás.*

Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a keresztény vallás sem volt
egységes: az alexandriai Arius ugyanis azt tanította: Jézus is isten
teremtménye volt, így nem lehetett vele egylényegű (homouszion), csak
hasonló lényegű (homoiuszion) – ezzel gyakorlatilag elvetette a
Szentháromság eszméjét. Tanainak gyors terjedése az egyházszakadás
veszélyével fenyegetett,
A császár így 325-ben összehívta az első egyetemes zsinatot Niceába,
amelyen ő maga elnökölt – pontifex maximusként. A zsinaton megerősítették a
Szentháromságtant, Ariust és híveit eretneknek minősítették és kiátkozták,
lefektették az egyetemes és igazhitű (azaz katolikus és ortodox) egyház
dogmáit és tanait.

*A következő évtizedekben a kereszténység rohamos terjedésnek indult és a
következő császárok is ezt tekintették a privilegizált vallásnak *–
egyedüli kivételt a később hitehagyottként (Apostata) emlegetett Iulianus
uralma jelentett, aki sikertelen kísérletet tett a keresztény közösségek
kiváltságainak megszüntetésére és az eredeti vallás restaurálására. Halála
után a régi vallás híveit egyre gyakrabban érték atrocitások, a keresztény
térítés egyre erőszakosabbá vált. A folyamatot I. Theodosius császár zárta
le, aki 380-ban a kereszténységet a birodalom államvallásának tette meg.

*(MTI)*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250620/ff705e38/attachment.html>