[Grem] Magyar Péter se most fog pezsgőt bontani – a HVG publicistája óriásit rúgott a TISZA-szimpatizáns fiatalokba

[KEA]

[Linkek az eredetiben]

*** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***

Magyar Péter se most fog pezsgőt bontani – a HVG publicistája óriásit 
rúgott a TISZA-szimpatizáns fiatalokba

Tóta W. Árpád szerint a „mocskos Fidesz”-t skandálók nyugodtan akarnak 
drogozni. Ezt nem láttuk jönni, úgymond.

Mandiner, 2025.07.22. -- Francesca Rivafinoli
https://mandiner.hu/belfold/2025/07/magyar-peter-se-most-fog-pezsgot-bontani-a-hvg-publicistaja-oriasit-rugott-a-tisza-szimpatizans-fiatalokba


„Soha ilyen jó nem volt fiatalnak lenni Magyarországon, (…) soha ilyen 
széles családi és adókedvezménnyel nem támogatták a fiatalok munkába 
állását, otthonteremtését és családalapítását, mint jelenleg.”
(Magyar Péter, 2021. november 10.)

„Tizenöt éven át néztetek át rajtuk. Lesajnáltatok, betiltottatok, 
elüldöztetek mindent, ami nekik fontos” – írja a kormány és a fiatalok 
kapcsolatáról a HVG publicistája, aki nyilván stílustörésnek érezné, ha 
nyomokban szavai közé szőne néhány konkrét tényt és sérelmet.

Indexre került tán Azahriah vagy Majka? Törvény bünteti a randizást?

Sóval hintették be a legnépszerűbbnek számító gazdálkodás és menedzsment 
szakok helyét szerte az országban? Szankcionálják azt, aki mielőbb pénzt 
keresne?

Igaz, egy tényekkel el nem csúfított kósza „példával” azért előrukkol a 
Kispolgár című online „gyerekújság” főszerkesztője: „Harminc év alatt 
gyakorlatilag mindenki tudja, mi az a marihuána. Legalább a fele már 
próbálta, jó csomóan már a középiskolában is ugyanolyan 
természetességgel pattintanak el egy jointot, mint egy sört. (…)

Ha tehát előáll egy nyakkendős kereszténydemokrata seggfej két reggeli 
snapsz után papolni arról, hogy minden drog halálos, akkor pofán röhögik.

(…) Jövő áprilisban pedig leszavaznak majd a Tisza Pártra, kifejezetten 
azért, hogy az említett KDNP-s majomnak szar legyen, és többet ne 
ugathasson bele az életükbe”.

„Kifejezetten azért”. Tehát, ha jól értem, „a” mai 18–30 évesek 
szellemi-erkölcsi horizontja pontosan addig terjed, hogy „X-re szavazok, 
hogy Z-nek rossz legyen” – az elmúlt 15 évben tiltás ide, tiltás oda, 
középiskolásként is simán italozhattak és füvezhettek ebben az 
elnyomó-beleugató rendszerben,

ezért most a TISZA „Párta” szavaznának, mert az bezzeg továbbra is 
engedne a kiskorúnak alkoholt-drogot, „mindent”,

és akkor ő, a mára már felnőtt választópolgár mindjárt jobban érezné magát.

Attól tartok, akár átok is lehetne innentől kezdve, hogy „Védjen meg 
téged a Tóta W.” – ennél negatívabb képet ugyanis nemigen lehetne 
festeni fiatal felnőttekről és különösen a TISZA szavazóiról.

Ha megkérdezzük, ki volt a kedvenc tanára, utólag nagyjából tízből tíz 
sikeres ember nem egy bratyizós, laissez-faire tanerőt fog megjelölni, 
hanem egy már-már szigorúnak is nevezhető, de következetes és igazságos, 
ráadásul nagy tudású Pedagógust.

Paidagogoszt, azaz gyermekvezetőt, nem pedig egy jólvanazúgy partyarcot.

Képzeljünk el egy Krausz Ferencet vagy Karikó Katalint, amint diákként 
„pofán röhög” egy nyakkendős öreget, amiért az elvenné osztálytársaitól 
a herbált. Érezzük, ugye, hogyan árazza be ehhez képest a HVG-cikk a 
TISZA ifjú szimpatizánsait.

Ami miatt azonban egyáltalán foglalkozni érdemes ezzel a 
fiatalságlejárató írásművel, az az implicite benne hirdetett álláspont:

hogy egy kicsi „könnyű” drogozás senkinek nem árt. Hogy az a serdülőnek 
jó, szinte jár, csak a buflák, ostoba kereszténydemokraták akarják 
elvenni tőle, gonoszul.

Lehet s*ggfejezni és „pofán röhögni” azt, aki szerint minden drog 
halálos, csakhogy a Columbia Egyetem tanulmánya szerint például az akár 
csak alkalmanként kannabiszt fogyasztó tinédzsereknél is 
kétszer–négyszer akkora valószínűséggel alakul ki pszichiátriai zavar 
(például depresszió és szuicid hajlam), mint az egyáltalán nem 
kábítószerezőknél. Míg a HVG szerzője szerint a füvező diákok is simán 
lehetnek „mindannyian” kitűnő tanulók,

az amerikai szakemberek megállapításai szerint a füvezés növeli a 
teljesítményromlás, az iskolakerülés és a deviancia kockázatát,

azok hosszú távú negatív következményeivel. „Fiatalok, szülők és 
pedagógusok körében is van egy olyan vélekedés, hogy az időnkénti 
kannabiszhasználat ártalmatlan” – mondta a kutatásvezető klinikai 
pszichiáter, hozzátéve: „Meglepődve láttuk, milyen erős összefüggést 
mutat a kannabisz használata a tinédzserek kedvezőtlen mentális 
egészségével és teljesítményeivel”. Azóta ezt megcáfolni nem, csak 
megerősíteni sikerült: egy tízezer amerikai serdülőt vizsgáló tanulmány 
szerint

a heti 3-4 alkalommal füvezők kilencszer nagyobb valószínűséggel 
kísérelnek meg öngyilkosságot, mint az abszolút nem drogozók.

Józan paraszti ésszel is kitalálható persze, hogy egy fejlődésben lévő 
agynak nemigen használ neurobiológiailag, ha időnként ráküldünk egy jó 
adag delta-9-tetrahidrokannabinolt (különös tekintettel arra, hogy a 
THC-tartalom ma már a tízszerese az évtizedekkel ezelőttinek, a 
dizájnerdrogok összetételéről nem is szólva) – de hátha egy alapvetően 
woke hírében álló amerikai egyetem tudósainak szájából meggyőzőbbnek 
hangzik az igazság. Ahogy talán komolyan vehető a Nature is, amelynek 
egyik eheti tanulmánya a korábbi vizsgálatokkal egybehangzóan 
állapította meg, hogy

a serdülőkorban kannabiszt használók esetében háromszoros a függőség és 
a kapcsolódó zavarok kialakulásának kockázata,

és a felnőttekhez képest messze gyakrabban fordul elő egy éven belül 
rohamos romlás (a konkrét kutatásban az esetek 39 százalékában 
következett be 12 hónap alatt teljes függés és szétcsúszás). Vagy 
idézhetném a CNN hírét is, amely szerint a marihuánahasználat jelentősen 
rontja a munkamemóriát –

aki tehát nem akadályozná a füvezést, az valójában az ifjúság 
elhülyülését pártolja.

Az is megállapítható objektíve, hogy Németországban a részleges 
legalizálást követően egyetlen év alatt 14,5 százalékkal nőtt azok 
száma, akik pszichotikus és viselkedési zavarok miatt orvosi ellátásra 
szorultak. Az úgy elég fura hozzáállás, ha

kiakadunk a rossz egészségügyi mutatókon és az ellátórendszer 
helyenkénti túlterheltségén, de közben nem látunk kivetnivalót a 
„könnyű” drogokban,

merthogy általában nem hal bele a fogyasztó, csak esetleg ellátásra szorul.

És itt el is érkezünk ahhoz a HVG cikkén is végighúzódó gyakori érvhez, 
miszerint milyen jogon köt bele bárki is a „könnyű” drogokba, miközben 
az alkohol is veszélyes, sőt. Ami valójában pont a drogtilalom mellett 
szól: hiszen ha Magyarországon sokan élnek vissza a legális 
alkoholfogyasztással és emiatt magas az ebből eredő halálozás, az pont 
azt mutatja, hogy

sajnos nem mindenkinek megy a mértéktartás, még olyan termékek esetében 
sem, amelyeknek van érdemi kultúrája.

Ahol tömegek nem állják meg, hogy a grillezett kecskesajthoz elkortyolt 
két deci dűlőszelektált száraz furmint vagy egy baráti társaságban 
le-lecsúszó kézműves IPA erejéig éljenek az alkoholfogyasztás 
lehetőségével, hanem rágerjednek a zugivászatra és a kannás lőrére, ott 
épeszű ember nem kiált fel, hogy „nesze, sánta, itt egy púp”, 
legalizálva mellé egyes drogokat is. Ahol nem ritka látvány az 
energiaitallal és cigivel a kezében iskolába tartó, azaz a szabályokat 
eleve kijátszó kamasz, ott

felelős felnőtt nem kezd méltatlankodni, hogy miért is lenne ezek mellé 
veszélyes egy kis THC, desszertnek.

De legalábbis feltehető a kérdés: az-e inkább a fiatalok barátja, aki 
azt mondja, „füvezz serdülőként (is) nyugodtan, nem szólok bele az 
életedbe, egyébként is jogos, hogy gyűlölet fortyog benned, hiszen nézd, 
a gazemberek direkte téged hajkurásznak, a szegény füvező gimnazistát”, 
vagy az-e, aki (egyebek mellett)

sportlétesítményeket épített, közösségi szolgálatra indított, a második 
szakma kitanulását is mindenkinek ingyenessé tette,

valamint egyetemi startup programot vezetett be, hogy pszichoaktív 
szerek helyett a diákok sportolással, karitatív tevékenységgel és/vagy 
azonnali sikerélményt hozó szakmák (akár szja-mentes) gyakorlásával, 
illetve innovatív ötleteik megvalósításával élhessenek meg eufóriát – 
most pedig végre nekilát szisztematikusabban lekapcsolni a felnőtt 
dílereket.

Minden fiatal bölcsen eldöntheti, melyik irányvonal szolgálja inkább az 
érdekeit.

***
-- 

Üdvrivalgással:
KEA.