[Grem] Gellért-hegyi kiereszt

[Emoke Greschik]

 Krisztus keresztje hozza el a valódi felszabadulást – nem Marx és a
szovjetek

Nem boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és
kulturális szimbóluma is a kereszt? Nem az a mondás, hogy „amint a
mennyben, úgy a földön is”, s hogy „menjetek, tegyetek tanítványommá minden
népet”, így, kollektíve, közösségként, nem csak egyénenként?
2025. július 18. 05:41
https://mandiner.hu/belfold/2025/07/krisztus-keresztje-hozza-el-a-valodi-felszabadulast-nem-marx-es-a-szovjetek
Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely>
Mandiner
Szilvay Gergely

A Megváltó Krisztus szobra – Rio de Janeiro; Krisztus Király szobra –
Lisszabon. Két hatalmas, a város fölé magasodó szobor, Krisztus mindkettő
esetében kitárja kezeit, mintegy a kereszt alakját létrehozva.

Mindkét műalkotás jelentős turistalátványosság is.

Mindkettő keletkezése érdekes. 1921-ben egy hetilap pályázatot írt ki
Brazília függetlenségének századik évfordulója alkalmából egy nemzeti
emlékhely létrehozására, ennek lett a győztese Heitor da Silva Costa
pályaműve. A szobor 1931-re készült el, főleg adományokból finanszírozták.
1965-ben VI. Pál pápa jelenlétében újra felavatták.

A lisszaboni Krisztus-szobor felállítását a város érseke, Manuel Gonçalves
Cerejeira kezdeményezte a riói szobor alapján (Brazília egykor portugál
gyarmat volt). Az érsek 1934-ben látogatta meg Rio de Janeirót, innen jött
az ötlet. Felállítását viszont António de Oliveira Salazar diktátor
rendelte el.

Mindkét Krisztus-szoborhoz köze volt a politikának.

Az egyiket ugyan magánkezdeményezésre építették, de nemzeti jelképnek; a
másik felállítását egy érsek kezdeményezte, de a politika, ráadásul egy
diktátor rendelte el a felállítását. Vajon ettől hiteltelenek, és jobb
lenne, ha nem lennének?

Mindkettő grandiózus, mindkettő kétségbevonhatatlanul keresztény, mindkettő
nemzeti jelkép is, mindkettő turistavonzó látványosság is.

Vajon ráerőltették-e Krisztust és a kereszténységet a népre a két szobor
állíttatói? Vajon felhasználták-e politikailag Krisztust?

Vajon instrumentalizálták-e Krisztust? Mindezek a kérdések azért nem jutnak
eszünkbe, mert nem ismerjük a szobrok keletkezéstörténetét, csak ha épp
arra visz az utunk és elolvassuk az útikönyvben vagy a Wikipédián vagy
máshol.

A legújabb korig a kereszténység értelemszerűen közügy volt. Királyok és
feudális urak, arisztokraták építtettek templomokat, hívtak meg
szerzetesrendeket birtokukra. Ők is tartották fenn őket. Közösségek
állítottak útmenti kereszteket és szentszobrokat, járványokra emlékező
Szentháromság-szobrokat. A belvárosi Nagyboldogasszony-templom története
folyamán végig világi kézen volt, legutóbb Ferenc József volt a kegyura,
aztán a főváros.

A franciák úgy választották szét az államot és egyházat, hogy régebben
épült templomok mind állami kézre kerültek, a Notre Dame is.

Ha jól értem a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra rakott kereszttel szembeni
kifogásokat, akkor azok a következőképp összegezhetőek: baloldaliak szerint
ne legyen már több kereszt köztéren; Karácsony Gergely szerint az egy
furkósbot, nem tisztelik, hanem használják, és megszentségtelenítik, csak
mert nem kérdezték meg róla a fővárost. Egyes keresztények szerint a
politika ne „használja” a keresztet, meg különben is, ez csak üres
kultúrkereszténység. Végül: esztétikailag és eszmeileg nem passzol a
kereszt a Szabadság-szoborra.
<https://mandiner.hu/belfold/2025/07/karacsony-gergelynek-allitolag-nem-a-kereszttel-van-baja-de-ez-csak-ures-duma>

Felmerül bennem a kérdés, hogy ha a főváros állítaná a keresztet, az nem
lenne-e felhasználás, furkósbot és megszentségtelenítés, tekintve hogy a
főváros vezetése is politikai testület. De engem amúgy nem zavar, ha
átpolitizálják a keresztet, vagy legalábbis folyik rá egy kis politika,
figyelembe véve a fentebb írtakat.

Persze más a helyzet, mint a modernitás előtt. Akkor ugyanis a dolog nem
volt vitatott, ilyen szempontból nem volt átpolitizálva, vagy inkább
átideologizálva a kereszt és más keresztény szimbólumok. Az magától
értetődő volt.

Mióta azonban felbomlott a nyugat egysége és feltöredezett, a kereszténység
pedig egy támadott és védelmezett vallás, óhatatlan a keresztény jelképek
valamiféle összepolitizálása.

A politikában ugyanis jelen vannak legmélyebb egzisztenciális
bizonytalanságaink és meggyőződéseink; a politika nem csak
országmenedzsment.

De érdemes-e emiatt puristának lenni, és önként kivonulni a közéletből a
szimbólumok szintjén, és engedelmeskedve a kommunistáknak, csak a templom
falai közt kereszténykedni? Úgy is feltehetném a kérdést: vajon akik
ellenzik a Gellért-hegyi keresztet keresztény szempontból, azok bármilyen
konstellációban, például magán- vagy egyházi kezdeményezésre épülve el
tudnák-e azt fogadni?

Értem én, hogy van elég keresztény templom, szobor, kereszt a városban, de
azért nem véletlen, hogy

évezredek óta a legfontosabb szimbólumokat, istenszobrokat magaslatokra
építik.

Nyilvánvalóan sokkal lehengerlőbb a Rio de Janeiro és Lisszabon fölé
magasodó, hatalmas Krisztus-szobor, mint a két város többi keresztény
szobra, temploma, emlékhelye. Ebből a szempontból abszolút érthető a nem
keresztények vagy főleg a keresztényellenesek ellenkezése; a keresztényeké
kevésbé.

Értem én, hogy csak a magyarok 10 százaléka jár templomba, s „ne hazudjunk
magunknak, majd ha minden magyar újra keresztény lesz, akkor lesz értelme a
keresztnek a Gellérthegyen”.

De hát a kereszt, keresztény szemmel nézve, Krisztust hirdeti a
kultúrkeresztényeknek, ateistáknak, más vallásúaknak is. Épp ezért nem
szeretik: a kereszt jel, melynek ellene mondanak.

Ezt is ajánljuk a témában
<https://mandiner.hu/kultura/2025/07/a-magyar-tarsadalom-85-szazaleka-kulturkereszteny-a-keresztenysegen-kivuliek-barbarok-megadja-gabor-es-molnar-attila-karoly-a-mandinernek>
„A magyar társadalom 85 százaléka kultúrkeresztény, a kereszténységen
kívüliek barbárok” – Megadja Gábor és Molnár Attila Károly a Mandinernek
<https://mandiner.hu/kultura/2025/07/a-magyar-tarsadalom-85-szazaleka-kulturkereszteny-a-keresztenysegen-kivuliek-barbarok-megadja-gabor-es-molnar-attila-karoly-a-mandinernek>

Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a
kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az
eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.

Persze, a kereszt kifejezhet nemzeti identitást is (brazilok, olaszok,
lengyelek) mint kultúrkeresztény jelkép, és ilyenkor könnyű
instrumentalizálást hirdetni.

De nem boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és
kulturális szimbóluma is a kereszt?

Nem az a mondás, hogy „amint a mennyben, úgy a földön is”, hogy „menjetek
és tegyetek tanítványommá minden népet”, így, kollektíve, közösségként, nem
csak egyénenként?

Nem az a mondás, hogy a kereszténység nem magánügy, és amikor magánügy, az
kényszerhelyzet – hanem természete szerint közösségi, azaz ha a politika
legalább kicsit megpróbál a mennyhez igazodni, az igazabb állapot, mind
amikor nem?

Mennyei tökély sosem lesz a földön, de igazodási pontnak mégis fontos az
ég. És így igazodási pont lehet a magaslatról ránk néző Krisztus, vagy
legalább a keresztje.

A Szabadság-szobrot többször újraértelmezték. Kisfaludi Strobl Zsigmond
nőalakját kezében a pálmaággal 1947-ben állították fel a szovjet megszállás
emlékére, amit orwelli módon felszabadulásnak neveztek 1989-ig, így az
emlékmű is Felszabadulási emlékműként volt ismert. Az emlékmű előtt állt
egy négy méter magas szovjetkatona-szobor, amit 1956-ban ledöntöttek, utána
meg visszaállítottak, majd a rendszerváltás után a katonát elküldték a
szoborparkba. A felirat is megváltozott. Az eredeti felirat szerint *„a
felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép”* emelte az
emlékművet.

Most az van ráírva: *„Mindazok emlékére, akik életüket áldozták
Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”*

Na most, ha teologizálásba fogunk, leszögezhetjük, hogy Krisztus
éppenséggel a magyarokért is áldozta életét.

Krisztus kereszthalálával megváltotta az emberiséget, azaz ő hozta el a
valódi felszabadulást.

Persze ezt – függetlenül attól, hogy otthona felé magasodik-e
Krisztus-szobor vagy kereszt, vagy sem – mindenki szabadon elfogadhatja
vagy elutasíthatja. De azért van a megváltásnak, a krisztusi
felszabadításnak közösségi dimenziója is, hiszen segíthetjük vagy
hátráltathatjuk egymás üdvösségét. Ha tetszik: nem mindegy, hogy a
(posztmodern és a baloldal által oly sokat emlegetett) „struktúrák” mi felé
terelnek. Ha egy Krisztus- és keresztszobor térstruktúrát alakít azzal,
hogy a város felé magasodik, akkor strukturálisan az üdvösség felé segít.

Már gegnek is jó, hogy a keresztényellenes, ateista, elnyomó kommunista
rezsim és a szovjet megszállás felszabadulásinak hazudott emlékművét
megkeresztelik,

és így a valódi, krisztusi felszabadulás emlékműve is lesz. Persze eme
jelnek ellene mondanak, például azok, akik szerint a kereszténység az
elnyomó, és Marx a felszabadító. Szerintem a kereszt inkább Isten
szeretetét, megbocsátását, irgalmát képviseli.

Ki fog emlékezni arra évtizedek múlva, hogy ki állította a keresztet a
Gellért-hegyen? Lehet, hogy egy Krisztus-szobrot vagy egy keresztet a
politika állít fel, horribile dictu egy diktátor, vagy nemzeti emlékhelynek
szánják, vagy bármilyen más módon „instrumentalizálják”,

de attól még pont ez a két jelkép nem tud pusztán nemzeti meg
kultúrkeresztény lenni, hiszen minden más szándéktól függetlenül, objektíve
a keresztény hit leglényegét jelenítik meg: Krisztus személyét,
kereszthalálát, feltámadását, a megváltást, s az üdvösségre hívást, a lelki
megnyugvást, összefoglalva: a mindenkit hívó isteni szeretetet.

*A többi jelentésréteg, a többi szándék objektíve másodlagos, Krisztus
legyűri őket.*

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor így a valódi szabadság, a Krisztusban való
szabadság szobra is lett. Persze, lehet ez megosztó. De ha Rio de Janeiro
és Lisszabon büszke a monumentális Krisztus-szobrára, amelyek úgyszintén
nem pusztán jámbor hitéleti szándékokból keletkeztek, akkor nekünk is tehet
jót egy új kereszt a Gellérthegyen.


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250718/9575a5f0/attachment.html>