<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Krisztus keresztje hozza el a valódi felszabadulást – nem Marx és a szovjetek</h1><p>Nem
boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és
kulturális szimbóluma is a kereszt? Nem az a mondás, hogy „amint a
mennyben, úgy a földön is”, s hogy „menjetek, tegyetek tanítványommá
minden népet”, így, kollektíve, közösségként, nem csak egyénenként? </p><span></span><div><div>2025. július 18. 05:41</div><div><span><a href="https://mandiner.hu/belfold/2025/07/krisztus-keresztje-hozza-el-a-valodi-felszabadulast-nem-marx-es-a-szovjetek" target="_blank">https://mandiner.hu/belfold/2025/07/krisztus-keresztje-hozza-el-a-valodi-felszabadulast-nem-marx-es-a-szovjetek</a></span></div></div><span><div><a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay-gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></div><div>Mandiner</div><div>Szilvay Gergely</div></span><span><div></div><div><p>A
Megváltó Krisztus szobra – Rio de Janeiro; Krisztus Király szobra –
Lisszabon. Két hatalmas, a város fölé magasodó szobor, Krisztus
mindkettő esetében kitárja kezeit, mintegy a kereszt alakját létrehozva.</p><span><div><p>Mindkét műalkotás jelentős turistalátványosság is.</p></div></span><p>Mindkettő
keletkezése érdekes. 1921-ben egy hetilap pályázatot írt ki Brazília
függetlenségének századik évfordulója alkalmából egy nemzeti emlékhely
létrehozására, ennek lett a győztese Heitor da Silva Costa pályaműve. A
szobor 1931-re készült el, főleg adományokból finanszírozták. 1965-ben
VI. Pál pápa jelenlétében újra felavatták.</p><div id="m_-193970281262037842m_4078780268430669479gmail-Mandiner_normal_content_7_1" style="text-align:center;margin-top:10px;margin-bottom:10px"><div id="m_-193970281262037842m_4078780268430669479gmail-google_ads_iframe_/22652647,23273789910/Mandiner_normal_content_7_0__container__" style="border:0pt"></div></div><p>A
lisszaboni Krisztus-szobor felállítását a város érseke, Manuel
Gonçalves Cerejeira kezdeményezte a riói szobor alapján (Brazília egykor
portugál gyarmat volt). Az érsek 1934-ben látogatta meg Rio de
Janeirót, innen jött az ötlet. Felállítását viszont António de Oliveira
Salazar diktátor rendelte el.</p><span><div><p>Mindkét Krisztus-szoborhoz köze volt a politikának.</p></div></span><p>Az
egyiket ugyan magánkezdeményezésre építették, de nemzeti jelképnek; a
másik felállítását egy érsek kezdeményezte, de a politika, ráadásul egy
diktátor rendelte el a felállítását. Vajon ettől hiteltelenek, és jobb
lenne, ha nem lennének?</p><p>Mindkettő grandiózus, mindkettő
kétségbevonhatatlanul keresztény, mindkettő nemzeti jelkép is, mindkettő
turistavonzó látványosság is.</p><span><div><p>Vajon
ráerőltették-e Krisztust és a kereszténységet a népre a két szobor
állíttatói? Vajon felhasználták-e politikailag Krisztust?</p></div></span><p>Vajon
instrumentalizálták-e Krisztust? Mindezek a kérdések azért nem jutnak
eszünkbe, mert nem ismerjük a szobrok keletkezéstörténetét, csak ha épp
arra visz az utunk és elolvassuk az útikönyvben vagy a Wikipédián vagy
máshol.</p><p>A legújabb korig a kereszténység értelemszerűen közügy
volt. Királyok és feudális urak, arisztokraták építtettek templomokat,
hívtak meg szerzetesrendeket birtokukra. Ők is tartották fenn őket.
Közösségek állítottak útmenti kereszteket és szentszobrokat, járványokra
emlékező Szentháromság-szobrokat. A belvárosi Nagyboldogasszony-templom
története folyamán végig világi kézen volt, legutóbb Ferenc József volt
a kegyura, aztán a főváros.</p><span><div><p>A
franciák úgy választották szét az államot és egyházat, hogy régebben
épült templomok mind állami kézre kerültek, a Notre Dame is.</p></div></span><p>Ha
jól értem a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra rakott kereszttel szembeni
kifogásokat, akkor azok a következőképp összegezhetőek: baloldaliak
szerint ne legyen már több kereszt köztéren; Karácsony Gergely szerint
az egy furkósbot, nem tisztelik, hanem használják, és
megszentségtelenítik, csak mert nem kérdezték meg róla a fővárost. Egyes
keresztények szerint a politika ne „használja” a keresztet, meg
különben is, ez csak üres kultúrkereszténység. Végül: esztétikailag és
eszmeileg nem passzol a kereszt a Szabadság-szoborra.</p></div><div></div></span><div><div><div><span><a href="https://mandiner.hu/belfold/2025/07/karacsony-gergelynek-allitolag-nem-a-kereszttel-van-baja-de-ez-csak-ures-duma" target="_blank"><img alt="" src="https://cdn.mandiner.hu/2025/07/ixKF0Ryt6GyFpGsX0aLXjAuIur0jjrVVhdlzEMWmpdU/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2E5ZGUzZWZiMGEyZTQzMTQ4MGUyYjFjMGQxODNhODE5.jpg"></a></span></div></div></div><span><div></div><div><p>Felmerül
bennem a kérdés, hogy ha a főváros állítaná a keresztet, az nem lenne-e
felhasználás, furkósbot és megszentségtelenítés, tekintve hogy a
főváros vezetése is politikai testület. De engem amúgy nem zavar, ha
átpolitizálják a keresztet, vagy legalábbis folyik rá egy kis politika,
figyelembe véve a fentebb írtakat.</p><p>Persze más a helyzet, mint a
modernitás előtt. Akkor ugyanis a dolog nem volt vitatott, ilyen
szempontból nem volt átpolitizálva, vagy inkább átideologizálva a
kereszt és más keresztény szimbólumok. Az magától értetődő volt. </p><p>Mióta
azonban felbomlott a nyugat egysége és feltöredezett, a kereszténység
pedig egy támadott és védelmezett vallás, óhatatlan a keresztény
jelképek valamiféle összepolitizálása.</p><span><div><p>A
politikában ugyanis jelen vannak legmélyebb egzisztenciális
bizonytalanságaink és meggyőződéseink; a politika nem csak
országmenedzsment.</p></div></span><p>De érdemes-e emiatt puristának
lenni, és önként kivonulni a közéletből a szimbólumok szintjén, és
engedelmeskedve a kommunistáknak, csak a templom falai közt
kereszténykedni? Úgy is feltehetném a kérdést: vajon akik ellenzik a
Gellért-hegyi keresztet keresztény szempontból, azok bármilyen
konstellációban, például magán- vagy egyházi kezdeményezésre épülve el
tudnák-e azt fogadni?</p><p>Értem én, hogy van elég keresztény templom, szobor, kereszt a városban, de azért nem véletlen, hogy </p><div id="m_-193970281262037842m_4078780268430669479gmail-Mandiner_normal_content_9_2" style="text-align:center;margin-top:10px;margin-bottom:10px"><div id="m_-193970281262037842m_4078780268430669479gmail-google_ads_iframe_/22652647,23273789910/Mandiner_normal_content_9_0__container__" style="border:0pt"></div></div><span><div><p>évezredek óta a legfontosabb szimbólumokat, istenszobrokat magaslatokra építik. </p></div></span><p>Nyilvánvalóan
sokkal lehengerlőbb a Rio de Janeiro és Lisszabon fölé magasodó,
hatalmas Krisztus-szobor, mint a két város többi keresztény szobra,
temploma, emlékhelye. Ebből a szempontból abszolút érthető a nem
keresztények vagy főleg a keresztényellenesek ellenkezése; a
keresztényeké kevésbé.</p><p>Értem én, hogy csak a magyarok 10 százaléka
jár templomba, s „ne hazudjunk magunknak, majd ha minden magyar újra
keresztény lesz, akkor lesz értelme a keresztnek a Gellérthegyen”.</p><span><div><p>De
hát a kereszt, keresztény szemmel nézve, Krisztust hirdeti a
kultúrkeresztényeknek, ateistáknak, más vallásúaknak is. Épp ezért nem
szeretik: a kereszt jel, melynek ellene mondanak.</p></div></span></div><div></div></span><div><div><div><p><font size="2" style="background-color:rgb(217,234,211)">Ezt is ajánljuk a témában </font><a href="https://mandiner.hu/kultura/2025/07/a-magyar-tarsadalom-85-szazaleka-kulturkereszteny-a-keresztenysegen-kivuliek-barbarok-megadja-gabor-es-molnar-attila-karoly-a-mandinernek" target="_blank"></a></p><div><h2><a href="https://mandiner.hu/kultura/2025/07/a-magyar-tarsadalom-85-szazaleka-kulturkereszteny-a-keresztenysegen-kivuliek-barbarok-megadja-gabor-es-molnar-attila-karoly-a-mandinernek" target="_blank"><font size="2" style="background-color:rgb(217,234,211)">„A magyar társadalom 85 százaléka kultúrkeresztény, a kereszténységen
kívüliek barbárok” – Megadja Gábor és Molnár Attila Károly a Mandinernek
</font></a></h2></div><p></p><span><div><div></div><p>
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is
jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a
kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két
szerzőjével. </p></div></span></div></div></div><span><div></div><div><p>Persze,
a kereszt kifejezhet nemzeti identitást is (brazilok, olaszok,
lengyelek) mint kultúrkeresztény jelkép, és ilyenkor könnyű
instrumentalizálást hirdetni. </p><span><div><p>De nem boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és kulturális szimbóluma is a kereszt?</p></div></span><p>Nem
az a mondás, hogy „amint a mennyben, úgy a földön is”, hogy „menjetek
és tegyetek tanítványommá minden népet”, így, kollektíve, közösségként,
nem csak egyénenként? </p><p>Nem az a mondás, hogy a kereszténység nem
magánügy, és amikor magánügy, az kényszerhelyzet – hanem természete
szerint közösségi, azaz ha a politika legalább kicsit megpróbál a
mennyhez igazodni, az igazabb állapot, mind amikor nem?</p><span><div><p>Mennyei
tökély sosem lesz a földön, de igazodási pontnak mégis fontos az ég. És
így igazodási pont lehet a magaslatról ránk néző Krisztus, vagy
legalább a keresztje.</p></div></span><p>A Szabadság-szobrot többször
újraértelmezték. Kisfaludi Strobl Zsigmond nőalakját kezében a
pálmaággal 1947-ben állították fel a szovjet megszállás emlékére, amit
orwelli módon felszabadulásnak neveztek 1989-ig, így az emlékmű is
Felszabadulási emlékműként volt ismert. Az emlékmű előtt állt egy négy
méter magas szovjetkatona-szobor, amit 1956-ban ledöntöttek, utána meg
visszaállítottak, majd a rendszerváltás után a katonát elküldték a
szoborparkba. A felirat is megváltozott. Az eredeti felirat szerint <i>„a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép”</i> emelte az emlékművet.</p><span><div><p>Most az van ráírva: <i>„Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”</i></p></div></span><p>Na most, ha teologizálásba fogunk, leszögezhetjük, hogy Krisztus éppenséggel a magyarokért is áldozta életét. </p><span><div><p>Krisztus kereszthalálával megváltotta az emberiséget, azaz ő hozta el a valódi felszabadulást. </p></div></span><p>Persze
ezt – függetlenül attól, hogy otthona felé magasodik-e Krisztus-szobor
vagy kereszt, vagy sem – mindenki szabadon elfogadhatja vagy
elutasíthatja. De azért van a megváltásnak, a krisztusi felszabadításnak
közösségi dimenziója is, hiszen segíthetjük vagy hátráltathatjuk egymás
üdvösségét. Ha tetszik: nem mindegy, hogy a (posztmodern és a baloldal
által oly sokat emlegetett) „struktúrák” mi felé terelnek. Ha egy
Krisztus- és keresztszobor térstruktúrát alakít azzal, hogy a város felé
magasodik, akkor strukturálisan az üdvösség felé segít.</p><span><div><p>Már
gegnek is jó, hogy a keresztényellenes, ateista, elnyomó kommunista
rezsim és a szovjet megszállás felszabadulásinak hazudott emlékművét
megkeresztelik,</p></div></span><p>és így a valódi, krisztusi
felszabadulás emlékműve is lesz. Persze eme jelnek ellene mondanak,
például azok, akik szerint a kereszténység az elnyomó, és Marx a
felszabadító. Szerintem a kereszt inkább Isten szeretetét,
megbocsátását, irgalmát képviseli.</p><p>Ki fog emlékezni arra évtizedek
múlva, hogy ki állította a keresztet a Gellért-hegyen? Lehet, hogy egy
Krisztus-szobrot vagy egy keresztet a politika állít fel, horribile
dictu egy diktátor, vagy nemzeti emlékhelynek szánják, vagy bármilyen
más módon „instrumentalizálják”,</p><span><div><p>de
attól még pont ez a két jelkép nem tud pusztán nemzeti meg
kultúrkeresztény lenni, hiszen minden más szándéktól függetlenül,
objektíve a keresztény hit leglényegét jelenítik meg: Krisztus
személyét, kereszthalálát, feltámadását, a megváltást, s az üdvösségre
hívást, a lelki megnyugvást, összefoglalva: a mindenkit hívó isteni
szeretetet. </p></div></span><p><b>A többi jelentésréteg, a többi szándék objektíve másodlagos, Krisztus legyűri őket.</b></p><p>A
Gellért-hegyi Szabadság-szobor így a valódi szabadság, a Krisztusban
való szabadság szobra is lett. Persze, lehet ez megosztó. De ha Rio de
Janeiro és Lisszabon büszke a monumentális Krisztus-szobrára, amelyek
úgyszintén nem pusztán jámbor hitéleti szándékokból keletkeztek, akkor
nekünk is tehet jót egy új kereszt a Gellérthegyen.</p></div></span>
<br></div>
</div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>