[Grem] Orbán a pride résztvevőirőnek: " A jogszabályokat mindenki ismeri” „A többi a hatóságok feladata, a politikának itt már nincs dolga”

[Emoke Greschik]

 *Egy szó színezés helyesbítésével  a szöveg végén liláról zöldre:  állítás*

A beszélgetés során elhangzott: " Az embernek szabad akarata van, amivel
élhet, legalábbis amíg nem árt vele másoknak " ,  Rémlett, mintha ez s
mondat a liberális kárelv összegzése lenne
Rákerestem a neten és  egy TURGONYI ZOLTÁN, k.Lttag, többek között az MTA
filozófusával készült interjúban az alábbiakat találtam. Turgonyi Zoltán,
k.Lttag egyébként a listának 'A tapintat rémuralma' online beszélgetést
tartotta jó pár évvel ezelőtt.

https://magyarszemle.hu/online_irasok/termeszetjogallam-es-modszertani-ateizmus-1096
Turgonyi Zoltán <https://magyarszemle.hu/szerzo/1354>

"..... *már a régi liberalizmus is magában hordozza az önrombolás
lehetőségét*, hiszen – némileg leegyszerűsítve – arra *a minimalista
erkölcsre épül, amely szerint az egyén bármit megtehet, amivel a másik
egyénnek nem okoz kárt. Ez az ún. kárelv mai hétköznapi ésszel látszólag
elegendő is, de *ha jobban belegondolunk, észrevesszük, hogy *így nincs
többé alapunk helyteleníteni* * olyan viselkedéseket, amelyek* *konkrét
egyéneknek ugyan nem* *ártanak*, de *a közjónak* *annál inkább!* Ha pl. egy
szerelmespár tudatosan csak élvezetforrásként fogja fel a szexualitást, és
szántszándékkal lemond a családalapításról, akkor e magatartásnak valóban
nincs köznapi értelemben vett „sértettje”, de *ha túl sokan viselkednek így
egy társadalomban, akkor az hamarosan kihal! A liberalizmus *azonban saját
alapelveinek megfelelően *kénytelen az efféle viselkedéseket magánügyekként*
*kezelni.* Teljesen igaza van Ernst-Wolfgang Böckenfördének, aki a róla
elnevezett paradoxont megfogalmazva arra mutat rá, hogy a liberalizmus a
saját működéséhez olyan erkölcsi normák érvényesülését kívánja meg,
amelyeket nem írhat elő, mert akkor nem volna többé liberális. Ez a
paradoxon kezdettől ott volt a liberalizmusban, de eleinte a nyugati
emberek többsége még a régi erkölcsöt követte, nem használta ki a kárelv
adta lehetőségeket. (A korábbi normáknak a liberalizmus idején való efféle
továbbélését nevezi Molnár Tamás „maradék kereszténységnek”.) Ma azonban a
liberalizmus már komolyan veszi magát e vonatkozásban, azért is, mert az
időközben kialakult fogyasztói társadalmat működtető gazdaság a tömeges
hedonizmusban érdekelt. *Nem véletlen* *tehát a népességfogyás,* sem pedig
az, hogy e demográfiai problémát nem a régi erkölcsi normák megerősítésével
és az eredeti értelemben vett család támogatásával kívánják orvosolni,
hanem a migráció szorgalmazásával. Ez, mint köztudott, rettenetes
konfliktusokat szül, és *az említett érzékenységvédő cenzúra egyebek között
éppen arra szolgál, hogy e problémákat a szőnyeg alá lehessen söpörni: ha
valaki kiáll a hagyományos házasságra épülő család mellett *vagy felhívja a
figyelmet a bevándorlás okozta feszültségekre, *rögtön megvádolják
diszkriminációval*, *illetve* *gyűlöletbeszéddel*, *és el is hallgattatják,
anélkül hogy állításai igazságát egyáltalán megvizsgálnák. *

Szeretettel,
E / M
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250714/88ecc1e6/attachment.html>