[Grem] 'Gyermekvédelem vs. LMBTQ...' téma

2025. Júl. 9., Sze, 21:09:27 CEST

 Interjú Birher Nándorral, a Pázmány BTK dékánjával
https://777blog.hu/2025/07/08/nalunk-barki-kutathat-a-homoszexualitas-temajaban-interju-birher-nandorral-a-pazmany-btk-dekanjaval/

*Az elmúlt időben sokat cikkeztek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről,
mivel három pszichológusoktatójuk etikai eljárás alá került a HVG-ben
megjelent, az LMBTQ-családokat támogató cikkük miatt. Miért indítottak
valójában etikai eljárást? Mi lehet a következménye az oktatókra nézve?
Egyáltalán mit nevezünk katolikus identitásnak, és hogy jelenik meg ez a
gyakorlatban az egyetemen? Ezekről is beszélgettünk Birher Nándorral, a
Pázmány BTK dékánjával, akit most újabb három évre bíztak meg a kar
vezetésével. *

*Etikai eljárást indítottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem három
pszichológusoktatójával szemben: Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és
Zsila Ágnes oktatókról van szó, akik a HVG-ben publikálták az
LMBTQ-támogató gondolataikat. Miért döntöttek úgy, hogy etikai eljárást
indítanak velük szemben? *

Három kollégánk még a tavasz folyamán engedélyt kért arra, hogy egy
közéleti szempontból kifejezetten ismert újság számára nyilatkozatot
adhassanak. Amikor engedélyt kértek, mi megadtuk, mert úgy éreztük, fontos,
hogy minél szélesebb körben meg tudjuk jeleníteni a keresztény értékeket,
és a kollégák kifejezetten arra kaptak lehetőséget, hogy a keresztény
tanításnak megfelelően nyilatkozzanak. Ehhez képest kijött egy – igazából
magánvéleményt tükröző – cikk, amit viszont a Pázmány nevében hoztak
nyilvánosságra a kollégák anélkül, hogy erre bármiféle felhatalmazásuk lett
volna. Az alapvető probléma tehát ott kezdődött, hogy

a magánvéleményüket a Pázmány nevében engedély nélkül közölték, hiszen ez a
magánvélemény egyébként szöges ellentétben áll az egyház tanításával.

Itt a szöges ellentét alatt értem Ratzinger bíborosnak a II. János Pál pápa
idején jegyzett nyilatkozatát, amelyben azt mondja: tilos ugyanazon a
szinten említeni a természetjogi értelemben vett családot és az azonos
neműek életközösségét. Innentől kezdve olyan nagy kérdés nem vetődött föl
az üggyel kapcsolatban. Ezt állapította meg az etikai bizottság is.

*Vagyis teljesen másra kértek engedélyt, mint amit utána nyilatkoztak?*

Igen. Hozzáteszem, hogy mivel ez a kérdéskör átpolitizált, ezért nem is
szerettük volna ezt a politikai színtérre kitenni. Mindez persze nem azt
jelenti, hogy a homoszexualitást mint jelenséget ne lehetne kutatni nálunk.

*Tehát ha ezt ők magánemberként jelentették volna meg a HVG-n és nem
idézik, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói, az rendben lett
volna?*

Ez is összetett kérdés, de azt gondolom, hogy igen. Magánemberként,
pszichológusként úgy nyilatkoznak, ahogy akarnak. Világos, hogy ha hosszú
távon, tartósan az egyház ellenében nyilatkozik valaki, akkor az intézmény
rá fog kérdezni arra, hogy ezt miért teszi. De hogyha egy ilyen tartalmú
nyilatkozatot magánszemélyként tesznek, azzal semmi probléma nem lett volna.

Fotó: Szabó Csaba

*A 444 cikke szerint az etikai eljárást kifejezetten Ön indította. Ez igaz?*

Így van, azt gondolom, hogy kötelességem volt elindítani. Egyébként két
cikkről van szó, a másodiknál a kollégák kérdeztek rá, hogy a katolikus
egyetem nevében mégis hogy lehet így nyilatkozni, és hogy ez a dékán
felelőssége. Azt gondolom, hogy valóban az én felelősségem, hogy a
katolikus egyetemen a katolikus tartalomnak mindenben megfelelő
nyilatkozatot tehessenek csak.

*Milyen meghallgatás zajlott le, amelyeken az említett oktatók részt
vettek? Mi szerepelt az ezek alapján elkészült jelentésben? *

Ugyan én kezdeményeztem az eljárást, nem vagyok tagja az etikai
bizottságnak. Tehát

tőlem teljesen függetlenül zajlott az eljárás, és tőlem teljesen
függetlenül hoztak döntést.

Pont ez a lényege az etikai vizsgálatoknak, hogy egy független szervezet
dönti el a saját szabályai szerint, hogy mit tart etikusnak és mit nem.
Megállapították az etikai szabályokban való ütközést, vagyis azt, hogy úgy
nyilatkoztak, hogy nem volt engedélyük, sőt, kértek ugyan engedélyt, de az
másra vonatkozott.

*Ennek milyen következménye lesz rájuk nézve? *

Kapni fognak egy figyelmeztetést, illetve fölajánlom nekik a
minőségbiztosítás szabályai szerint, hogy elmondjuk, hogy mi a katolikus
egyház tanítása, mik az alapvető kutatásetikai elvárások, és ezekhez a
kérdésekhez milyen jogi, etikai szinteken nyúlhatnak hozzá.

*Akkor nem igaz, hogy elbocsátják őket? *

Azt gondolom, hogy ez megint csak a politikai része ennek a diskurzusnak,
ami teljesen fölösleges gyűlöletkeltés. Mi ebbe véletlenül sem akarunk
beleállni, mert a kereszténység a megbocsátásra és a megtérésre való
meghívásra fókuszál. És ezt nagyon komolyan is gondoljuk.

Fotó: Szabó Csaba

*Mennyire szűrik egy-egy felvételinél, hogy egy oktató keresztény legyen,
illetve, ha nem is hívő, de egyetértsen a Pázmány szellemiségével? *

Nagyon fontos lenne, hogy a közösségünk keresztény legyen, vagyis hogy a
keresztény szellem, a katolikus gondolkodás átjárja a közösséget. Ez nem
azt jelenti, hogy mindenkinek katolikusnak vagy kereszténynek kell lenni.

Ilyen szempontból még jók is ezek a kihívások, mint ez a mostani, amikor
ütközünk azzal, hogy mit is jelent a katolikus közösség. Az igazi az lenne,
hogyha nem a dékánnak kéne etikai eljárást összehívni, hanem a kollégák
közössége tudna szólni. Sőt, a kollégák közössége már képes lenne arra,
hogy megakadályozza, hogy valaki ennyire provokatív módon, az egyház
tanításával ellentétesen nyilatkozzon a sajtóban. Ezeknek a szakmai
kérdéseknek házon belül kellene történnie és nem egy politikai fórumon.
Ehhez kell egy alapvető etikai érettség és érzék, a feladatunk az, hogy ezt
a kollégák minél szélesebb körének át tudjuk adni.

Egyébként pedig mindenki, aki vezető oktató lesz – és érdekes, hogy ezek
között a kollégák között is van, aki most lett épp vezető oktató –,
nyilatkozatot kell, hogy tegyen arról, hogy milyen vallású, és az egyetemi
szabályzatok szerint minimum 50 százaléknak kell katolikusnak lennie. Ez az
a kritikus tömeg, ami garantálni tudja, hogy a megfelelő etikai érzület
jelen legyen a közösségben. Most fokozottabban arra fogunk koncentrálni,
hogy egyértelműen kialakuljon az a befogadó közösség, amely az etikai
elveket közvetíteni tudja a nem keresztények számára is. Reményeim szerint
vonzóvá is tudja tenni ezeket az elveket, merthogy

a kereszténység az örömnek a vallása.

*Most itt működött is valamilyen szinten ez a közösségi összefogás, hiszen
azt mondta, a kollégák jelezték, hogy mit nyilatkoztak az említett
pszichológusok. *

Igaz, bár másik karról. De nagyon helyes, hogy jelezték.

*A három pszichológus a fegyelmi eljárás elindítása után levelet írt a
Pszichológiai Intézet munkatársainak. Ebben úgy fogalmaztak: „több
méltatlan és aránytalan szankció ért bennünket és hallgatóinkat, akik
LMBTQ+-személyek mintáján végeztek tudományos kutatómunkát”. Milyen
szankciókról beszélhetnek itt az oktatók?*

Ez teljesen független az előbbi száltól, de tudni kell, hogy a Pázmány BTK
az egyik legnépszerűbb, ha nem a legnépszerűbb bölcsészkar az országban:
nagyon sok hallgatónk van, és ez lehetővé tette, hogy különböző kutatásokat
és publikációkat támogassunk. Viszont – és ez korábban vetődött fel –
voltak olyan cikkek, amelyek nem feleltek meg teljes egészében a katolikus
tanításnak, és ezért módosítottuk az ehhez kapcsolódó utasítást azzal, hogy
csak olyan cikket díjazunk, amely megfelel ennek. Ha ez szankció, akkor
valóban, de ennyi történt.

Fotó: Szabó Csaba

*Bognár Bulcsúnak, a Kommunikációtudományi Tanszék docensének június 20-án
mondtak fel. Milyen indokkal bocsátották el? *

Jelenleg átszervezés zajlik a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetben.
Azok az intézetek, amelyek versenyképesek, vagyis költséghatékonyan
oktatnak, pótlékot kapnak. Az intézetvezetőnek a joga és hatásköre, hogy
eldöntse, hogyan építi föl az adott intézetet. Tehát hogy hány oktatóval
dolgozik, és ebből mennyi legyen az óraadó, illetve a főállású oktató.

A gazdasági racionalitás azt mutatta, hogy két kollégától meg kell válni.
De még egyszer mondom, tisztán pénzügyi okok miatt.

*A sajtóhírek szerint a docens elbocsátása azzal van összefüggésben, hogy a
Religions vallástudományi folyóiratban megjelent egy tanulmánya, amelyben a
vallásosság és nem-vallásosság fényében vizsgálja a melegek iránti
attitűdöket. *

Valóban megjelent Bognár Bulcsú tanulmánya, és rendelkeztünk arról, hogy a
tanulmány után járó összeg kifizetésre kerülhet. Ez még azelőtt történt,
hogy a szabályzaton változtattunk volna, tehát hogy a keresztény klauzula
bekerült volna a szabályzatba, emiatt kifizettük a tanulmány után járó
összeget neki. Az más kérdés, hogy a jövőben ilyen jellegű tanulmányokat
valóban nem akarunk finanszírozni, mert nem gondolom, hogy a katolikus
egyetemnek a fő kutatási területe ez. De nagyon fontos, hogy a két témának
semmi köze nincs egymáshoz. Most ért  véget a vizsgaidőszak, és döntenünk
kellett, hogy kik azok az oktatók, akiket a következő időszakban már nem
akarunk alkalmazni. Ilyenkor van az ideje annak, hogy ha valakit el akarunk
küldeni, akkor meg tudjuk tenni, hiszen még van felmondási idő szeptemberig.

*Az említett cikk azt állítja: a Pázmány Kommunikáció Intézetében „súlyos
oktatóhiány van, legalább harminc külsős oktatóval tudják csak ellátni az
oktatási feladatokat”. Valóban oktatóhiány van?*

Nincs oktatóhiány. Jelenleg tíz főállású oktatónk van az intézetben, ezzel
megfelelünk minden vonatkozó akkreditációs előírásnak, az összes óránkat le
tudjuk fedni. A jogszabály annyit ír elő, hogy a főállású oktatók legalább
a 60 százalékát képezzék kari szinten az oktatói állománynak. Teljesen
természetes a felsőoktatásban, hogy külső, az adott területen jártas
szakemberek bevonására kerül sor, és különösen a kommunikáció- és
médiatudomány egy olyan gyakorlatorientált képzés, ahol rendkívül fontos a
külső tapasztalat.

Fotó: Szabó Csaba

*Egyébként általánosságban, ha bárki LMBTQ-témával akar foglalkozni, akár
egy hallgató abból szeretné írni a szakdolgozatát, az engedélyezett?*

Miért ne? Annyi fontos, hogy figyelemmel kell lenni ezzel kapcsolatban a
katolikus egyház tanítására. Hozzáteszem, az LMBTQ-kutatásokra nem mi
vagyunk a legjobb egyetem – és nem is akarunk az lenni. Olyan azonban nem
hangzott el, hogy ne lehetne nálunk ilyen témával foglalkozni. A három
pszichológusoktató kitalált egy saját narratívát, aminek az égvilágon semmi
köze nincs az igazsághoz. Nekünk ebben az a fontos, hogy arról
beszélhessünk, hogy katolikus egyetem vagyunk.

*Mit jelent Önnek, hogy a Pázmány egy katolikus egyetem? *

Rettentő lényeges a mai világban, hogy kiálljunk a hitünkért. Ez a hit nem
kényszerszabályok gyűjteménye, nem vallásrendőrség, hanem meghívás arra,
hogy igenis lehet békében élni, és hogy nagyon jó élni. Az élet szép. Mi
ezt szeretnénk minden hallgatónak átadni, hogy annál nagyobb érték nincs,
mint hogy megfogantunk, megszülettünk, mert az örök élet nyílt meg ezzel
számunkra. Ehhez tartozik a család fogalma, de ilyen értelemben ez
részletkérdés. Mert ha valaki szeret élni, akkor az tisztelettel lesz a
szülei iránt, mivel tőlük kapta az életet, és azt fogja mondani, hogy *ez
annyira jó, hogy én is továbbadom az utódaimnak*.

*Korábban úgy fogalmazott: „boldog vagyok, ha a hitem miatt üldöznek. Úgy
tűnik, látva a világ eseményeit, ehhez amúgy is egyre inkább hozzá kell
majd szoknunk a következő évtizedekben.” Kifejtené, hogy ez alatt mit ért? *

Ha körbenézünk a világban, egyre nagyobb feszültségeket tapasztalunk.
Hozzánk nagyon sok keresztény jön a Közel-Keletről, akiknek nem az a
kérdés, hogy beszélnek-e homoszexuális kapcsolatokról, hanem az, hogy
amikor a torkukhoz szorítják a kést, akkor azt mondják-e, hogy *én
keresztény vagyok*. Ezek az emberek azt mondják. Volt nálam olyan püspök,
akinek tényleg a torkán volt a kés, és ő akkor is azt mondta, hogy
keresztény. Látjuk tehát, hogy a világban van egy erős nyomás, és ez már
nem teológiai diskurzus vagy politikai csörte, hanem élet-halál kérdése,
számunkra pedig az örök élet kérdése. Nem tudjuk megkerülni, elég csak
olvasni a híreket.

De a másik oldalon a vallások alapvetően párbeszédre képesek.

Nekünk a Pázmányon az a nagy küldetésünk, hogy megtaláljuk a párbeszédet,
és ne hagyjuk, hogy belerángassanak bennünket gyűlöletbe, utálkozásba.

Fotó: Szabó Csaba

*Miben nyilvánul meg a hallgatók számára, hogy a Pázmány egy katolikus
szellemiségű egyetem? Anno volt Bevezetés a katolikus hitbe, és ehhez
hasonló tárgyak.*

Vannak most is, emellett indulnak Alpha-kurzusok, és végre van egy kis
imatermünk az egyetemen. Emellett igyekszünk az oktatásba, akár pont a
pszichológia szakon is, papokat bevonni, akik az adott terület szakemberei.
Jelentősen növekedett a hitéleti lehetőségek száma a hallgatóknak. Most már
heti szinten van rózsafüzér, vannak imaalkalmak, szerveznek lelki
beszélgetéseket, zarándoklatokat. Az elmúlt időszakban ezt stratégiai
célként is megfogalmaztam, hogy több hitélettel kapcsolatos lehetőség
legyen az egyetemen, és szépen növekszik is a hallgatói létszám rajtuk.

Azért azt látni kell, hogy a PPKE hallgatóinak nagyjából 30 százaléka az,
aki gyakorló katolikus a felmérések alapján. A többi 70 százaléknak is azt
szeretnénk megmutatni, hogy ez egy jó egyetem: jó itt lenni, jó a szakmai
minőség, és rámutatunk arra, hogy egyszerűen jó élni, jó fiatalnak lenni,
jó diáknak lenni. Nincsen hozzá sok eszközünk, csak az, hogy mi pázmányosok
vagyunk. Ezért próbáljuk óvni és építeni ezt a pázmányos létet.

*Korábbi, 777-nek adott interjújában úgy fogalmazott: „a Pázmány legfőbb
küldetése, hogy „jó” embereket szeretne adni a magyar társadalomnak, nincs
ennél fontosabb célja”. Kiket tart jó embereknek? *

Az olyan embereket, akik el tudnak azon gondolkodni, hogy mit jelent a jó.
Akiknek megvan hozzá a szellemi képessége, de még inkább a szíve. Ferenc
pápa hívta fel a figyelmet az utolsó enciklikájában arra, hogy a
mesterséges intelligencia korában csak a költészet és a szeretet mentheti
meg az emberiséget. Ez a *szeretet *nemcsak egy szó, hanem emögött nagyon
sok ember áldozata van egyik oldalról, nagyon sok ember kutatása van a
másik oldalról, nagyon hosszú történelme van. A jóság azt jelenti, hogy
ezeken a kérdéseken egyáltalán képesek vagyunk elgondolkodni.

Fotó: Szabó Csaba

*2022-ben lett a Pázmány BTK dékánja, és most júniusban újabb három évre
kinevezték erre a pozícióra. Milyen mérföldkövek voltak az elmúlt három év
során, illetve milyen irányt, célokat szeretne megvalósítani ebben az új
ciklusban?*

Lett egy új társadalomtudományi doktori iskolánk, amely meghatározó lesz a
jövőben. Nagyon sokan jelentkeztek, nagyon jó emberek, és a
társadalomtudományok területén muszáj a keresztényeknek is aktívan jelen
lenni. Elindultunk a gazdaságtudomány területén is, hiszen lényeges, hogy a
keresztény gazdaságtudománynak is legyen egy avatott műhelye. A
pszichológiaképzésünk nagyon népszerű, hihetetlen túljelentkezések vannak,
és nagyon magas ponttal jönnek hozzánk. Emellett elindult a
gondoskodáspolitika, ahol egy új szociális szemléletet kínálunk. Erre a
mesterképzésre több mint 200 hallgató jelentkezett – többen, mint
országosan az összes szociális mesterképzésre, úgy, hogy egyébként a
szociális területről nem vettünk el hallgatókat. Teljesen innovatív
területeket nyitunk meg, például elindítottuk a Mesterséges intelligencia
alkalmazásai nevű képzést már évekkel ezelőtt, ahol informatikusok és
bölcsészek kutatnak együtt, és nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk.

Sikerült elérni, hogy a karon a hallgatói létszám megduplázódott a három
évvel ezelőtti adatokhoz képest, amikor átvettem a vezetést. Egy nagyon
stabil alap képződött.

A következő időszakban szeretném a nemzetközi pozícióinkat erősíteni. Erre
van is most lehetőség: az amerikai Notre Dame Egyetemnek – amely a
rangsorok szerint a legjobb amerikai katolikus egyetem – van egy
Közép-Európával foglalkozó intézete, és ennek az igazgatója volt nálunk
kapcsolatépítés miatt, amire nagyon büszke vagyok.  Egy másik amerikai
egyetem is megkeresett bennünket, hogy a mesterséges intelligencia etikai
kérdéseivel foglalkozzunk, illetve izraeli egyetemekkel vesszük fel a
kapcsolatot, elsősorban high-tech fejlesztés és ehhez kapcsolódó etikai
kérdések vonatkozásában. De ezenkívül, ahogy mondtam, nagyon sokan jönnek
hozzánk a Közel-Keletről is. Szeretnék egy olyan közép-európai műhelyt,
amely az üldözött keresztényekért tesz. Kimondottan van igény arra, hogy
azoknak a menekült keresztényeknek, akik mondjuk Szíriában nem tudnak
tovább élni, legyen egy stabil értékrenden alapuló keresztény műhelye. Ezt
a műhelyt szeretném vatikáni együttműködéssel létrehozni a következő három
évben. Jó példánk már van, mert az örményekkel már elindítottunk egy
szakmai intézetet, ami Európában a legjobb.

Nagyon szeretném, ha világossá válna, hogy mit jelent a kar számára a
keresztény identitás.

Sokat kell rajta dolgozni, biztos, hogy ez lesz a legnehezebb feladat, de
el kell indulni, és lépésről lépésre haladunk majd. Lehet, hogy
infrastruktúrában gyengébbek vagyunk, mint más egyetemek, de lélekben meg
„pázmányosságban” nagyon erősek. Érdemes végiggondolni, hogy hány kiváló
tudós szakembert adott a Pázmány Magyarországnak. Egészen biztos vagyok
benne, hogy felülreprezentáltak a pázmányosok. Tehát megvan az
értékközösség és megvan a minőség is, amit képviselünk.
* Borítókép - Fotó: Szabó Csaba *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250709/82dda43f/attachment.html>