<div dir="ltr">
<div class="gmail-post-header"><h1 class="gmail-cim entry-title">Interjú Birher Nándorral, a Pázmány BTK dékánjával</h1><div><a href="https://777blog.hu/2025/07/08/nalunk-barki-kutathat-a-homoszexualitas-temajaban-interju-birher-nandorral-a-pazmany-btk-dekanjaval/">https://777blog.hu/2025/07/08/nalunk-barki-kutathat-a-homoszexualitas-temajaban-interju-birher-nandorral-a-pazmany-btk-dekanjaval/</a></div></div><div class="gmail-post-entry"><p style="text-align:center"><em>Az elmúlt időben sokat cikkeztek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, mivel három pszichológusoktatójuk<span style="color:rgb(255,0,0)"> </span>etikai
eljárás alá került a HVG-ben megjelent, az LMBTQ-családokat támogató
cikkük miatt. Miért indítottak valójában etikai eljárást? Mi lehet a
következménye az oktatókra nézve? Egyáltalán mit nevezünk katolikus
identitásnak, és hogy jelenik meg ez a gyakorlatban az egyetemen?
Ezekről is beszélgettünk Birher Nándorral, a Pázmány BTK dékánjával,
akit most újabb három évre bíztak meg a kar vezetésével. </em><span id="gmail-more-70068"></span></p><p style="text-align:justify"><strong>Etikai eljárást indítottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem három pszichológusoktatójával<span style="color:rgb(255,0,0)"> </span>szemben:
Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes oktatókról van
szó, akik a HVG-ben publikálták az LMBTQ-támogató gondolataikat. Miért
döntöttek úgy, hogy etikai eljárást indítanak velük szemben? </strong></p><p style="text-align:justify">Három
kollégánk még a tavasz folyamán engedélyt kért arra, hogy egy közéleti
szempontból kifejezetten ismert újság számára nyilatkozatot adhassanak.
Amikor engedélyt kértek, mi megadtuk, mert úgy éreztük, fontos, hogy
minél szélesebb körben meg tudjuk jeleníteni a keresztény értékeket, és a
kollégák kifejezetten arra kaptak lehetőséget, hogy a keresztény
tanításnak megfelelően nyilatkozzanak. Ehhez képest kijött egy –
igazából magánvéleményt tükröző – cikk, amit viszont a Pázmány nevében
hoztak nyilvánosságra a kollégák anélkül, hogy erre bármiféle
felhatalmazásuk lett volna. Az alapvető probléma tehát ott kezdődött,
hogy</p><blockquote><p style="text-align:justify">a magánvéleményüket a Pázmány nevében engedély nélkül közölték, hiszen<span style="color:rgb(255,0,0)"> </span>ez a magánvélemény egyébként szöges ellentétben áll az egyház tanításával.</p></blockquote><p style="text-align:justify">Itt
a szöges ellentét alatt értem Ratzinger bíborosnak a II. János Pál pápa
idején jegyzett nyilatkozatát, amelyben azt mondja: tilos ugyanazon a
szinten említeni a természetjogi értelemben vett családot és az azonos
neműek életközösségét. Innentől kezdve olyan nagy kérdés nem vetődött
föl az üggyel kapcsolatban. Ezt állapította meg az etikai bizottság is.</p><p style="text-align:justify"><strong>Vagyis teljesen másra kértek engedélyt, mint amit utána nyilatkoztak?</strong></p><p style="text-align:justify">Igen.
Hozzáteszem, hogy mivel ez a kérdéskör átpolitizált, ezért nem is
szerettük volna ezt a politikai színtérre kitenni. Mindez persze nem azt
jelenti, hogy a homoszexualitást mint jelenséget ne lehetne kutatni
nálunk.</p><p style="text-align:justify"><strong>Tehát ha ezt ők
magánemberként jelentették volna meg a HVG-n és nem idézik, hogy a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói, az rendben lett volna?</strong></p><p style="text-align:justify">Ez
is összetett kérdés, de azt gondolom, hogy igen. Magánemberként,
pszichológusként úgy nyilatkoznak, ahogy akarnak. Világos, hogy ha
hosszú távon, tartósan az egyház ellenében nyilatkozik valaki, akkor az
intézmény rá fog kérdezni arra, hogy ezt miért teszi. De hogyha egy
ilyen tartalmú nyilatkozatot magánszemélyként tesznek, azzal semmi
probléma nem lett volna.</p><div id="gmail-attachment_70074" style="width:1034px" class="gmail-wp-caption gmail-alignnone"><img aria-describedby="caption-attachment-70074" class="gmail-wp-image-70074 gmail-size-large" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2025/07/P1096930-1024x683.jpg" alt="" width="472" height="315" style="margin-right: 0px;"><p id="gmail-caption-attachment-70074" class="gmail-wp-caption-text"><span class="gmail-fotos">Fotó: Szabó Csaba</span></p></div><p style="text-align:justify"><strong>A 444 cikke szerint az etikai eljárást kifejezetten Ön indította. Ez igaz?</strong></p><p style="text-align:justify">Így
van, azt gondolom, hogy kötelességem volt elindítani. Egyébként két
cikkről van szó, a másodiknál a kollégák kérdeztek rá, hogy a katolikus
egyetem nevében mégis hogy lehet így nyilatkozni, és hogy ez a dékán
felelőssége. Azt gondolom, hogy valóban az én felelősségem, hogy a
katolikus egyetemen a katolikus tartalomnak mindenben megfelelő
nyilatkozatot tehessenek csak.</p><p style="text-align:justify"><strong>Milyen meghallgatás zajlott le, amelyeken az említett oktatók részt vettek? Mi szerepelt az ezek alapján elkészült jelentésben? </strong></p><p style="text-align:justify">Ugyan én kezdeményeztem az eljárást, nem vagyok tagja az etikai bizottságnak. Tehát</p><blockquote><p style="text-align:justify">tőlem teljesen függetlenül zajlott az eljárás, és tőlem teljesen függetlenül hoztak döntést.</p></blockquote><p style="text-align:justify">Pont
ez a lényege az etikai vizsgálatoknak, hogy egy független szervezet
dönti el a saját szabályai szerint, hogy mit tart etikusnak és mit nem.
Megállapították az etikai szabályokban való ütközést, vagyis azt, hogy
úgy nyilatkoztak, hogy nem volt engedélyük, sőt, kértek ugyan engedélyt,
de az másra vonatkozott.</p><p style="text-align:justify"><strong>Ennek milyen következménye lesz rájuk nézve? </strong></p><p style="text-align:justify">Kapni
fognak egy figyelmeztetést, illetve fölajánlom nekik a
minőségbiztosítás szabályai szerint, hogy elmondjuk, hogy mi a katolikus
egyház tanítása, mik az alapvető kutatásetikai elvárások, és ezekhez a
kérdésekhez milyen jogi, etikai szinteken nyúlhatnak hozzá.</p><p style="text-align:justify"><strong>Akkor nem igaz, hogy elbocsátják őket? </strong></p><p style="text-align:justify">Azt
gondolom, hogy ez megint csak a politikai része ennek a diskurzusnak,
ami teljesen fölösleges gyűlöletkeltés. Mi ebbe véletlenül sem akarunk
beleállni, mert a kereszténység a megbocsátásra és a megtérésre való
meghívásra fókuszál. És ezt nagyon komolyan is gondoljuk.</p><div id="gmail-attachment_70072" style="width:1034px" class="gmail-wp-caption gmail-alignnone"><img aria-describedby="caption-attachment-70072" class="gmail-wp-image-70072 gmail-size-large" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2025/07/P1096991-1024x683.jpg" alt="" width="472" height="315" style="margin-right: 0px;"><p id="gmail-caption-attachment-70072" class="gmail-wp-caption-text"><span class="gmail-fotos">Fotó: Szabó Csaba</span></p></div><p style="text-align:justify"><strong>Mennyire
szűrik egy-egy felvételinél, hogy egy oktató keresztény legyen,
illetve, ha nem is hívő, de egyetértsen a Pázmány szellemiségével? </strong></p><p style="text-align:justify">Nagyon
fontos lenne, hogy a közösségünk keresztény legyen, vagyis hogy a
keresztény szellem, a katolikus gondolkodás átjárja a közösséget. Ez nem
azt jelenti, hogy mindenkinek katolikusnak vagy kereszténynek kell
lenni.</p><p style="text-align:justify">Ilyen szempontból még jók is
ezek a kihívások, mint ez a mostani, amikor ütközünk azzal, hogy mit is
jelent a katolikus közösség. Az igazi az lenne, hogyha nem a dékánnak
kéne etikai eljárást összehívni, hanem a kollégák közössége tudna
szólni. Sőt, a kollégák közössége már képes lenne arra, hogy
megakadályozza, hogy valaki ennyire provokatív módon, az egyház
tanításával ellentétesen nyilatkozzon a sajtóban. Ezeknek a szakmai
kérdéseknek házon belül kellene történnie és nem egy politikai fórumon.
Ehhez kell egy alapvető etikai érettség és érzék, a feladatunk az, hogy
ezt a kollégák minél szélesebb körének át tudjuk adni.</p><p style="text-align:justify">Egyébként
pedig mindenki, aki vezető oktató lesz – és érdekes, hogy ezek között a
kollégák között is van, aki most lett épp vezető oktató –,
nyilatkozatot kell, hogy tegyen<span style="color:rgb(255,0,0)"> </span>arról,
hogy milyen vallású, és az egyetemi szabályzatok szerint minimum 50
százaléknak kell katolikusnak lennie. Ez az a kritikus tömeg, ami
garantálni tudja, hogy a megfelelő etikai érzület jelen legyen a
közösségben. Most fokozottabban arra fogunk koncentrálni, hogy
egyértelműen kialakuljon az a befogadó közösség, amely az etikai elveket
közvetíteni tudja a nem keresztények számára is. Reményeim szerint
vonzóvá is tudja tenni ezeket az elveket, merthogy</p><blockquote><p style="text-align:justify">a kereszténység az örömnek a vallása.</p></blockquote><p style="text-align:justify"><strong>Most
itt működött is valamilyen szinten ez a közösségi összefogás, hiszen
azt mondta, a kollégák jelezték, hogy mit nyilatkoztak az említett
pszichológusok. </strong></p><p style="text-align:justify">Igaz, bár másik karról. De nagyon helyes, hogy jelezték.</p><p style="text-align:justify"><strong>A
három pszichológus a fegyelmi eljárás elindítása után levelet írt a
Pszichológiai Intézet munkatársainak. Ebben úgy fogalmaztak:<em> „több
méltatlan és aránytalan szankció ért bennünket és hallgatóinkat, akik
LMBTQ+-személyek mintáján végeztek tudományos kutatómunkát”.</em> Milyen szankciókról beszélhetnek itt az oktatók?</strong></p><p style="text-align:justify">Ez
teljesen független az előbbi száltól, de tudni kell, hogy a Pázmány BTK
az egyik legnépszerűbb, ha nem a legnépszerűbb bölcsészkar az
országban: nagyon sok hallgatónk van, és ez lehetővé tette, hogy
különböző kutatásokat és publikációkat támogassunk. Viszont – és ez
korábban vetődött fel – voltak olyan cikkek, amelyek nem feleltek meg
teljes egészében a katolikus tanításnak, és ezért módosítottuk az ehhez
kapcsolódó utasítást azzal, hogy csak olyan cikket díjazunk, amely
megfelel ennek. Ha ez szankció, akkor valóban, de ennyi történt.</p><div id="gmail-attachment_70071" style="width:1034px" class="gmail-wp-caption gmail-alignnone"><img aria-describedby="caption-attachment-70071" class="gmail-wp-image-70071 gmail-size-large" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2025/07/P1097070-1024x683.jpg" alt="" width="472" height="315" style="margin-right: 0px;"><p id="gmail-caption-attachment-70071" class="gmail-wp-caption-text"><span class="gmail-fotos">Fotó: Szabó Csaba</span></p></div><p style="text-align:justify"><strong>Bognár Bulcsúnak, a Kommunikációtudományi Tanszék docensének június 20-án mondtak fel. Milyen indokkal bocsátották el? </strong></p><p style="text-align:justify">Jelenleg
átszervezés zajlik a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetben. Azok
az intézetek, amelyek versenyképesek, vagyis költséghatékonyan oktatnak,
pótlékot kapnak. Az intézetvezetőnek a joga és hatásköre, hogy
eldöntse, hogyan építi<span style="color:rgb(255,0,0)"> </span>föl az adott intézetet. Tehát hogy hány oktatóval dolgozik, és ebből mennyi legyen az óraadó, illetve a főállású oktató.</p><blockquote><p style="text-align:justify">A gazdasági racionalitás azt mutatta, hogy két kollégától meg kell válni. De még egyszer mondom, tisztán pénzügyi okok miatt.</p></blockquote><p style="text-align:justify"><strong>A
sajtóhírek szerint a docens elbocsátása azzal van összefüggésben, hogy a
Religions vallástudományi folyóiratban megjelent egy tanulmánya,
amelyben a vallásosság és nem-vallásosság fényében vizsgálja a melegek
iránti attitűdöket. </strong></p><p style="text-align:justify">Valóban
megjelent Bognár Bulcsú tanulmánya, és rendelkeztünk arról, hogy a
tanulmány után járó összeg kifizetésre kerülhet. Ez még azelőtt történt,
hogy a szabályzaton változtattunk volna, tehát hogy a keresztény
klauzula bekerült volna a szabályzatba, emiatt kifizettük a tanulmány
után járó összeget neki. Az más kérdés, hogy a jövőben ilyen jellegű
tanulmányokat valóban nem akarunk finanszírozni, mert nem gondolom, hogy
a katolikus egyetemnek a fő kutatási területe ez. De nagyon fontos,
hogy a két témának semmi köze nincs egymáshoz. Most ért véget a
vizsgaidőszak, és döntenünk kellett, hogy kik azok az oktatók, akiket a
következő időszakban már nem akarunk alkalmazni. Ilyenkor van az ideje
annak, hogy ha valakit el akarunk küldeni, akkor meg tudjuk tenni,
hiszen még van felmondási idő szeptemberig.</p><p style="text-align:justify"><strong>Az említett cikk azt állítja: a Pázmány Kommunikáció Intézetében<em> „súlyos oktatóhiány van, legalább harminc külsős oktatóval tudják csak ellátni az oktatási feladatokat”.</em> Valóban oktatóhiány van?</strong></p><p style="text-align:justify">Nincs
oktatóhiány. Jelenleg tíz főállású oktatónk van az intézetben, ezzel
megfelelünk minden vonatkozó akkreditációs előírásnak, az összes óránkat
le tudjuk fedni. A jogszabály annyit ír elő, hogy a főállású oktatók
legalább a 60 százalékát képezzék kari szinten az oktatói állománynak.
Teljesen természetes a felsőoktatásban, hogy külső, az adott területen
jártas szakemberek bevonására kerül sor, és különösen a kommunikáció- és
médiatudomány egy olyan gyakorlatorientált képzés, ahol rendkívül
fontos a külső tapasztalat.</p><div id="gmail-attachment_70075" style="width:1034px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><img aria-describedby="caption-attachment-70075" class="gmail-wp-image-70075 gmail-size-large" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2025/07/P1097014-1024x683.jpg" alt="" width="472" height="315" style="margin-right: 0px;"><p id="gmail-caption-attachment-70075" class="gmail-wp-caption-text"><span class="gmail-fotos">Fotó: Szabó Csaba</span></p></div><p style="text-align:justify"><strong>Egyébként
általánosságban, ha bárki LMBTQ-témával akar foglalkozni, akár egy
hallgató abból szeretné írni a szakdolgozatát, az engedélyezett?</strong></p><p style="text-align:justify">Miért
ne? Annyi fontos, hogy figyelemmel kell lenni ezzel kapcsolatban a
katolikus egyház tanítására. Hozzáteszem, az LMBTQ-kutatásokra nem mi
vagyunk a legjobb egyetem – és nem is akarunk az lenni. Olyan azonban
nem hangzott el, hogy ne lehetne nálunk ilyen témával foglalkozni. A
három pszichológusoktató<span style="color:rgb(255,0,0)"> </span>kitalált
egy saját narratívát, aminek az égvilágon semmi köze nincs az
igazsághoz. Nekünk ebben az a fontos, hogy arról beszélhessünk, hogy
katolikus egyetem vagyunk.</p><p style="text-align:justify"><strong>Mit jelent Önnek, hogy a Pázmány egy katolikus egyetem? </strong></p><p style="text-align:justify">Rettentő
lényeges a mai világban, hogy kiálljunk a hitünkért. Ez a hit nem
kényszerszabályok gyűjteménye, nem vallásrendőrség, hanem meghívás arra,
hogy igenis lehet békében élni, és hogy nagyon jó élni. Az élet szép.
Mi ezt szeretnénk minden hallgatónak átadni, hogy annál nagyobb érték
nincs, mint hogy megfogantunk, megszülettünk, mert az örök élet nyílt
meg ezzel számunkra. Ehhez tartozik a család fogalma, de ilyen
értelemben ez részletkérdés. Mert ha valaki szeret élni, akkor az
tisztelettel lesz a szülei iránt, mivel tőlük kapta az életet, és azt
fogja mondani, hogy <em>ez annyira jó, hogy én is továbbadom az utódaimnak</em>.</p><p style="text-align:justify"><strong>Korábban úgy fogalmazott: <em>„boldog
vagyok, ha a hitem miatt üldöznek. Úgy tűnik, látva a világ eseményeit,
ehhez amúgy is egyre inkább hozzá kell majd szoknunk a következő
évtizedekben.”</em> Kifejtené, hogy ez alatt mit ért? </strong></p><p style="text-align:justify">Ha
körbenézünk a világban, egyre nagyobb feszültségeket tapasztalunk.
Hozzánk nagyon sok keresztény jön a Közel-Keletről, akiknek nem az a
kérdés, hogy beszélnek-e homoszexuális kapcsolatokról, hanem az, hogy
amikor a torkukhoz szorítják a kést, akkor azt mondják-e, hogy <em>én keresztény vagyok</em>.
Ezek az emberek azt mondják. Volt nálam olyan püspök, akinek tényleg a
torkán volt a kés, és ő akkor is azt mondta, hogy keresztény. Látjuk
tehát, hogy a világban van egy erős nyomás, és ez már nem teológiai
diskurzus vagy politikai csörte, hanem élet-halál kérdése, számunkra
pedig az örök élet kérdése. Nem tudjuk megkerülni, elég csak olvasni a
híreket.</p><p style="text-align:justify">De a másik oldalon a vallások alapvetően párbeszédre képesek.</p><blockquote><p style="text-align:justify">Nekünk
a Pázmányon az a nagy küldetésünk, hogy megtaláljuk a párbeszédet, és
ne hagyjuk, hogy belerángassanak bennünket gyűlöletbe, utálkozásba.</p></blockquote><div id="gmail-attachment_70073" style="width:1034px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><img aria-describedby="caption-attachment-70073" class="gmail-wp-image-70073 gmail-size-large" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2025/07/P1096976-1024x683.jpg" alt="" width="472" height="315" style="margin-right: 0px;"><p id="gmail-caption-attachment-70073" class="gmail-wp-caption-text"><span class="gmail-fotos">Fotó: Szabó Csaba</span></p></div><p style="text-align:justify"><strong>Miben nyilvánul meg a hallgatók számára, hogy a Pázmány egy katolikus szellemiségű egyetem? Anno volt <em>Bevezetés a katolikus hitbe</em>, és ehhez hasonló tárgyak.</strong></p><p style="text-align:justify">Vannak
most is, emellett indulnak Alpha-kurzusok, és végre van egy kis
imatermünk az egyetemen. Emellett igyekszünk az oktatásba, akár pont a
pszichológia szakon is, papokat bevonni, akik az adott terület
szakemberei. Jelentősen növekedett a hitéleti lehetőségek száma a
hallgatóknak. Most már heti szinten van rózsafüzér, vannak imaalkalmak,
szerveznek lelki beszélgetéseket, zarándoklatokat. Az elmúlt időszakban
ezt stratégiai célként is megfogalmaztam, hogy több hitélettel
kapcsolatos lehetőség legyen az egyetemen, és szépen növekszik is a
hallgatói létszám rajtuk.</p><p style="text-align:justify">Azért azt
látni kell, hogy a PPKE hallgatóinak nagyjából 30 százaléka az, aki
gyakorló katolikus a felmérések alapján. A többi 70 százaléknak is azt
szeretnénk megmutatni, hogy ez egy jó egyetem: jó itt lenni, jó a
szakmai minőség, és rámutatunk arra, hogy egyszerűen jó élni, jó
fiatalnak lenni, jó diáknak lenni. Nincsen hozzá sok eszközünk, csak az,
hogy mi pázmányosok vagyunk. Ezért próbáljuk óvni és építeni ezt a
pázmányos létet.</p><p style="text-align:justify"><strong>Korábbi, 777-nek adott interjújában úgy fogalmazott: „<em>a Pázmány legfőbb küldetése, hogy „jó” embereket szeretne adni a magyar társadalomnak, nincs ennél fontosabb célja”. </em>Kiket tart jó embereknek? </strong></p><p style="text-align:justify">Az
olyan embereket, akik el tudnak azon gondolkodni, hogy mit jelent a jó.
Akiknek megvan hozzá a szellemi képessége, de még inkább a szíve.
Ferenc pápa hívta fel a figyelmet az utolsó enciklikájában arra, hogy a
mesterséges intelligencia korában csak a költészet és a szeretet
mentheti meg az emberiséget. Ez a <em>szeretet </em>nemcsak egy szó,
hanem emögött nagyon sok ember áldozata van egyik oldalról, nagyon sok
ember kutatása van a másik oldalról, nagyon hosszú történelme van. A
jóság azt jelenti, hogy ezeken a kérdéseken egyáltalán képesek vagyunk
elgondolkodni.</p><div id="gmail-attachment_70069" style="width:1034px" class="gmail-wp-caption gmail-alignnone"><img aria-describedby="caption-attachment-70069" class="gmail-wp-image-70069 gmail-size-large" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2025/07/P1097056-1024x747.jpg" alt="" width="472" height="344" style="margin-right: 0px;"><p id="gmail-caption-attachment-70069" class="gmail-wp-caption-text"><span class="gmail-fotos">Fotó: Szabó Csaba</span></p></div><p style="text-align:justify"><strong>2022-ben
lett a Pázmány BTK dékánja, és most júniusban újabb három évre
kinevezték erre a pozícióra. Milyen mérföldkövek voltak az elmúlt három
év során, illetve milyen irányt, célokat szeretne megvalósítani ebben az
új ciklusban?</strong></p><p style="text-align:justify">Lett egy új
társadalomtudományi doktori iskolánk, amely meghatározó lesz a jövőben.
Nagyon sokan jelentkeztek, nagyon jó emberek, és a társadalomtudományok
területén muszáj a keresztényeknek is aktívan jelen lenni. Elindultunk a
gazdaságtudomány területén is, hiszen lényeges, hogy a keresztény
gazdaságtudománynak is legyen egy avatott műhelye. A
pszichológiaképzésünk nagyon népszerű, hihetetlen túljelentkezések
vannak, és nagyon magas ponttal jönnek hozzánk. Emellett elindult a
gondoskodáspolitika, ahol egy új szociális szemléletet kínálunk. Erre a
mesterképzésre több mint 200 hallgató jelentkezett – többen, mint
országosan az összes szociális mesterképzésre, úgy, hogy egyébként a
szociális területről nem vettünk el hallgatókat. Teljesen innovatív
területeket nyitunk meg, például elindítottuk a Mesterséges
intelligencia alkalmazásai nevű képzést már évekkel ezelőtt, ahol
informatikusok és bölcsészek kutatnak együtt, és nagyon pozitív
visszajelzéseket kapunk.</p><blockquote><p style="text-align:justify">Sikerült
elérni, hogy a karon a hallgatói létszám megduplázódott a három évvel
ezelőtti adatokhoz képest, amikor átvettem a vezetést. Egy nagyon stabil
alap képződött.</p></blockquote><p style="text-align:justify">A
következő időszakban szeretném a nemzetközi pozícióinkat erősíteni. Erre
van is most lehetőség: az amerikai Notre Dame Egyetemnek – amely a
rangsorok szerint a legjobb amerikai katolikus egyetem – van egy
Közép-Európával foglalkozó intézete, és ennek az igazgatója volt nálunk
kapcsolatépítés miatt, amire nagyon büszke vagyok. Egy másik amerikai
egyetem is megkeresett bennünket, hogy a mesterséges intelligencia
etikai kérdéseivel foglalkozzunk, illetve izraeli egyetemekkel vesszük
fel a kapcsolatot, elsősorban high-tech fejlesztés és ehhez kapcsolódó
etikai kérdések vonatkozásában. De ezenkívül, ahogy mondtam, nagyon
sokan jönnek hozzánk a Közel-Keletről is. Szeretnék egy olyan
közép-európai műhelyt, amely az üldözött keresztényekért tesz.
Kimondottan van igény arra, hogy azoknak a menekült keresztényeknek,
akik mondjuk Szíriában nem tudnak tovább élni, legyen egy stabil
értékrenden alapuló keresztény műhelye. Ezt a műhelyt szeretném vatikáni
együttműködéssel létrehozni a következő három évben. Jó példánk már
van, mert az örményekkel már elindítottunk egy szakmai intézetet, ami
Európában a legjobb.</p><blockquote><p style="text-align:justify">Nagyon szeretném, ha világossá válna, hogy mit jelent a kar számára a keresztény identitás.</p></blockquote><p style="text-align:justify">Sokat
kell rajta dolgozni, biztos, hogy ez lesz a legnehezebb feladat, de el
kell indulni, és lépésről lépésre haladunk majd. Lehet, hogy
infrastruktúrában gyengébbek vagyunk, mint más egyetemek, de lélekben
meg „pázmányosságban” nagyon erősek. Érdemes végiggondolni, hogy hány
kiváló tudós szakembert adott a Pázmány Magyarországnak. Egészen biztos
vagyok benne, hogy felülreprezentáltak a pázmányosok. Tehát megvan az
értékközösség és megvan a minőség is, amit képviselünk.</p><div id="gmail-boritokepmeta">
<em> Borítókép -
Fotó: Szabó Csaba </em></div></div>
<br></div>