[Grem] Mi a chatgpt?

[Emoke Greschik]

 Össze lehet egyeztetni az egyházat és a mesterséges intelligenciát?
- jezsuita
konferencia a Párbeszéd Házában a Mesterságes Intelligenciáról
https://jezsuita.hu/hirek/oessze-lehet-egyeztetni-az-egyhazat-es-a-mesterseges-intelligenciat-1
2025. május 20. 14:50 | Feke György, Gianone Péter
https://jezsuita.hu/hirek/oessze-lehet-egyeztetni-az-egyhazat-es-a-mesterseges-intelligenciat-1

Jól tanítani, értőn használni, ellenőrizni az eredményét és közben
megőrizni emberi kapcsolatainkat ⎯ a mesterséges intelligenciának hívott
nyelvi modellek fejlődéséről, hasznáról és a katolikus egyházban betöltött
szerepéről tanácskoztak, vitáztak a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia
szervezésében megtartott konferencián.

A mesterséges intelligencia mibenlétét, működését, pozitívumait és
árnyoldalait ismertette bevezető előadásában *Robert Ballecer amerikai
jezsuita.* Miközben a* technológiai szakértő *példákkal demonstrálta *az MI
zavarbaejtően ügyes kép- és szövegalkotó képességé*t, azt is bemutatta,
hogy *az nem egy gondolkodó gép*. A jelenlegi MI-k *egy elképesztően
hatalmas adatbázisból dolgozó, az emberi visszajelzésekből tanulni képes
nyelvi modellek, amelyek az információk jellemző kontextusából
valószínűségszámítással alkotják meg válaszukat.* Ezért *fontos, milyen
információkon tanítjuk és hogyan kérdezünk tőle, illetve milyen
visszajelzést adunk a válaszaira. *Hatékony eszköz nemcsak fordításra,
írásra és illusztrációk alkotására, de betegségek diagnosztizálására,
kódolásra és még az emberkereskedelem elleni küzdelemre is.

*Hátránya * ugyanakkor például a hatalmas energiaigénye és az ebből fakadó
ökológiai lábnyoma, illetve a munkamódszeréből adódó hallucináció nevű
jelenség ⎯ sokan megdöbbentek, amikor *a magyarérettségire adott válaszához
hozzáköltött egy nem létező irodalmi művet *⎯, amely *dezinformációs
hadjáratok eszköze is lehet.* A jezsuita szerzetes azért arra
figyelmeztetett: az új technológia használata közben is törekedjünk az
emberi méltóság, igazságosság és kapcsolatok védelmére.
*Nem látjuk, mikor valós, mikor nem*

*A nyelvi modellek meghatározó magyarországi kutatója, Prószéky Gábor
nyelvész*, a nyelvi modellek evolúcióját bemutató előadásában a többi
között azt hangsúlyozta, hogy bármit is készítünk egy ilyen programmal,
ellenőrizni kell, hogy igaz-e, ugyanis a gép *nem mindig a valósat állítja*.
Ráadásul *mindig mást mond, „jobb esetben hasonlót”, *ha ugyanazt kérdezzük
két különböző időpontban. Ezért nem lehet ellenőrizni sem, *minden egyes
válasz tulajdonképpen egy nem megismételhető kísérlet.*

Példaként bemutatta, hogy a konferenciára készülve kérte az egyik nyelvi
modellt, a magyar Pulit, hogy írjon néhány bekezdést az mesterséges
intelligenciáról, de véletlenül félreütötte az utasítást – mesterséges
helyett mesterédeset gépelt be –, mire a magyar fejlesztésű nyelvi modell a
nyilvánvalóan nem létező *mesterédes intelligenciáról írt egy rövid
bemutató anyagot, úgy, mintha az valóban létezne. *
*Miben különbözik gép és ember?*
........
*Nem csak a technológiát, de a csapatmunkát is megtanulják a diákok*

*A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban nemcsak használják, hanem a
diákokat tanítják is a mesterséges intelligencia helyes és etikus
használatára*. Nem előzmény nélküli ez a hozzáállás, hiszen az iskola már
alapítása óta figyelmet fordít a modern technológiák és módszerek
kidolgozására, átvételére.

A konferencián Mozgó Endre oktatási igazgatóhelyettes, a digitális kultúra
tanára a gyakorlati képzés fontosságáról beszélt, és példaként a robotépítő
versenyeket hozta, amelyen rendszeresen indulnak a diákok. Sokkal jobban
megmarad a fiatalokban az, amit a gyakorlatban megtapasztaltak. Ráadásul
mivel csapatban dolgoznak, annak dinamikáját is megismerik, akár azt is,
milyen az, amikor nem tudnak jól együttműködni. „Mi építjük a robotokat, de
a robotok is építenek minket” – emelte ki. *Az iskola egyik 11. osztályos
diákja, Arató Dániel arról beszélt, hogy programozásra használja az
MI-t. *Megadja,
mit szeretne, és a nyelvi modell nemcsak elkészíti az alapot, hanem el is
tudja magyarázni, mit miért írt a programba, így ő ebből tud tanulni.
Előnyben a magyar fejlesztők

A nap végén Prószéki Gábor és Robert Ballecer SJ beszélgetett, illetve
válaszolt a közönség kérdéseire. Egyetértettek abban, hogy a magyar nyelvű
MI fejlesztői sokkal jobb helyzetben vannak, hisz munkájuk során már
beépíthetik az angol anyanyelvű úttörők keserű tapasztalatait, például nem
táplálnak bele válogatás nélkül minden, az interneten fellelhető szöveget,
hanem minőségi és választékos tartalmakkal tanítják azt.

A nyelvi modellek fejlődésének irányát egyikük sem próbálta megtippelni, de
nem tartják valószínűleg, hogy digitális arisztokráciához vezetnének, mint
ahogy azt sem, hogy elvennék az emberek megélhetését. Bár ebben a
környezetben az információ birtoklása jelenti a hatalmat, mint mondták, ez
a technológia akkor tud hatékony lenni, ha nem zárjuk el előle azt. Ugyanakkor
működéséből fakadóan nem várható el, hogy 100 százalékosan pontos
legyen, vissza
is lehet vele élni, tehát az MI fémjelezte korszakban még hatványozottabban
fontos az egyház erkölcsi iránymutatása.

Ballecer szerint időről időre reflektálnunk kell arra is, hogyan
használjuk: közelebb visz-e a technológia Istenhez vagy gátja az
elmélyülésnek? Prószéki ezt a világi kontextusra úgy fordította le: *ha úgy
szerzünk tudást, hogy nem kell érte erőfeszítéseket tennünk, végül
elfelejtünk tanulni.*
*Minden azon múlik, hogyan használjuk *

*A Katolikus Egyháznak van mondanivalója a mesterséges intelligenciáról*:
rámutatni jó kérdésekre, például hogyan lehet használni, és közben miként
lehet megőrizni emberségünket – mondta Elek László SJ, a konferencia
ötletadója és egyik szervezője.

A szegedi Szent József jezsuita templom igazgatója szerint *az MI nem
önmagában veszélyes vagy veszélytelen, hanem azon múlik, hogyan használjuk.
*Ahogy az ipari forradalom is sok mindent átalakított, úgy a mesterséges
intelligencia is felkavarja értékeinket. Nekünk *kell meghatározni, mi az
értékteremtés, mit lehet lecserélni MI-re és mit nem. *Vatikáni
dokumentumok már az 1960-as évektől kezdve foglalkoznak azzal, hogy a
technológiai fejlődés mellett őrizzük meg emberségünket és a teremtést.

*A szegedi az egyik leginkább automatizált templom Magyarországon, a fűtés,
a világítás is programozott. Ennek is az a célja, hogy „több erőnk és
békénk maradjon az emberekkel, egymással foglalkozni” – *mondta Elek László
SJ.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250701/5ff36135/attachment.html>