[Grem] Fwd: Ahogy a teológia látja a férfi és női lét különbségét és összetartozását / dr.Papp Miklós morálteológus atya

[Emoke Greschik]

 A férfi és női lét különbsége és összetartozása – ahogyan a teológia látja

*Megrendezték a Föld ,,show”-ja c. előadássorozat következő részét, melynek
meghívott vendége ezúttal Dr. Papp Miklós, görögkatolikus atya, a Sapientia
Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára volt. Az este témája ezúttal a
férfi- női lét különbsége és összetartozása volt,- teológiai szemmel.*

https://777blog.hu/2025/01/28/a-ferfi-es-noi-let-kulonbsege-es-osszetartozasa-ahogyan-a-teologia-latja/
[image: P1003765-1536x1024-1-1080x720.jpg]

Mindenekelőtt fontos leszögezni két dolgot – kezd bele Miklós atya az
előadásba. A férfi és a női lét témaköre manapság egy nagyon átpolitizált
téma, éppen ezért nagyon figyelmesen, kritikával kell szemlélni a
tudományos kutatásokat. Továbbá, az ember misztérium. A férfi és női lét
nem csak biológia, akármennyire is kutatjuk különböző segédtudományok
használatával is, titok marad. Máshogyan, személyesen vagyunk nők és
férfiak, s az általánosítás ellenére is fontos a témával foglalkozni, és
beszélni róla.

Két kérdést tesz fel ezután az atya, melyeken érdemes elgondolkodni.
Elsőként azt kérdezi: *Mit csodálsz a másik nemben?* Majd másodikként azt; *Mi
bosszant a másik nemben?* Ha ezeken elmélkedünk, nem tart sokáig
észrevennünk a különbségeket.

Nem mehetünk el szó nélkül azonban egy nagyon fontos dolog mellett. A
különbözőségek előtt hangsúlyozni kell az azonosságot (ami nem
egyformaság): azonos bennük a személyes méltóságunk. Van önértékünk,
mindannyiunkat Isten teremtett.

Mindannyian Isten ikonjai vagyunk!

A biológiai adottság és az alakítás szabadságát két véglettel szemléltetjük:

   1. A biologizmus szerint, a biológiai neme mindenkit szorosan fog, a
   biológiai nem szerintük teljesen behatárolja a férfias-nőies szerepeinket,
   és ebből fakadnak az olyasfajta sztereotípiák, miszerint férfiatlan dolog
   mosogatni, vagy, hogy egy nő ne legyen a munkahelyén vezető.
   2. Ezzel szemben a gender ideológiája azt vallja, hogy mindenen lehet
   változtatni, a biológiai nemünk semmilyen adottságot nem ad, úgy
   változtatjuk, ahogy akarjuk.

Érdekes, hogy valójában a gender fogalmát először a feminizmus kezdi el
használni. Szerintük nem elég nőnek születni, nővé kell válni. Azaz az
adott biológiai nemünket munkával ki kell bontakoztatni. A kereszténység
hasonlót vall: az Isten bevon minket a saját teremtésünkbe, az ajándékba
kapott biológiai nemünket valósítsuk meg személyes módon. A teremtés
folyamatosan zajlik, Isten egy fejlődő világot alkotott, azaz fiúként részt
veszünk önmagunk férfivá teremtésében, leányként önmagunk nővé teremtésében.

Ha belátjuk, hogy a férfi és a nő személyes méltósága azonos, s hogy az
alakítás szabadsága nem korlátlan, akkor merhetünk bátrabban beszélni a
férfi és a nő különbségeiről is.

Már biológiailag látjuk: kell a két nem az élet stabilitásához és
változatosságához. Kell a két nem a genetikai variációkhoz, de mégsem kell
8 nem, csak stabilan kettő. Aztán az élet minden szintjén igazolódik a két
törvény: szükség van a stabilitásra és a rugalmasságra, csakúgy, mint egy
jól működő párkapcsolatban, a munka világában, az egyházban. Ám ma világ
egyoldalúan a rugalmasságra nevel, „legyél kész a munkahely váltásra”, „ha
valami nem működik azt engedd el”, de nem beszél arról, hogy mennyire nagy
szükség van a stabilitásra is, a cölöpökre is, mint szilárd alapokra,
melyekre építeni lehet.

A férfi és a nő biológiai különbségei között szembeötlő a *ciklikusság*.
Tévedés az, hogy a férfiaknál is vannak ciklusok, ez a fajta jelenség
kizárólag a nőknél fedezhető fel. Egy férfi élete végéig termékeny marad,
ezért könnyebben „halogatja” a családalapítást. Mindez nem mondható el a
nőről, éppen ezért egy nő „nem ér rá várni” a házassággal. A férfiaknak ezt
fontos felismerniük, hogy ne könnyelműsködjenek se a nő, se a saját
termékenységükkel, amikor pl. halogatják a döntést azt elköteleződésről.

Szintén van különbözőség az *agyműködésben*. Mindez pedig az evolúcióra
vezethető vissza. A férfiak térlátása sokkal fejlettebb, azonban a
kommunikációjuk más, mint a nőé. Ezért is olyan fontos, hogy egy
párkapcsolatban, majd pedig a házasságban nagy hangsúly legyen a
kommunikáción.

A férfinak pedig meg kell tanulnia kimondani az érzéseit.

Sikeres lesz az a férfi, aki tud kommunikálni – mondja az atya. Egy férfi
gondolkodásmódja analitikus, rendszerező, míg a nőé sok irányba terjed,
részletekre figyelő. Ez gyakran ütközik, azonban valójában kiegészíti
egymást. Figyelni kell egymásra, a nőnek meg kell tanulnia, hogy a férfi,
ha figyel, akkor egy dologra képes csak irányítani a figyelmét, a férfinak
pedig észre kell vennie, hogy a nő a részletekre koncentrál, mindent
észrevesz és ezt türelemmel kell kezelnie.

*Törékenység*

Általánosan kijelenthető, hogy a férfiak 6-8 évvel kevesebbet élnek, mint a
nők. A férfi szexuálisan korábban érik, azonban a ciklikusság hiánya miatt
halogat, ebből gyakran az következik, hogy élete felét elköteleződés nélkül
éli, olykor tartósan szexuális bűnökben. „Időben kell családot alapítani” –
hívja fel ismét a figyelmet Miklós atya, a férfinak és a nőnek is az a jó.
A férfi biológiai törékenységéből következik az is: jobban figyelnie kell a
testi egészségére, legyen fontos a sport, az egészséges életmód, a stressz
kezelése.

Krisztus Karácsonykor testé lett, a keresztény ember pedig gyakran lenézi a
testét, s ez méltatlan Krisztushoz és a keresztény életformához.

Eltér az *értelmi* és az *érzelmi intelligencia* is. Nehéz kutatások
folynak ezen a területen, s azt látjuk: bizonyos típusú feladatokat
általában jobban oldanak meg a férfiak, s vannak olyanok, melyeket jobban a
nők. A férfiaknál a logikai gondolkodás, a térbeli látás erősebb lehet, míg
a nőknél fejlettebb lehet az érzelmi intelligencia, a szociális
érzékenység. Például egy anya ösztönösen, tanulás nélkül meg tudja
különböztetni a gyermeke sírásmódjait, tudja, hogy mi mit jelent a babánál.

Talán azt is kijelenthetjük: a nő sokkal előbb megérzi, ha egy kapcsolat
már nem jó, ha földrengés készül elő a párkapcsolat, a családi élet
szintjén, ezért a férfinak nagyon is érdemes figyelnie a nő jelzéseire. A
vitáknál is észrevehető a különbség: míg a férfi értelemből,
racionalitással próbálja a feszültséget megoldani, addig a nő sokkal inkább
az érzelmeire támaszkodik. Egy vitás helyzetnél az első szakasz az érzelmi
ütközés. Tudatosítsuk, hogy ez nem bűn, a jó vita szükséges a fejlődéshez.
Akit egy téma érzékenyen érint, az érzelmileg reagálni fog rá – s ez jó,
egészséges, szó sincs bűnről. Bűnné akkor válik, ha elnyomjuk a másikat,
vagy nem tudjuk uralni az agressziót, s a vita bántássá lesz. A vita
második szakaszban jöhet a tudatosabb munka, amikor az érzelmi ütközés után
jön az értelmes körüljárása, megvitatása a dolgoknak. Alázatosan tudni
kell, hogy a férfi és a nő szemüvege is jó, de csak egyetlen szemszög –
ezért érdemes összeadni, ki hogy látja a jelent és a lehetséges jövőt.


*Közösség- környezet *
A férfi és a nő egyaránt közösségi lény, azonban eltérő módokon vagyunk
jelen a közösségeinkben. Ismét visszavezethető minden az őskorra. A férfiak
csapatban mentek vadászni, egymásra voltak utalva ezeken az alkalmakon, az
ősi 20-25-fős nagycsaládok magja 8-10 férfi rokonsága és együttműködése
volt. Ez a fajta összetartozás a barátság alapja. A férfiaknak nagy
szüksége van a csapatra, ahol motiválják egymást, ahol fel tudnak nézni a
másikra.

Veszélyezettet az a férfi, akinek nincsen társasága, aki önfejűvé válhat,
akit nem motiválnak más férfiak példái,

akivel nem lehet együttműködni. Éppen ezért nagyon fontosak a férfikörök
gyarapodásai, jelenlétei az egyházban is. Míg a férfi vadászott, addig a
nők kosarat fontak, gyűjtögettek, beszélgettek, sok mindent másokkal együtt
csináltak, mert veszélyes volt egyedül maradni. Innen is ered, hogy a nők
szociálisabban érzékenyebbek, szeretnek egymással is beszélgetni.

Ezek az ősi viselkedések bennünk vannak: reálisabban fog élni, akinek van
ilyen jellegű önismerete, és könnyebben tud együtt élni a másik nemmel, ha
van az ő ősi viselkedéséről is ismerete. Az evolúciós pszichológia sokat
fel tud ebből tárni, érdemes kicsit elmélyülni benne.

*Férfivá és nővé érés*

Több szakaszra bonható, egy életen át tartó folyamat, minden életszakaszban
van dolgunk a férfiasságunkkal, illetve nőiességünkkel. Az első kb. húsz
évben az ember kísérletezik, keresi önmagát, próbálkozik a neme
megélésével: ilyenkor sok lehet a külsőség, mintegy „színpadon” előadja a
férfi a macsómentalitást, a nő a cicababa mentalitást, hogy „nagyon férfi,
ill. nagyon nő vagyok”. Ebben a fejlődésben fontos állomás lesz, amikor
találkozunk a másik nemmel, a valódi szerelemmel, a másik nem reális
igényeivel. Ekkor már nem akarunk annyira macsók vagy cicababák lenni,
hanem igaz társak. Az életközép táján szintén fejlődési ugrásnak kell
történnie: ilyenkor nagyon fontos az azonos nemű példakép, rokon, barát
mintája, akik már nemcsak a családnak, a szerelemnek élnek, hanem nyitnak,
és nagyban szeretnek. A családon túl van energiájuk tágabban szeretni:
önkéntesen segíteni másoknak, az egyházban szolgálni, besegíteni a
karitászba stb. Végül időskorunkban is van dolgunk a nemünkkel: máshogy
öregedünk meg – de erről majd akkor beszélünk.

*És mit tanít a teológia?*

Az ember Istenképű, a különbségeket pedig Isten akarja. A két nem
összetartozik, kiegészíti egymást.

Isten Évát ajándékba viszi Ádámnak.

Itt ajánlja az atya, a hallgató, én pedig a kedves olvasó figyelmébe a
2004-es hittani kongregáció szövegét, mely a férfi és női létről tanít.

Nem mehetünk el a tény mellet, mely szerint *a nemünknek megfelelően*
*sajátosan
szeretünk*. Megkülönböztethetjük a szeretetben az átölelő és a sürgető
szeretetet. Mindkettő mindkét nemben jelen van, de polarizáltan: a nőies
szeretetben több az anyáskodás, az elfogadás, az irgalom, a férfias
szeretetben van határmeghúzás, keménység, fontos a teljesítmény. Azonban a
világháborúk kegyetlenkedései után a szeretet „redukálódott” az átölelő, a
csak elfogadó szeretetre, melynek egyik következménye az is, hogy a férfiak
a mai korban „elnőiesedtek”, hiányoznak a határmeghúzások, a férfias
pontosság és a kemény szeretet, melyre egyaránt szükség van az egészséges
párkapcsolat, a család, az egyház, de a társadalom szempontjából is.
Kifejezetten a gyermekneveléskor fontos, hogy mindkét szeretet jelen
legyen, kifejezetten kell a férfias szeretet a családba, amely megtartó
cölöpként szolgál, s ami mellett a nő nőies tud lenni, nem kell átvennie a
nadrágot, s nem lesz a gyereknek két anyja…
A nőben sokkal inkább jelen van az átölelő szeretet. *Nők, öleljétek át a
testeteket, legyetek igényesek magatokra!* Fontos a női ápoltság és
vonzerő, a férfiért igenis versenyezni kell – Isten hagyja a természetes
versenyt, a keresést.  Aki akar családot, az vegye komolyan a vonzerőt, az
ápoltságot, de a szabad keresést is.

Az egyházban is mintha a Krisztusban megjelenő gyöngéd szeretet sokkal több
figyelmet és teret kapna, mint a keményen szerető Krisztus. Holott
Krisztusban látjuk az erős férfit is, akinek hatalmas a teherbírása, képes
egész nap tanítani, vándorolni, néha bizony kemény szavakat használ,
beleáll a konfliktusokba, tud korbáccsal nagyon kemény határt húzni a
templomban illetlen viselkedésnek, s felveszi a keresztet.

Tulajdonképpen a kereszten szeret Krisztus a leggyöngédebben, a
legirgalmasabban, de a legkeményebben is, szinte beleáll a szenvedésbe.

A kereszt fája így lesz a szeretet fája: az irgalmas, átölelő szeretet, de
a sürgető, a kemény szeretet fája is.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250130/61ea7f49/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: P1003765-1536x1024-1-1080x720.jpg
Type: image/jpeg
Size: 71594 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250130/61ea7f49/attachment.jpg>