<div dir="ltr"><div class="gmail_quote gmail_quote_container"><div dir="ltr">

<div><h1>A férfi és női lét különbsége és összetartozása – ahogyan a teológia látja</h1></div><div><p style="text-align:center"><i>Megrendezték

 a Föld ,,show”-ja c. előadássorozat következő részét, melynek meghívott

 vendége ezúttal Dr. Papp Miklós, görögkatolikus atya, a Sapientia 

Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára volt. Az este témája ezúttal a 

férfi- női lét különbsége és összetartozása volt,- teológiai szemmel.</i></p><p style="text-align:center"><a href="https://777blog.hu/2025/01/28/a-ferfi-es-noi-let-kulonbsege-es-osszetartozasa-ahogyan-a-teologia-latja/" target="_blank">https://777blog.hu/2025/01/28/a-ferfi-es-noi-let-kulonbsege-es-osszetartozasa-ahogyan-a-teologia-latja/</a><span id="m_6591104867803252806gmail-more-67000"></span></p><img src="cid:ii_m6gu6ns50" alt="P1003765-1536x1024-1-1080x720.jpg" width="394" height="263" style="margin-right:0px"><br><br><p style="text-align:justify"></p><p style="text-align:justify">Mindenekelőtt

 fontos leszögezni két dolgot – kezd bele Miklós atya az előadásba. A 

férfi és a női lét témaköre manapság egy nagyon átpolitizált téma, éppen

 ezért nagyon figyelmesen, kritikával kell szemlélni a tudományos 

kutatásokat. Továbbá, az ember misztérium. A férfi és női lét nem csak 

biológia, akármennyire is kutatjuk különböző segédtudományok 

használatával is, titok marad. Máshogyan, személyesen vagyunk nők és 

férfiak, s az általánosítás ellenére is fontos a témával foglalkozni, és

 beszélni róla.</p><p style="text-align:justify">Két kérdést tesz fel ezután az atya, melyeken érdemes elgondolkodni. Elsőként azt kérdezi: <i>Mit csodálsz a másik nemben?</i> Majd másodikként azt; <i>Mi bosszant a másik nemben?</i> Ha ezeken elmélkedünk, nem tart sokáig észrevennünk a különbségeket.</p><p style="text-align:justify">Nem

 mehetünk el szó nélkül azonban egy nagyon fontos dolog mellett. A 

különbözőségek előtt hangsúlyozni kell az azonosságot (ami nem 

egyformaság): azonos bennük a személyes méltóságunk. Van önértékünk, 

mindannyiunkat Isten teremtett.</p><p style="text-align:justify">

</p><blockquote><p>Mindannyian Isten ikonjai vagyunk!</p></blockquote><p style="text-align:justify">A biológiai adottság és az alakítás szabadságát két véglettel szemléltetjük:</p><ol style="text-align:justify"><li>A

 biologizmus szerint, a biológiai neme mindenkit szorosan fog, a 

biológiai nem szerintük teljesen behatárolja a férfias-nőies 

szerepeinket, és ebből fakadnak az olyasfajta sztereotípiák, miszerint 

férfiatlan dolog mosogatni, vagy, hogy egy nő ne legyen a munkahelyén 

vezető.</li><li>Ezzel szemben a gender ideológiája azt vallja, hogy 

mindenen lehet változtatni, a biológiai nemünk semmilyen adottságot nem 

ad, úgy változtatjuk, ahogy akarjuk.</li></ol><p style="text-align:justify">Érdekes,

 hogy valójában a gender fogalmát először a feminizmus kezdi el 

használni. Szerintük nem elég nőnek születni, nővé kell válni. Azaz az 

adott biológiai nemünket munkával ki kell bontakoztatni. A kereszténység

 hasonlót vall: az Isten bevon minket a saját teremtésünkbe, az 

ajándékba kapott biológiai nemünket valósítsuk meg személyes módon. A 

teremtés folyamatosan zajlik, Isten egy fejlődő világot alkotott, azaz 

fiúként részt veszünk önmagunk férfivá teremtésében, leányként önmagunk 

nővé teremtésében.</p><blockquote><p style="text-align:justify">Ha 

belátjuk, hogy a férfi és a nő személyes méltósága azonos, s hogy az 

alakítás szabadsága nem korlátlan, akkor merhetünk bátrabban beszélni a 

férfi és a nő különbségeiről is.</p></blockquote><p style="text-align:justify">Már

 biológiailag látjuk: kell a két nem az élet stabilitásához és 

változatosságához. Kell a két nem a genetikai variációkhoz, de mégsem 

kell 8 nem, csak stabilan kettő. Aztán az élet minden szintjén 

igazolódik a két törvény: szükség van a stabilitásra és a rugalmasságra,

 csakúgy, mint egy jól működő párkapcsolatban, a munka világában, az 

egyházban. Ám ma világ egyoldalúan a rugalmasságra nevel, „legyél kész a

 munkahely váltásra”, „ha valami nem működik azt engedd el”, de nem 

beszél arról, hogy mennyire nagy szükség van a stabilitásra is, a 

cölöpökre is, mint szilárd alapokra, melyekre építeni lehet.</p><p style="text-align:justify">A férfi és a nő biológiai különbségei között szembeötlő a <b>ciklikusság</b>. 

 Tévedés az, hogy a férfiaknál is vannak ciklusok, ez a fajta jelenség 

kizárólag a nőknél fedezhető fel. Egy férfi élete végéig termékeny 

marad, ezért könnyebben „halogatja” a családalapítást. Mindez nem 

mondható el a nőről, éppen ezért egy nő „nem ér rá várni” a házassággal.

 A férfiaknak ezt fontos felismerniük, hogy ne könnyelműsködjenek se a 

nő, se a saját termékenységükkel, amikor pl. halogatják a döntést azt 

elköteleződésről.<p style="text-align:justify">Szintén van különbözőség az agyműködésben.

 Mindez pedig az evolúcióra vezethető vissza. A férfiak térlátása sokkal

 fejlettebb, azonban a kommunikációjuk más, mint a nőé. Ezért is olyan 

fontos, hogy egy párkapcsolatban, majd pedig a házasságban nagy hangsúly

 legyen a kommunikáción.</p><blockquote><p style="text-align:justify">A férfinak pedig meg kell tanulnia kimondani az érzéseit.</p></blockquote><p style="text-align:justify">Sikeres

 lesz az a férfi, aki tud kommunikálni – mondja az atya. Egy férfi 

gondolkodásmódja analitikus, rendszerező, míg a nőé sok irányba terjed, 

részletekre figyelő. Ez gyakran ütközik, azonban valójában kiegészíti 

egymást. Figyelni kell egymásra, a nőnek meg kell tanulnia, hogy a 

férfi, ha figyel, akkor egy dologra képes csak irányítani a figyelmét, a

 férfinak pedig észre kell vennie, hogy a nő a részletekre koncentrál, 

mindent észrevesz és ezt türelemmel kell kezelnie.</p><p style="text-align:justify">

</p><p style="text-align:justify"><b>Törékenység</b></p><p>Általánosan

 kijelenthető, hogy a férfiak 6-8 évvel kevesebbet élnek, mint a nők. A 

férfi szexuálisan korábban érik, azonban a ciklikusság hiánya miatt 

halogat, ebből gyakran az következik, hogy élete felét elköteleződés 

nélkül éli, olykor tartósan szexuális bűnökben. „Időben kell családot 

alapítani” – hívja fel ismét a figyelmet Miklós atya, a férfinak és a 

nőnek is az a jó. A férfi biológiai törékenységéből következik az is: 

jobban figyelnie kell a testi egészségére, legyen fontos a sport, az 

egészséges életmód, a stressz kezelése.</p><blockquote><p>Krisztus 

Karácsonykor testé lett, a keresztény ember pedig gyakran lenézi a 

testét, s ez méltatlan Krisztushoz és a keresztény életformához.</p></blockquote><p style="text-align:justify">Eltér az <b>értelmi</b> és az <b>érzelmi intelligencia</b>

 is. Nehéz kutatások folynak ezen a területen, s azt látjuk: bizonyos 

típusú feladatokat általában jobban oldanak meg a férfiak, s vannak 

olyanok, melyeket jobban a nők. A férfiaknál a logikai gondolkodás, a 

térbeli látás erősebb lehet, míg a nőknél fejlettebb lehet az érzelmi 

intelligencia, a szociális érzékenység. Például egy anya ösztönösen, 

tanulás nélkül meg tudja különböztetni a gyermeke sírásmódjait, tudja, 

hogy mi mit jelent a babánál.</p><p>Talán azt is kijelenthetjük: a nő 

sokkal előbb megérzi, ha egy kapcsolat már nem jó, ha földrengés készül 

elő a párkapcsolat, a családi élet szintjén, ezért a férfinak nagyon is 

érdemes figyelnie a nő jelzéseire. A vitáknál is észrevehető a 

különbség: míg a férfi értelemből, racionalitással próbálja a 

feszültséget megoldani, addig a nő sokkal inkább az érzelmeire 

támaszkodik. Egy vitás helyzetnél az első szakasz az érzelmi ütközés. 

Tudatosítsuk, hogy ez nem bűn, a jó vita szükséges a fejlődéshez. Akit 

egy téma érzékenyen érint, az érzelmileg reagálni fog rá – s ez jó, 

egészséges, szó sincs bűnről. Bűnné akkor válik, ha elnyomjuk a másikat,

 vagy nem tudjuk uralni az agressziót, s a vita bántássá lesz. A vita 

második szakaszban jöhet a tudatosabb munka, amikor az érzelmi ütközés 

után jön az értelmes körüljárása, megvitatása a dolgoknak. Alázatosan 

tudni kell, hogy a férfi és a nő szemüvege is jó, de csak egyetlen 

szemszög – ezért érdemes összeadni, ki hogy látja a jelent és a 

lehetséges jövőt.  </p><p style="text-align:justify"><b>Közösség- környezet<br>

</b><br>

A férfi és a nő egyaránt közösségi lény, azonban eltérő módokon vagyunk 

jelen a közösségeinkben. Ismét visszavezethető minden az őskorra. A 

férfiak csapatban mentek vadászni, egymásra voltak utalva ezeken az 

alkalmakon, az ősi 20-25-fős nagycsaládok magja 8-10 férfi rokonsága és 

együttműködése volt. Ez a fajta összetartozás a barátság alapja. A 

férfiaknak nagy szüksége van a csapatra, ahol motiválják egymást, ahol 

fel tudnak nézni a másikra.</p><blockquote><p style="text-align:justify">Veszélyezettet az a férfi, akinek nincsen társasága, aki önfejűvé válhat, akit nem motiválnak más férfiak példái,</p></blockquote><p style="text-align:justify">akivel

 nem lehet együttműködni. Éppen ezért nagyon fontosak a férfikörök 

gyarapodásai, jelenlétei az egyházban is. Míg a férfi vadászott, addig a

 nők kosarat fontak, gyűjtögettek, beszélgettek, sok mindent másokkal 

együtt csináltak, mert veszélyes volt egyedül maradni. Innen is ered, 

hogy a nők szociálisabban érzékenyebbek, szeretnek egymással is 

beszélgetni.  </p><p style="text-align:justify">Ezek az ősi 

viselkedések bennünk vannak: reálisabban fog élni, akinek van ilyen 

jellegű önismerete, és könnyebben tud együtt élni a másik nemmel, ha van

 az ő ősi viselkedéséről is ismerete. Az evolúciós pszichológia sokat 

fel tud ebből tárni, érdemes kicsit elmélyülni benne.</p><p style="text-align:justify">

</p><p style="text-align:justify"><b>Férfivá és nővé érés</b></p><p>Több

 szakaszra bonható, egy életen át tartó folyamat, minden életszakaszban 

van dolgunk a férfiasságunkkal, illetve nőiességünkkel. Az első kb. húsz

 évben az ember kísérletezik, keresi önmagát, próbálkozik a neme 

megélésével: ilyenkor sok lehet a külsőség, mintegy „színpadon” előadja a

 férfi a macsómentalitást, a nő a cicababa mentalitást, hogy „nagyon 

férfi, ill. nagyon nő vagyok”. Ebben a fejlődésben fontos állomás lesz, 

amikor találkozunk a másik nemmel, a valódi szerelemmel, a másik nem 

reális igényeivel. Ekkor már nem akarunk annyira macsók vagy cicababák 

lenni, hanem igaz társak. Az életközép táján szintén fejlődési ugrásnak 

kell történnie: ilyenkor nagyon fontos az azonos nemű példakép, rokon, 

barát mintája, akik már nemcsak a családnak, a szerelemnek élnek, hanem 

nyitnak, és nagyban szeretnek. A családon túl van energiájuk tágabban 

szeretni: önkéntesen segíteni másoknak, az egyházban szolgálni, 

besegíteni a karitászba stb. Végül időskorunkban is van dolgunk a 

nemünkkel: máshogy öregedünk meg – de erről majd akkor beszélünk.</p><p style="text-align:justify"><b>És mit tanít a teológia?</b></p><p>Az ember Istenképű, a különbségeket pedig Isten akarja. A két nem összetartozik, kiegészíti egymást.</p><blockquote><p>Isten Évát ajándékba viszi Ádámnak.</p></blockquote><p style="text-align:justify">Itt

 ajánlja az atya, a hallgató, én pedig a kedves olvasó figyelmébe a 

2004-es hittani kongregáció szövegét, mely a férfi és női létről tanít.<p style="text-align:justify">Nem mehetünk el a tény mellet, mely szerint a nemünknek megfelelően sajátosan szeretünk.

 Megkülönböztethetjük a szeretetben az átölelő és a sürgető szeretetet. 

Mindkettő mindkét nemben jelen van, de polarizáltan: a nőies szeretetben

 több az anyáskodás, az elfogadás, az irgalom, a férfias szeretetben van

 határmeghúzás, keménység, fontos a teljesítmény. Azonban a világháborúk

 kegyetlenkedései után a szeretet „redukálódott” az átölelő, a csak 

elfogadó szeretetre, melynek egyik következménye az is, hogy a férfiak a

 mai korban „elnőiesedtek”, hiányoznak a határmeghúzások, a férfias 

pontosság és a kemény szeretet, melyre egyaránt szükség van az 

egészséges párkapcsolat, a család, az egyház, de a társadalom 

szempontjából is. Kifejezetten a gyermekneveléskor fontos, hogy mindkét 

szeretet jelen legyen, kifejezetten kell a férfias szeretet a családba, 

amely megtartó cölöpként szolgál, s ami mellett a nő nőies tud lenni, 

nem kell átvennie a nadrágot, s nem lesz a gyereknek két anyja… <br>

A nőben sokkal inkább jelen van az átölelő szeretet. <b>Nők, öleljétek át a testeteket, legyetek igényesek magatokra!</b>

 Fontos a női ápoltság és vonzerő, a férfiért igenis versenyezni kell – 

Isten hagyja a természetes versenyt, a keresést.  Aki akar családot, az 

vegye komolyan a vonzerőt, az ápoltságot, de a szabad keresést is.</p><p style="text-align:justify">Az

 egyházban is mintha a Krisztusban megjelenő gyöngéd szeretet sokkal 

több figyelmet és teret kapna, mint a keményen szerető Krisztus. Holott 

Krisztusban látjuk az erős férfit is, akinek hatalmas a teherbírása, 

képes egész nap tanítani, vándorolni, néha bizony kemény szavakat 

használ, beleáll a konfliktusokba, tud korbáccsal nagyon kemény határt 

húzni a templomban illetlen viselkedésnek, s felveszi a keresztet.</p><blockquote><p>Tulajdonképpen

 a kereszten szeret Krisztus a leggyöngédebben, a legirgalmasabban, de a

 legkeményebben is, szinte beleáll a szenvedésbe. </p></blockquote><p style="text-align:justify">A kereszt fája így lesz a szeretet fája: az irgalmas, átölelő szeretet, de a sürgető, a kemény szeretet fája is.</p>

<div id="m_6591104867803252806gmail-attachment_66488" style="width:1034px"><br></div>

</div>

</div>

</div></div>