[Grem] Fölfelé megy borban a gyöngy - A fröccs születésének története

[KEA]

A fröccs születésének története – Vörösmarty és Jedlik Ányos közös szürete

We Lova Budapest, 2024.07.18. -- Nagy Zsófia
https://welovebudapest.com/cikk/2024/07/18/gasztro-froccs-tortenete-bor-szoda-szikviz-vorosmarty-mihaly-jedlik-anyos/


Közel 180 éve született meg a fröccs, Fáy András borából, Jedlik Ányos 
szódájából, Vörösmarty Mihály elnevezése alapján. Az ital, amelynek 
közel 50 változata ismert, 2013 óta hungarikum, ami minden nyáron 
aktuális, hiszen hűséges társ a kánikulában.

„Szőlőbor és – a nagy nyomással, szikvizes szifonfejjel ellátott 
palackból, üvegből vagy ballonból kinyert – szikvíz (szódavíz) változó 
arányú, közvetlenül a fogyasztás előtt készített keveréke.” Írja a 2013 
óta hungarikumnak számító fröccsről a Magyar Értéktár. Bár a rómaiak is 
fogyasztották a borecet és a víz keverékét, és német nyelvterületen is 
ismert a Weinschorle vagy a Gemischt, az italnak igazi kultúrája 
Magyarországon alakult ki.


A fröccs legfontosabb alapeleme a szódavíz, más néven szikvíz, amit a 
közvélekedés Jedlik Ányos találmányának tart, ám a valóság közel sem 
ennyire egyszerű. Arra, hogy mesterségesen is elegyíthetünk 
szén-dioxiodot vízzel, Joseph Priestley jött rá 1767-ben, felfedezését 
pedig többen is hatékonyan fejlesztették tovább, elsőként a svájci 
Johann Jacob Schweppe, aki először csak orvosi célokra gyártott 
szódavizet, majd Londonba költözött, és tönkre is ment, eladta a cégét, 
ami azóta is működik, mindannyian ismerjük a Schweppes tonicokat.

Az egyszerű és nagyszerű megoldást, hogy szóda kerüljön a borba, Jedlik 
forradalmasította.
1952
1952 (Fotó: Chuckyeager tumblr - Fortepan)

A bencés szerzetes, fizikus igazán sokoldalú elme volt, megalkotta az 
első villanymotort, egyetemi katedrán ő szólalt meg először latin 
helyett magyarul, de tőle származik a dinamóelv első leírása is, 
legnépszerűbb találmánya azonban kétségtelenül az „apparatus 
acidularis”, vagyis az ősszódagép. Jedlik egyébként ismerte a svájciak 
kutatásait, de azok annyira őrizték találmányukat, hogy inkább önálló 
úton indult el.

Jedlik Ányos
Jedlik Ányos (Fotó: Wikimedia Commons)
Jedlik szódavízgépe
Jedlik szódavízgépe (Fotó: Wikimedia Commons)

Találmánya a mai szódásszifonokhoz hasonló elven működött. A szódavíz 
úgy keletkezik, hogy az alacsony hőmérsékletű ivóvízbe szén-dioxidot 
juttatnak, ezt hívja a köznyelv szénsavnak, pedig valójában nem tiszta 
szénsavról van szó. Jedlik találmányát először győri bencés kollégái 
ismerhették meg, akik rendkívül üdítőnek találták a kissé csípős ízű 
vizet. Sőt, mivel a rend a szőlőművelésben, a bortermelésben is élen 
járt, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy már ekkor került a 
kellemesen pezsgő szódába egy kis bor is. Mindenesetre 1841-ben a Magyar 
Orvosok és Természetvizsgálók második nagygyűlésén Jedlik már így 
ajánlja a szódát:

     „...ha bor vagy citromlé hozzá töltetik, kellemes csípősségűvé válik.″

1930
1930 (Fotó: Palotai Klára - Fortepan)

Az új találmány egyébként 1830-ban Bécsben egy tudományos lapban 
mutatkozott be, Jedlik ezek után még több mint 10 éven át 
tökéletesítette a berendezést. Érdekes epizód, hogy bár a 
hatásmechanizmust ekkor még nem ismerték, Jedlik sikerrel alkalmazta a 
szódavizet az 1831-es győri kolerajárvány idején, ugyanis az savas 
kémhatása miatt nem terjesztette a kórt, és a betegekre is jó hatással 
volt. 1841-ben megkezdődött a szóda nagybani előállítása, szikvízüzemét 
először Jedlik, később unokatestvére, Szabó Alajos vezette, a 
vállalkozás megszűnéséig.
Fröccs születik

1842. október 5-én Fáy András fóti birtokára szüretelni hívta barátait, 
akik között olyan kiválóságok szerepeltek, mint Vörösmarty Mihály és 
Czuczor Gergely, aki elhívta unokatestvérét, Jedlik Ányost is. Jedlik 
pedig vitte magával büszkeségét, a szikvízmasinát. Fáy fóti bora 
jólesett a cimboráknak, olyannyira, hogy a történet egyik verziója 
szerint Jedlik azért spriccelt végül egy kis szikvizet az italhoz, mert 
Vörösmarty kezdett igen kapatos lenni.
1910
1910 (Fotó: Fortepan)
1925
1925 (Fotó: Major Lajos - Fortepan)

A költőnek mindenesetre nagyon ízlett a keverék, amit Jedlik 
„spriccerként” mutatott be.

Vörösmarty túl németesnek találta ezt az elnevezést, ezért új 
megoldással rukkolt elő: nevezzék fröccsnek! Költőnknek egyébként nem ez 
volt az egyetlen irodalmi megnyilvánulása aznap, ugyanis állítólag ekkor 
született Fóti dal című verse is, aminek kezdő soraival mindannyian 
egyetérthetünk:

     „Fölfelé megy borban a gyöngy; / Jól teszi. / Tőle senki e jogát el 
/ Nem veszi.”

Így indult a fröccs hódító útjára, ennek köszönhető, hogy a Magyar 
Értéktár leírása szerint Magyarországon 22 borvidéken mintegy 1000 
szikvízgyártó működik. Külön fejezetet szentelhetnénk a szódagyártás 
fejlődésének, a kisiparnak, amely erre az ágazatra épült, a szódás 
lovától egészen a nagyobb vendéglátásban használt szódagépekig. 
Budapesten például 60 év után, 2022-ben térdelt le a Baross utca 
ikonikus szódásszifonüzlete, ami azóta is nagyon hiányzik a városból.
1967
1967 (Fotó: Kreszán Albert - Koczka András - Kemecsei József / 
Középületépítő Vállalat - Fortepan)
Fröccstípusok

A fröccsnek mára több mint 50 fajtája ismert, a klasszikus, mindenki 
által ismert kisfröccs, nagyfröccs, sportfröccs verziókon kívül az egyes 
tájegységeken belül is változnak az elnevezések, de focimeccs, sőt 
politikai esemény is volt már fröccs ihletője. A klasszikus változatokat 
ebben az aránylag teljes gyűjtésben lehet megnézni, alább pedig néhány 
kedvenc elnevezésünket gyűjtöttük össze:

     fütty: A kisfröccsöt (1 dl bor + 1 dl szóda) József Attila 
keresztelte át, szerinte ugyanis ennyit ihat meg egyszerre, egy füttyre 
a szomjas ember
     bivalycsók: a házmester (4 dl bor + 1 dl szóda) Csongrád megyei neve
     Puskás-fröccs (vagy magyar–angol): Az emlékezetes 6:3 emlékére 6 dl 
bor + 3 dl szóda
     Újházy-fröccs: Szóda helyett kovászos uborka levét használjuk a borhoz
     kukamosó vagy távolugrás: sóherfröccs néven is ismert – 1 dl bor + 
9 dl szóda
     bakteranyós: 2,5 dl bor + 2,5 dl szóda

1950
1950 (Fotó: Bauer Sándor - Fortepan)

A fröccshöz szigorúan szóda és nem ásványvíz dukál, hiszen utóbbinak a 
különböző sók miatt mellékíze lehet. De bármelyik típust választjuk is, 
biztosan jól fog esni a nagy melegben.

Források:

     Rózsa György: Magyar elsők – Ki, melyik, mikor és hol volt az 
első?, I., Kossuth Kiadó, 2009
     Index.hu
     Economx.hu
     Magyar Értéktár
     Csepel.info
     Fröccs lexikon

(Borítókép: Ráday Mihály - Fortepan)
-- 

Üdvrivalgással:
KEA.