[Grem] A fizika magyar hangja, aki szertárakból előzte be Európát – Jedlik Ányosra emlékezünk

[KEA]

A fizika magyar hangja, aki szertárakból előzte be Európát – Jedlik 
Ányosra emlékezünk

A zseniális bencés szerzetes földműves családból ért a csúcsra: 
villanymotorjával, dinamó-elvével beírta magát a tudománytörténetbe, 
miközben „magyarra fordította” a fizikát.

Mandiner, 2025.01.11. -- Kovács Gergő
https://mandiner.hu/kultura/2025/01/a-fizika-magyar-hangja-aki-szertarakbol-elozte-be-europat-jedlik-anyosra-emlekezunk


Nyitókép: Országos Széchenyi Könyvtár/Képtár

„Életem hosszú volt, de a munka sohasem fárasztott. Hová kellene 
lennünk, ha az Isten a munkára való képességet megvonná tőlünk?”

Jedlik Ányos élete egy szegény fiú felemelkedését példázza a tehetség 
erejével: paraszti származása ellenére ért a tudományos élet csúcsára 
egy olyan korban, ahol a kitörési lehetőséget csaknem kizárólag az 
egyház szolgáltatta a szegények számára, ráadásul „nyomulós” sem volt, így

maradt számára a szerénység, a vallásosság, a legnemesebb nemzeti 
érzések és a zsenialitás: elég lett a halhatatlansághoz.

  Napra pontosan 225 éve, 1800. január 11-én született Jedlik Ányos, a 
világ tudománytörténetének nagy alakja.
Tanulás és genetika

Hősünk Jedlik István néven látta meg a napvilágot a felvidéki Szímőn, 
egy ma is zömében magyarok lakta faluban. Szülei egyszerű földművesek 
voltak, de komoly áldozatok révén a legjobb iskolákba járatták a fiút: 
sorsa ekkor és itt dőlt el, a többit megoldotta a jelleme és a 
tehetsége. István a bencéseknél tanult Nagyszombaton, Pozsonyban, 
Pannonhalmán és Győrben – az Ányos nevet is a rendben vette fel –, majd 
Pesten doktorált filozófiából, történelemből, matematikából és 
fizikából, végül a fizika mellett tette le a voksát, a tudomány nagy 
örömére. Mindeközben pappá szentelték, így

a családi élet helyett a összes energiáját a munkába ölhette.

A család minden bizonnyal kedvező géneket, támogató atmoszférát 
hordozott, ugyanis a magyar kultúra kiemelkedő alakja,

Czuczor Gergely író és nyelvész Jedlik unokatestvére volt – és barátja 
és osztálytársa –,

együtt léptek be a rendbe, együtt haladtak előre.

Jedlik aztán tanítani kezdett: előbb a győri gimnáziumban, később a 
Pozsonyban, végül a pesti tudományegyetemen, ahol a szabadságharc előtt 
már dékánnak választották. Akkor már az egész ország ismerte a nevét.
A fizika magyar hangja

Jedlik Ányos ugyan nem politizált, de élénk figyelemmel kísérte a 
reformországgyűlések vitáit, nem véletlenül: ekkoriban a pesti egyetemen 
még a latin és a német volt az oktatás nyelve, Jedlik azonban hazafiként 
a fizika magyar nyelvű tanításának előkészítésén dolgozott. Amikor az 
országgyűlés elfogadta a magyar nyelv oktatási használatát előíró törvényt,

  elsőként ő szólalt meg magyarul az előadóteremben,

1845-ben.

Csakhogy volt egy bökkenő: a technikai, műszaki kifejezések hiányoztak a 
magyar nyelvből, megalkotásuk lényegében nyelvújítói feladat volt. 
Jedlik újra az unokatestvérével „szövetkezett”: Czuczor Gergely és 
Kazinczy biztatására számos új fizikai fogalmat alkotott, amelyek aztán 
meghonosodtak nyelvünkben. Nézzük csak:

dugattyú, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, hullámhossz, kiloliter, 
kilogramm, légnyomás, szögsebesség

  – ezek a szavak mára természetesen hatnak, de Jedlik előtt nem 
léteztek, ő találta ki őket!

Professzorként az egyetem épületében, a fizikai szertár mellett lakott: 
kutatásaihoz maga állította elő az eszközöket, műszereket, sőt, 
kísérleteiről aprólékos feljegyzéseket készített:

ha éjszaka eszébe jutott egy ötlet, átment a szertárba,

  hogy kipróbálja azt!
Nem politizált, de fűtötte a hazaszeretet

A forradalom előtt tanulásra buzdító szavakkal fordult a hallgatósághoz 
1848 márciusában, de nem jól sült el a dolog, a túlbuzgó diákok még a 
szertár kulcsát is elvették tőle. Jedlik ekkor a hazafias érzéseit követte:

  beállt nemzetőrnek, őrséget állt, árkot ásott,

ott segített, ahol épp szükség volt rá – jegyezték föl róla.

A szabadságharc után a tudományos mozgalmak elhaltak, tombolt a 
magyarságot elnyomó Bach-korszak. Jedlik folytatta, amihez értett: a 
szertárban kísérletezett. Az 1860-as évektől sorra érték a hazai és 
nemzetközi elismerések, Németországban tanulmányúton járt, a bécsi 
világkiállításon kitüntették egyik találmányát 1873-ban. 1878-ban a 
nyugdíjazását kérte és Győrbe vonult vissza,

helyét egy 30 éves fiatal vette át a pesti egyetemen: őt Eötvös 
Lorándnak hívták.

Ezt is ajánljuk a témában
Aki a politikában, a tudományban és a hegymászásban is csúcsra jutott – 
175 éve született Eötvös Loránd

Egyik találmánya világhírű lett, miniszterként a tanárok helyzetét 
javította, szabadidejében megmászhatatlannak hitt hegycsúcsokat hódított 
meg. Az ELTE névadójára emlékezünk.
Megelőzte Európát a hátsó udvarból – Jedlik leghíresebb találmányai

Holenda Barnabás így fogalmaz Jedlik-életrajzában: „Fennmaradt írásai 
alaposabb feldolgozása azt mutatja, hogy a szerény anyagi eszközökkel 
rendelkező fizikaszertárak csendes munkása

nemcsak, hogy lépést tartott az európai haladással, de nem egy dologban 
meg is előzte azt.”

A teljesség igénye nélkül: a „nemzet szertárosa”, a szerény bencés 
szerzetes alkotta meg a világ első működőképes villanymotorát – ahogy ő 
nevezte, a villámdelejes forgonyt – amelyet később tökéletesített.

Ő volt dinamó-elv megfogalmazója, de a félreértések elkerülése véget 
szögezzük le: nem a dinamót, mint villamos gépet találta fel, hanem az 
öngerjesztés elvét ismerte fel. „Okmányszerűen bizonyítható”, írják a 
szakirodalom avatott ismerői, hogy Jedlik Siemens és Wheatstone előtt 
legalább hat évvel felismerte az elvet. Üröm az örömben, hogy bár Jedlik 
elsőbbsége vitathatatlan, az öngerjesztés elve nem lépte át 
laboratóriumának határait, így

a németek Siemenset, az angolok Wheatstone-t tartják a dinamó-elv 
fölfedezőjének. De mi tudjuk, amit tudunk: Jedlik mindkettőt megelőzte a 
„hátsó udvarból.”

Korszakalkotónak számító rácsosztó gépe a későbbi színképelemzésnek vált 
jelentős eszközévé, „csöves villámfeszítője pedig az elektromos áram 
feszültségének növeléséhez, a magasfeszültség gerjesztéséhez kínált 
megoldást.”

Itt jegyezzük meg: Jedlik még fiatalon, 1826-ban,

rendtársainak szánt meglepetésként a szódavizet is feltalálta, 
megalapozva ezzel a fröccs diadalmenetét.

Mindösszesen 86 találmányát és felfedezését tartják számon. 1895-ben, 95 
évesen, matuzsálemi korban halt meg. A géniusz a halálos ágyán sem 
hazudtolta meg magát.

„Nemsokára a Teremtő előtt fogok állani, és meg fogom tudni, hogy mi a 
fény és a villamosság”

  – mondta rendtársainak.
„Villamdelejes forgony”, Magyar Iparművészeti Múzeum
A Jedlik által 1861-ben kigondolt dinamó (Szalóky Albert felvétele)

*

Felhasznált irodalom:

https://rubicon.hu/kalendarium/1800-januar-11-jedlik-anyos-szuletese

https://kepmas.hu/hu/nemsokara-megtudom-mi-feny-es-villamossag-jedlik-anyos-elete-es-talalmanyai

https://web.archive.org/web/20100504060136/http://jedliktarsasag.hu/rola/holenda.htm
https://www.zemne.sk/hu/123-kozsegunkrol/jedlik-anyos-istvan/154-stefan-anian-jedlik

A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja Jedlikről:

https://web.archive.org/web/20100819022858/http://jedliktarsasag.hu/mszh/jedlik.html
-- 

Üdvrivalgással:
KEA.