[Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva

2025. Jan. 10., P, 13:57:15 CET

Földi László cikke a Magyar Nemzetből ill. a Védett Társ.Alap. friss
hírleveléből:

*Az új politikai realitás korába lépünk*
[image: IntroImage1]

Az egyedüli sikert garantáló stratégia a három pólus együttes kezelése,
amely Washington, Moszkva és Peking.

Valóban nagy menetre kell készülni mind Magyarhonban, mind a nemzetek
csörtéjében? „Ereszd el a gyeplőt” időszak következik, ahol szinte minden
szerepelni vágyó ország, régió és gazdasági érdekkör a gázpedálon álldogál,
benyomva tartva a pedált? Milyen jeleket bocsát felénk ez a normalitást
átlépő aktivitás?

Tudomásul kell venni, hogy a XXI. században – minden más nemzetre is igaz –
nem a kultúránk, a történelmünk, a hagyományaink, a kreatív tehetségünkből
adódó erény tör majd utat a nagy asztalon folyó osztozkodás irányába. Nem
lesz érdekes, hogy mint nemzet mire vagyunk képesek és a méretünk sem
számít esetleges fontosságunk megállapítása idején.

Az, hogy a főtáblánál ülve osztanak-e nekünk is lapokat vagy a futottak
közé ültetnek – tetszik vagy sem –, azon múlik, hogy Orbán Viktor
Magyarország miniszterelnöke vagy valaki más az, mivel Washington, Moszkva,
Peking vezetői nem Magyarországgal tárgyalnak, hanem Orbán Viktorral.

Nyilvánvalóan sértőnek ható és történelmietlen megközelítése országunknak,
de abszurditásokkal teli világunkban ez van. Mit jelent a „tetszik vagy
sem” közbevetés ebben? Nem azt, hogy Orbán Viktor alkalmas-e egy ilyen
szerepre, hiszen igen. Nem azt, hogy így sokszor egy embertől függ adott
esetben egy ország stratégiája. Hanem azt – amit külföldön jobban értenek,
mint itthon –, hogy az „Orbán Viktort le kell váltani!” mozgalom jelen
állapotban politikai tévedés. De fordítsunk a trenden. Mit jelentenek ma az
értékrendek? Jobb, bal, közép, szélső, liberális, vajon értelmezhetők
klasszikus narratívaként?

2025-től egyetlen fontos kérdés marad, ha józanul vizsgáljuk a világban
zajló irtózatokat. Ki, vagyis melyik nemzet képes megmaradni, független
maradni, illetve elég gyengévé válik-e, hogy felszívódjon a világ
újrafelosztásának idején?

Nézzük hát a leltárt, már ami Magyarországot illeti. A régió, ahol élünk,
meglehetősen érzékeny földrajzi környezet. Ráadásul jól élhető vidék, mivel
kellő mennyiségben még víz is rendelkezésre áll. Alig tízmillió ember lakja
a durván 93 ezer négyzetkilométeres területet. Kicsi, de ezer éve
nemzetként létezünk, ami kiemel bennünket a nagyobb létszámú nemzetek közül
is. Ugyanakkor nincs saját energiabázisunk, és termelőeszközeink nagy része
külföldi befektetésektől függ. Elég sematikus a leírás természetesen, de
ezen most lépjünk túl. Végeredmény: Magyarország nem jelentős, legfeljebb
megszerzésre alkalmas terület.

Akkor miért állnak velünk szóba, Washingtonban, Moszkvában és Pekingben?
Nem állnak velünk szóba, csupán Orbán Viktorral tárgyalnak. Tetszik vagy
sem, ez a tényszerű helyzet, ami nemzetközi beágyazottságunkat jellemzi,
amit lehet lesöpörni egyéni érzések, csalódások és érdekkülönbségek okán,
ugyanakkor ezen képtelenség ma változtatni.

Fanyalgásunk közepette az igazi kérdések kérdése: mit jelent a világ
újrafelosztása? A realizmusra hajazó pesszimista tétel: amiből a legtöbb
ország kimarad. Amit, belátható ideig három főváros – Washington, Moszkva
és Peking – irányít majd.

 Sokan – mint az olajországok – kapaszkodnak a főasztal felé, mert úgy
gondolják, elég pénzük van. Vagy mert valaha hatalomként jelentek meg a
térképen: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország. Olyanok is ott
kívánják látni a névtáblájukat, mint az erősen feltörekvő India, Brazília,
Törökország és Irán. Valószínű azonban, hogy ennyi szék nem fér el egy
körasztalnál. Ezért lesznek a majdnem odaértek, a mára már súlytalanok, de
létezők, mint Olaszország, Spanyolország, a skandináv országok. És persze a
Távol-Kelet erői: Japán és Dél-Korea.

Hogy a kivédhetetlen tülekedés sérülésekkel teli időket vizionál, az szinte
biztos. Nyerni vagy megmaradni, erre a két szóra egyszerűsödik a nemzetközi
tér. Esélyt az kap, aki nem egyvalakivel – még ha az nagyhatalom is –,
hanem három fővárossal tud partner lenni: Washington, Moszkva és Peking.

Ezt ma még utópiának tartják hozzáértő geopolitikusok és elmélyült
elemzésekre képes szakértők is. Még a klasszikus leosztást tekintik mérvadó
stratégiának, mint például a transzatlantizmus, az új selyemút kitaposása
vagy éppen az Európai Unió erősítése. Azonban gyorsabban kiderül, mint
hinnénk/szeretnénk, hogy ezek elavult dogmák. Az egyedüli sikert garantáló
stratégia a három pólus együttes kezelése, amely csak és kizárólag
Washington, Moszkva és Peking.

A legfájóbb élethelyzet nem az lesz, ha valaki nem fér oda az asztalhoz,
hanem az, hogy a mai világban gyorsan eltűnhet a térképről is. Vagy nem
világos, ami Ukrajnában történt? Ne hordozna üzenetet afrikai országok
teljes/részleges asszimilációja környezetükhöz? Vagy az a népvándorláshoz
hasonlítható invázió, amely Európa teljes átalakulását készíti elő? Szóval
tetszik vagy sem – nekem sem feltétlenül –, de ott tartunk, mint oly
gyakran az emberiség történetében, hogy egyes vezetők – időnként
államférfinak is nevezhetők – szerepe túlnő az optimális mértéken még akkor
is, ha az visszatetsző a társadalmat alkotó embereknek.

A politikában azonban nincs sértő és bájos, csak reális van. Aki
megpróbálja figyelmen kívül hagyni ezen íratlan szabályt, saját kárán
tanulja meg, milyen kevés a „felismerésre” adott idő. A dzsungel törvényei
egyszerűek: túlélés. A realitásból kiindulva vagy összetartunk – országon
belül –, vagy szétverjük az esélyünket emócióktól vezérelve.

 Vannak korszakok, amikor a számunkra kedvesebb sokváltozós tényezők jutnak
szerephez. Kétségtelen, hogy színesebbé teszik a szürke politikai
mindennapokat az éles viták, retorikai villongások és összekacsintó
politikusi trükkök, de ez csak konszolidált időszakban működik.

Ezzel szemben ma teljes fegyverzetbe öltözött erőgépek alkotják a
nemzetközi teret, ahol egy grimasz, egy rosszul fordított kifejezés már
irreverzibilis helyzetet gerjeszthet, mélybe rántva régiókat, nem csupán
egy-egy nemzetet. Vajon képesek vagyunk megérteni mindezt és a
felismerésből adódóan jól dönteni?

*Földi László*

*Az eredeti cikk a Magyar Nemzet című napilap pénteki számában jelent meg.*

On Fri, Jan 10, 2025 at 1:55 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

>
>
> On Wed, Jan 8, 2025 at 7:08 PM László Baják <laszlo.bajak at gmail.com>
> wrote:
>
>> Akkor igazságos volt 1941-ben Bácska visszafoglalása Szerbiától. Vagy
>> mégsem? Valamiért rajtunk kívül (sőt köztünk se mindenki) senki sem tekinti
>> annak, mert német szövetségben történt és mert az akkor már nem létező
>> Jugoszlávia ellen indult. Üdv
>>
>>
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> Vírusmentes.www.avast.com
>> <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> <#m_6639386625554827336_m_-8624903347731487197_m_5752363519218464540_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>>
>> KEA <kea at turul.banki.hu> ezt írta (időpont: 2025. jan. 8., Sze, 18:55):
>>
>>> Az, hogy egy háborút egy szervezet jóváhagy adott szabályrendszerben,
>>> attól az lehet "törvényes", de egyáltalán nem biztos, hogy "igazságos"
>>> is. Van-e, lehet-e igazságos erőszak az egyén és a nemzet szintjén?
>>> Mikor kell odatartani a másik felét is, és mikor lehet, esetleg mikor
>>> kell kötélből korbácsot fonni...?
>>>
>>>
>>> On 1/8/25 9:38 AM, Reinisch Egon wrote:
>>> > Igen Kedves KEA nagyon is létezik igazságos háború sőt az ENSZ
>>> > megalakulása óta amelynek alapokmánya meghatározza a béke és a háború
>>> > nemzetközi jogi normáit létezik TÖRVÉNYES HÁBORÚ is .
>>> > --- A 1939-40 téli háborúban igazságos háborút vívtak a Finnek ehhez
>>> > remélem nem kell kommentár de még az sem itélhető mikor a német
>>> > haderővel együtt működve visszafoglalták  a Sztálinnak átadott
>>> > területeiket hiszen ezután megállt a finn haderő és német kérésre sem
>>> > vett részt a további hadműveletekben .
>>> > ---Törvényes és igazságos háború volt az első ÖBÖL HÁBORÚ hiszen erre
>>> > felhatalmazást adott az ENSZ Biztonsági Tanácsa utána a koalíciós erők
>>> > nem szállták meg Irakot csak kártérítésre és a vegyi fegyverek
>>> > megsemmisítésére kötelezték .
>>> > ---Nehéz elítélni például a Porosz Királyság és az általa vezetett
>>> német
>>> > szövetség háborúját a Francia Császárság (1870-71) ellen hiszen a
>>> > franciák egy távirat sértő hangneme miatt üzentek hadat indítottak
>>> > háborút  és mozgósították a haderejüket miután teljesítette a valóban
>>> > háborút elkerülni akaró  I. Vilmos porosz király a franciák hivatalos
>>> > kérését és lebeszélte unoka öccsét Lipót herceget arról hogy elfogadja
>>> > spanyol koronát ,így megszűnt Franciaország bekerítettségének a
>>> > lehetősége . a Hohenzollern uralkodó ház által.
>>> >
>>> > ÍME A TÁVIRAT :ez megért egy háborút ?
>>> > "Miután a spanyol királyi kormány közölte von Hohenzollern herceg
>>> > lemondásának hírét a francia birodalmi kormánnyal, az emsi francia
>>> > nagykövet újabb követelést intézett a királyhoz, hogy hatalmazza fel
>>> őt
>>> > Párizsba táviratozni, hogy király fensége örökre vállalja, hogy soha
>>> > többé nem adja beleegyezését, ha a Hohenzollernek még egyszer
>>> > jelentkeznének.
>>> >
>>> > Őfelsége, a király, ezután megtagadta a nagykövet újbóli fogadását, és
>>> > tájékoztatta őt az aznapi adjutánssal, hogy őfelségének nincs további
>>> > közlendője a követtel."
>>> >
>>> > A francia kormányzat valódi szándéka persze a német egyesítési
>>> folyamat
>>> > megakadályozása volt és bár Bismarck valóban provokatívan fogalmazta
>>> meg
>>> > a médiában is megjelenő szöveget és annak tartalma fedte a valóságot
>>> bár
>>> > a király ennél barátságosabban beszélt a francia követtel .
>>> >
>>> > ..............még folytathatnám az ukrajnai háború minősítéséről majd
>>> > később .
>>> >
>>> > Üdv. Egon
>>> >
>>> >
>>> > ----- Eredeti üzenet ----- From: KEA
>>> > Sent: Tuesday, January 7, 2025 10:46 PM
>>> > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu ; csakany
>>> > Subject: Re: [Grem] 'Háború' egy telexes cikkel indítva
>>> >
>>> > ...és itt merül föl a kérdés, hogy van-e, lehetséges-e egyáltalán ún.
>>> > "igazságos háború"?
>>> >
>>> > On 1/7/25 12:26 AM, csakany wrote:
>>> >> Kedves Laci és Mindenki!
>>> >> Nem vagyok történész, de szerintem egy háború azzal indul, hogy (akár
>>> >> provokáció hatására) egy ország megtámad egy másikat.
>>> >> Másik megjegyzés, én úgy olvastam (persze valami liberális
>>> helyen...),
>>> >> hogy Ukrajna a bucsai vérengzés hatására állította le a
>>> >> béketárgyalásokat (látták, hogy mi történt volna velük...)
>>> >> Sziasztok        Rita
>>> >> --
>>> >
>>> > Üdvrivalgással:
>>> > KEA.
>>> > _______________________________________________
>>> > Grem mailing list
>>> > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>> >
>>>
>>> --
>>>
>>> Üdvrivalgással:
>>> KEA.
>>> _______________________________________________
>>> Grem mailing list
>>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20250110/aa3ac87f/attachment.html>