[Grem] Pottyondy Edina már államcsőddel riogat, csakhogy mást mond a vicc, és mást a statisztika
KEA
kea at turul.banki.hu
2025. Aug. 5., K, 09:34:22 CEST
Pottyondy Edina már államcsőddel riogat, csakhogy mást mond a vicc, és
mást a statisztika
Nem biztos, hogy a humoristáknak gazdasági számokkal kellene
foglalkozniuk – főleg, ha a gazdasági szakemberek sem faragnak stand-up
poénokat. Államcsőddel riogatni pedig megint csak nem szép dolog, még
néhány lájkért cserébe sem.
Mandiner, 2025. augusztus 05. -- Ferentzi András
https://mandiner.hu/gazdasag/2025/08/pottyondy-edina-mar-allamcsoddel-riogat-csakhogy-mast-mond-a-vicc-es-mast-a-statisztika
„A gazdaság évek óta rottyon van, a közszolgáltatások tragikus
állapotban, az inflációra pedig továbbra sincs megnyugtató kormányzati
válasz. Orbánék mégis úgy költekeznek, mintha nemcsak a holnap, de a
józan ész sem létezne. Hétről hétre jelentik be az újabb száz- és
százmilliárdos közérzetjavító intézkedéseket. Közös jellemzőjük, hogy a
cechet végül a következő kormányzatnak kell majd állnia. (…) Az ország
csődközeli állapotban van, és a felelőtlen költekezés árát végül a
választók fizetik meg a brutális infláció és az államadósság formájában”
– ezzel a meglehetősen „erős” állításokkal tarkított poszttal indította
a hetet Pottyondy Edina humorista.
Kapcsolódó vélemény
undefined
Pottyondy Edina
Facebook
Idézőjel
A terv egyszerű: mindenáron megakadályozni a Tisza-kétharmadot
Gigászi lyukat ütni a költségvetésen, és a süllyedő Titanicot a
következő ciklusra hagyni.
Bár alapvetően nem gazdasági szakemberek gazdaságra vonatkozó
véleményével nem feltétlen kell foglalkozni, hiszen azoknak nincs
relevanciája, mégis, ez esetben kivételt kell tennünk, hiszen Pottyondy
– pontban hétfőn 7:00-kor közzétett – posztja közel húszezer kedvelésig
jutott, márpedig ha ennyi embert képes lehet befolyásolni, akkor muszáj
azt is elmagyarázni, miért nem igaz, amiket leírt.
Kormánykritikusok sem állítanak ilyet
A magyarázathoz pedig Sebestyén Gézához, a Budapesti Corvinus Egyetem
docenséhez, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének
vezetőjéhez fordultunk.
A szakember rögtön rámutatott, hogy
még a kormánnyal szemben kritikus közgazdászoktól sem lehet olyan
mondatot hallani, ahol Magyarország és a csőd olyan kombinációban
szerepel, amitől aggódnunk kellene. Egy ilyen állítás nyilvánvaló
szamárság lenne, ezért egy magát komolyan vevő ember nem állít ilyet.
De nézzük a számokat! Az államcsőd egyik fontos, de nem egyértelmű jele,
mutatója az államadósság. Nos, jelenleg például a görög államadósság a
GDP 154 százalékán áll, az olasz 135 százalékon, a francia 113
százalékon, a belga 105 százalékon, a spanyol 102 százalékon, de a brit,
a portugál, a finn és az osztrák is magasabb, mint a 73 százalékos
magyar érték.
„Ami egyébként kisebb az uniós és az eurózónás átlagnál is. És akkor
arról nem is beszéltünk, hogy a japán mutató 237 százalékon áll, míg a
szingapúri 173 százalék, és még ezen országok esetében sem izgulnak a
hitelezők” – mondta Sebestyén.
„A 2024-es évben a költségvetési hányunk a GDP 4,8 százalékán állt, ez
jóval kisebb, mint az uniós csúcstartó román (8,6 százalék), a lengyel
(6,6 százalék) vagy a francia (5,8 százalék) érték, de Szlovákia is
rosszabb mutatókkal rendelkezik, mint mi.
Ám ami mindennél jobban mutatja Pottyondy állításának képtelenségét, az
az, hogy minden jelentős hitelminősítőnél befektetési kategóriában van a
magyar államadósság. A BCRA ráadásul a rövid távú magyar
kötelezettségeknek A-2 minősítést adott idén áprilisban, ami jó pénzügyi
kondíciókat jelent”
– folytatta.
Tényleg lyukat üt a büdzsén a családok megsegítése?
Sebestyén Géza megjegyezte: az ellenzék részéről minden választás előtt
hallhatunk ilyen érveket, melyek minden egyes alkalommal hamisnak
bizonyultak, legalábbis 2014 óta. 2014-ben és 2018-ban is 3 százalék
alatt volt a költségvetési hányunk, és bár 2022-ben 6 százalék környékén
volt, ennek a COVID volt az oka, és nem egy kizárólag magyar jelenség
volt, több európai országban is 4-5-6 százalékos volt a mutató értéke.
Ráadásul egyértelműen csökkenő trendet mutatott.
„A költségvetési hiány most is csökkenő trendet mutat, és ez várható
2026-ra is. Ráadásul a költségvetési hiány iránt aggódók sok esetben
olyanok, akiknek a 2002-2006 közötti gazdasági ámokfutás idején nem volt
semmilyen ilyen félelmük. Akkor voltak sokkal visszafogottabb
véleményen, amikor egyetlen évben sem volt 6 százalék alatt a
költségvetési hiány, sőt, kettőben is 9-10 százalék környékén mozgott.
Ami azonban ennél is fontosabb, ha a családokat nem támogatjuk, annak a
levét a termékenységi rátánk issza meg. Ami viszont a 20-30-40-50 év
múlva regnáló kormányok idején okozna valóban kezelhetetlen lukat az
akkori költségvetésen, hiszen nem lennének olyanok, akik el tudnák majd
tartani az akkori nyugdíjasokat”
– tette hozzá.
Mi a helyzet a bérekkel?
Pottyondy állítása szerint egy „orbáni alku” része, hogy direkt
alacsonyan tartják a magyar fizetéseket. Mindezt annak ellenére mondja,
hogy az elmúlt másfél évtizedben kvázi folyamatos volt a
reálbérnövekedés, azaz az infláció mértéke feletti bérnövekedés.
Sebestyén Géza emlékeztetett: nyilván vannak Magyarországon is, akiknek
alacsony a fizetése. Ám minden komoly ember tudja, hogy ilyenek a világ
leggazdagabb országaiban is vannak. Az átlagfizetés ráadásul egy roppant
csalóka mutató akkor, amikor eltérő foglalkoztatási rátával rendelkező
országokat vetünk össze. Magyarországon a 20-64 évesek 81 százalékának
van munkahelye, míg Olaszországban, Görögországban vagy Romániában ez a
mutató 70 százalék alatti. Mivel a munkanélküliség jellemzően az
alacsonyabb képzettségűeket sújtja, így a magasabb foglalkoztatási ráta
csökkenti az átlagbér mutatót, ám ez nem azt jelenti, hogy bárki
rosszabbul élne, hanem pont az ellenkezőjét, hiszen számos család jóval
több bevételből gazdálkodik, hiszen munkajövedelme van, nem pedig
segélyből él.
Magyarországon a magas foglalkoztatási ráta és a régiós szinten rendben
lévő bérek következtében az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számított
rendelkezésre álló jövedelem közel kétszer akkora, mint a szerb érték,
és egyértelműen nagyobb, mint a bolgár, a lett, a román, a görög, az
észt, a szlovák vagy a horvát.
Hova lett a közvagyon?
Pottyondy Edina a baloldal „megmondóembereihez” hasonlóan szintén
közvagyon-lopást emleget, de pont ezek az emberek támadták például
korábban a Mol-pakett, vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
visszavásárlását, amelyek éppenséggel növelték is a közvagyont.
Ezt is ajánljuk a témában
Ferihegyi repülőtér visszavásárlása: ezért éri meg a magyar államnak a
világ összes pénzét kifizetnie a Budapest Airportért
Ezer milliárd forintba is kerülhet a ferihegyi repülőtér
visszavásárlása. Brutális összegről van szó, csakhogy ez akár már
középtávon is megtérülhet. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
ugyanis Európában is egyedülálló növekedési potenciállal bír.
„Ez megint egy olyan ellenzéki toposz, melyet minden releváns
statisztika cáfol. Jobbközép kormányok idején emelkedett a közvagyon, ez
történik 2010 óta is, ráadásul ezzel párhuzamosan jellemzően a
GDP-arányos államadósságunk is csökken (a Covid mindenhol jelentős
növekedést hozott, az nem a kormányzati politika következménye volt).
Balliberális kormányok alatt pont az ellenkezője történt, akkor valóban
apadt a közvagyon, és nőtt az államadósság. Sajnos akkor a mai hangadók
nem tettek semmit, hogy ezen folyamatokra felhívják a figyelmet (és itt
nem Pottyondy Edinára gondolok, őt a kora felmenti utóbbi alól, ám a
mostani riogatás ettől még tényszerűen nem állja meg a helyét)” –
reagált Sebestyén.
Az ellenzék csak ígérget
Pottyondy Edina kirohanásában furcsa mód ugyanakkor Magyar Péter és a
Tisza Párt ígéreteit is pocskondiázza, mint írja: „Magyar Péter sem akar
lemaradni a »ki tud nagyobbat mondani« versenyben. Ígéretei között
szerepel a 2500 eurós minimálbér, az szja-csökkentés, adókedvezmények, a
nyugdíjkorhatár csökkentése, áfamentes gyógyszerek, kétszázezer forintos
SZÉP-kártya a nyugdíjasoknak, a MÁV és a közműhálózatok rendbetétele,
egészségügyi fejlesztések, béremelések, valamint források biztosítása az
önkormányzatoknak – stb. stb. És még csak a kampány elején vagyunk. A
keserű igazság az, hogy sem az orbáni osztogatásnak, sem Magyar
ígéreteinek nincs fedezete.”
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter lebukott: ez a hiba sorsdöntő lehet a 2026-os választáson
A Tisza Párt leporolta a baloldal korábbi választásokra írt programját,
ami távol áll az emberektől.
A 2500 eurós minimálbér tény, remekül hangzik, de önmagában megásná a
magyar gazdaság sírját. Hiszen ezzel a lépéssel Luxemburg után a második
legmagasabb bérpadlónk lenne. Megdupláznánk a – jóval nagyobb
gazdasággal rendelkező – lengyel minimálbért, de lepipálnánk
Németországot, Olaszországot, Ausztriát és minden egyéb fejlett nyugati
országot is a kvázi semmiből. Egy ilyen döntéssel egyetlen multi sem
maradna hazánkban, tömegesen vesztenék el munkahelyeiket.
A magyarországi vállalkozások tömegesen költöznének át Romániába,
Szlovákiába, Csehországba és Horvátországba, ahol a minimálbér kevesebb
mint fele a fenti értéknek. Egy ilyen minimálbért a magyar kkv-szektor
sem tudna kitermelni. Azaz bár biztosan van, akinek a szavazata egy
ilyen vállalással megszerezhető, ha valóban meglépné ezt egy kormány, az
a magyar gazdaság végét jelentené. És nem képletesen, hanem ténylegesen
– mondta Sebestyén.
Hozzátette: a nyugdíjkorhatár csökkentése kétféleképpen lehet
megvalósítható. Vagy a nyugdíjak értékét kell drámai mértékben
csökkenteni (elvenni a 13. havi nyugdíjat, csökkenteni a meglévő
nyugdíjakat), illetve a nyugdíjjárulék jelentős emelésével. Az első
megoldás a nyugdíjas honfitásainkat hozná nagyon rossz helyzetbe, a
második a munkavállalókat, és akár tömeges elvándorlást is okozhat, mely
még tovább súlyosbítaná a helyzetet.
„A többi „vállalás” is egyértelműen választási szavazatmaximalizálásnak
tűnik, melyek egy ciklus alatt vagy nem valósíthatóak meg, vagy csak
nagyon komoly negatív hatások vállalása esetén. Ráadásul fájóan
hiányoznak a részletek és a háttérelemzések is” – tette hozzá a szakember.
Üdvrivalgással:
KEA.
További információk a(z) Grem levelezőlistáról