[Grem] Kerekasztal az OKTATÁS kihívásairól a KATTÁRS-on

[Emoke Greschik]

 Adjunk szívet a munkának – Kerekasztal-beszélgetés az oktatás kihívásairól
a KATTÁRS-on
Hazai <https://www.magyarkurir.hu/hazai> – 2024. szeptember 27., péntek |
21:34
https://www.magyarkurir.hu/hirek/adjunk-szivet-munkanak-kerekasztal-beszelgetes-az-oktatas-kihivasairol-kattars-on

Szeptember 27. és 29. között Budapesten rendezik meg a Katolikus Társadalmi
Napok (KATTÁRS) rendezvénysorozatot. Az első napon tudományos konferenciát
rendeztek a katolikus oktatás-nevelésről a D50 Rendezvényközpontban,
melynek végén kerekasztal-beszélgetést tartottak *Kihívások az oktatásban*
címmel.

A katolikus oktatás-nevelés múltja, jelene és jövője témában megtartott
konferencián *Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondott
köszöntőt, majd plenáris előadások
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/ahogyan-tanitottak-arra-mindig-emlekezni-fogunk-az-oktatasrol-rendeztek-konferenciat-kattars-on>
és szekcióülések következtek.*

A tanácskozás utolsó részében kerekasztal-beszélgetés zajlott, melynek
során *Zádoryné Leiner Erika, a budapesti Salkaházi Sára Katolikus
Általános Iskola, Szakképző Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és
Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola igazgatója; Makkai László, a
Miskolci Egyházmegye papja, a Görögkatolikus Felsőoktatási és Kulturális
Diákotthon és a miskolci Görögkatolikus Roma Szakkollégium igazgatója,
teológiai tanár, pasztorálpszichológus; valamint Hortobágyiné Nagy Ágnes, a
„Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés (CSÉN) program alapítója *járta
körül azt a kérdést, milyen kihívásokkal kell ma szembenézni az oktatásban,
és azokra milyen válaszok születhetnek.

A beszélgetés hallgatói között volt Erdő Péter bíboros, prímás, valamint
Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök is.

Bátor Anna rádiós és televíziós műsorvezető-szerkesztő, a
kerekasztal-beszélgetés moderátora bevezetésként azt kérdezte a
vendégektől, *mi az, ami személyes életükben kihívást jelent és mi az,
amiből a munkájuk során táplálkoznak.*

Mindhárman erőforrásnak nevezték* a hitet*, illetve *hogy már gyermekként
vallásos nevelést kaptak* – ahogy Makkai László fogalmazott: hogy
megtanulta, a *vasárnap *nem azért vasárnap, mert húslevest és rántott húst
lehet enni, hanem mert a* harangszóra templomba megy az egész család.*
Zádoryné Leiner Erika számára fontos és nagy öröm, hogy *olyan iskolának a
vezetője lehet, ahol erről tanúságot tehet és képviselheti ezt az
értékrendet*. Hortobágyiné Nagy Ágnes elmondta, bár s*zülei nem voltak
iskolázottak, értékes életre és hitre nevelték. Ő végül egytemet végzett,
orvos lett* és volt, aki azt feltételezte, majd elfelejti honnan jött és
beképzelt lesz. De éppen emiatt tud most ő bárkihez odafordulni, és szót
érteni vele.

És *mi jelent számukra kihívást*? A Salkaházi Sára-iskolában természetesen *a
speciális nevelés igényű (SNI) gyerekekkel való foglalkozás (az intézmény
diákjainak 80 százaléka SNI-s, akiknek egy része értelmi sérült, de az épek
is hátrányos helyzetű gyerekek)*. Ugyanakkor még nagyobb kihívás a
szülőkkel való együttműködés, hiszen a diákjaiknál *a család sokszor nem
biztosítja a támogató hátteret, *bár örülnek, hogy katolikus iskolába
adhatják gyermekeiket, mert tudják, hogy ott támogatást kap és biztonságban
van – mondta el az igazgatója.

Makkai László számára az a belső feszültség okoz kihívást, hogy *az Egyház
szeretne elitképzést végezni, ugyanakkor segíteni és nevelni a hátrányos
helyzetű gyerekeket.* Hangsúlyozta: a Katolikus Egyház fenntartásában van a
roma szakkollégiumok többsége, és ez mutatja elkötelezettségét e
küldetésben.

Arra a kérdésre, hogyan lehet a gyerekeket, fiatalokat elérni, a CSÉN
program alapítója úgy válaszolt: *a gyerekek szívét kell megszólítani.
Kapcsolatba kell kerülni a másikkal, meg kell ismerni, tudni kell, kinek
akarunk tanítani valamit. Csoportra, sőt egyénre szabottan meg kell találni
a megfelelő módszereket, mert a lényeg, hogy szemléletet adjanak át.*

Zádoryné Leiner Erika elmondta, hisz abban, hogy a tevékenységeken,
*élményszerű
programokon, a közösségépítés alkalmain *lehet igazán értékeket átadni. Az
a szakmai hitvallásuk, hogy *bármilyen képességekkel rendelkezik is egy
gyerek, a lehető legtöbbet hozzák ki belőle. *A célok néha nagyon kicsik,
de mindig nemesek – tette hozzá az igazgató.

Makkai László elmodta: a roma fiatalok esetében sincs a legtöbb esetben
támogató szülői háttér, viszont azoknál, akik a miskolci kollégium diákjai,
akik eljutnak főiskoláig, egyetemig, *általában van egy olyan pedagógus,
aki felismerte a tehetségüket, és biztatta őket*. Ezért nagyon értékes,
hogy a Miskolci Egyházmegyében létrehoztak egyfajta tehetséggondozói hálót,
hogy egy gyerek se vesszen el.

A szakkollégium igazgatója azt szokta mondani a munkatársainak: *adjunk
szívet a munkánknak. Mert ez az, amit egy roma fiatal, aki megküzdött
azért, hogy tanulhasson, megérez és értékel*. Emellett Makkai László
fontosnak tartja, hogy célt és jövőképet adjanak a fiataloknak. II. János
Pál pápát idézte, aki azt mondta, ha a fiatalok elé nem állítunk
kihívásokat, céltalanok lesznek. És mi nem félünk kihívást állítani eléjük
– tette hozzá.

Hortobágyiné Nagy Ágnes az őszinteséget és a hitelességet emelte ki, ami
elengedhetetlen, ha nevelésről, értékek átadásáról van szó. Valamint azt,
hogy *ne manipulálni akarjuk a gyereket, hanem csatlakozni hozzá*. A CSÉN
program keretében nem szólnak bele abba, jelenleg milyen családi háttere
van egy gyereknek, a jövőbeli családi életre készítik fel őket, mégis
elengedhetetlen, hogy megismerjék a programban résztvevőket, és a saját
nyelvükön szóljanak hozzájuk. Így tudnak kapaszkodót adni nekik, olyan
ismereteket, készségeket, amik akár évtizedek múlva is „bevillannak”.

A beszélgetés során szóba került az is, *milyen a pedagógusok helyzete,
lelkiállapota*. Makkai László elmondta, pasztorálpszichológusként és
krízislélektan-szakértőként kiégést (burnout) felmérő teszteket is szokott
kitöltetni tanárokkal, és a *nagy részüknél közepes vagy középsúlyos szintű
a kiégés*. Nagy szükség lenne arra, hogy erre odafigyeljenek az intézmények
is, és tegyenek ez ellen – mutatott rá.

Hortobágyiné Nagy Ágnes ehhez kapcsolódva elmondta: a CSÉN képzésen részt
vevő pedagógusok többsége magát a képzést – ami alternatív módszereket
mutat be és alkalmaz, valamint élményt ad – kiégés-prevencióként élik meg.
Hozzátette, *kellenek támogató szakemberek a tanárok mellé, oda kell rájuk
figyelni és segíteni kell őket hivatásukban.*

Számos, az oktatás-nevelés terén használt fogalom jelentősége került még
elő a beszélgetés során: érzékenyítés, felzárkóztartás, közösségépítés,
utógondozás, értékek belsővé válása. A zárszó mégsem valamiféle pedagógiai
tudományos összegzés volt, hanem a szívről szólt. Zádoryné Leiner Erika
fogalmazta meg: nagyon büszke a Salkaházi Sára-iskola minden munkatársára.
És bár vezetőként fontos feladata, hogy tartsa a lelket a munkatársaiban,
ami igazán életben tartja a tantestületet, az, amit a gyerekektől kapnak.

*Fotó: Merényi Zita*

*Szalontai Anikó/Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240928/1b3b73ff/attachment.html>