[Grem] Vita összefogl a magyar DEMOGRÁFIAI KRÍZISRŐL / Magyar Közg. Társ. Demogr. Szakoszt.

[Emoke Greschik]

 Az első harminc – áttekintés Vita a demográfiáról
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240905-az-elso-harminc-attekintes

A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya számos
műhelybeszélgetés pozitív tapasztalata alapján döntött úgy, hogy
kezdeményez egy nyilvános diskurzust a csökkenő születési számokról. Ennek
végül a Magyar Hírlap véleményrovata adott felületet: Vita a demográfiáról
címmel, amit ezúton is köszönünk. Az első három publicisztikát László Tamás
írta 2024 júniusában. Ezt követően a szakosztály elnökségének tagjai
(László, Tóth P., Tóth J., Szabadkai, Fekete, Benda) később pedig a szerzők
szélesebb köre jelentkezett írásokkal.

Látva a kezdeményezés sikerét még korábban úgy döntöttünk, hogy a 30. cikk
megjelenése után – ami történetesen az én vitairatom – egy összegfoglaló és
áttekintő publicisztikában reflektálunk a korábbi dolgozatokra. Elsősorban
azzal a céllal, hogy megkönnyítsük a tájékozódást és hogy újabb lendületet
adjunk a vitának. Természetesen, mint minden áttekintés ez is szubjektív és
töredékes.

Az írások egy része a problémát döntően nemzetközi összefüggésben
tárgyalja. Ebben a keretrendszerben jól megragadhatók az általános
összefüggések. Hajnal Béla: „A világ egyszerre küzd a túlnépesedéssel és a
fejlett országokban (főleg Európában és a Távol-Keleten) tapasztalható
népességcsökkenéssel. A legújabb számítások szerint (…) 2060 körül
következhet be bolygónk népességének maximuma
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240901-a-gyermeknek-a-testver-a-legnagyobb-ajandek>”.
Budaházy Edda: „A demográfiai hanyatlás nem magyar specialitás, hanem a
fejlett világra általánosan jellemző. Úgy is mondhatnánk, hogy a fehér
embert
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240729-a-megmaradas-ellen-hato-erokrol-es-azok-korlatozasarol>
érinti elsősorban és a legdrasztikusabban.” Garaczi Imre: „A globalizáció
monetáris és individuális gazdasági rendszere a tömegtermelésre orientált
fogyasztói tömegembert
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240814-kitoresi-pontok-a-csalad-olaj-az-elet-lampasaba>
állítja a középpontba.” Major Gyöngyi: „Következésképpen megkerülhetetlen a
homo oeconomicus liberális önközpontúságán
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240726-a-demografia-komplex-problematikajanak-vazlata>
és a gazdasági fejlődés öncélúságán felülemelkedő problémafelvetés.”

A cikkek másik része a magyar demográfiai válságra koncentrál, így képes
megragadni annak egyedi sajátosságait. Bán Károly: „A KSH adatai szerint a
népességveszteség
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240829-egykent-is-kincs-a-gyermek>
2001-től 2017 között a 400 ezer főt meghaladta.” Skrabski Fruzsina és
Ujvári András szerzőpáros: „Azt tapasztaljuk, hogy az első gyermek
vállalása nagyon kitolódott, ezért egyszerűen »nincs idejük
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240822-a-harmadik-kiralyfi-vagy-kiralylany-a-kulcs-a-nepesedesi-fordulathoz>«
a harmadik gyermekig eljutni a családoknak.” Hajnal Béla: „A 30 éves koron
túli szülések legfontosabb oka az, hogy megnőtt az iskoláztatás
időtartama.” László Tamás: „Néhány éve még bízhattunk egy viszonylag népes
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240620-a-demografiai-trendfordulo-lehetseges-kitoresi-pontjai-i-a-celzas-celzasa>
40 év feletti szülőképes női korosztályban.” Hajnal Béla: „Az országban a
legnagyobb teljes termékenységi arányszámot az Edelényi járásban (2,46)
figyelhetjük meg, ahol egy nő élete során több mint háromszor annyi
gyermeket szül, mint Budapest
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240901-a-gyermeknek-a-testver-a-legnagyobb-ajandek>
V. kerületében (0,70). Az utóbbihoz hasonló rátát mértek a főváros VI.,
VII. és VIII. kerületében, ahol az arány 0,70-0,80 közötti.” Fekete Gyula
szerint „a gyermeket nem nevelő háztartásoknak csak alig egynegyedét
érintik a nem rezsivédett, piaci tarifák, míg a gyermekeseknek már 80-90
százaléka fizeti a »többletfogyasztókra« kirótt magas piaci árakat
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240719-kitoresi-pontok-a-termekenysegcsokkenes-megallitasa-1-resz>”.
Tóth Pál Péter: „A Kárpát-medencei
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240702-a-magyar-nepesedes-alakulasanak-tortenelmi-tanulsagai-es-jovobeli-kihivasai>
magyar népességfejlődés érdekeit is figyelembe vevő magyarországi
népesedéspolitikát kell folytatnunk.”

A publicisztikák abból a szempontból is csoportosíthatók, hogy a csökkenő
születésszámokat alapvetően gazdasági vagy pedig szellemi okokra vezetik
vissza. Az előbbi esetben a megoldást a pénzügyi-gazdasági, míg az utóbbi
esetben a lelki téren kell keresni.

Az írások egy része a probléma gazdasági oldalát hangsúlyozza és elemzi.
Ennek a nézetnek az elvi alapjait Banyár József fogalmazta meg: „Először is
be kell vallani, hogy a gyermeknevelés befektetés, másrészt fel kell
ismerni, hogy minden befektetést, így a humántőke-befektetést
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240808-kitoresi-pontok-a-gyermekneveles-mint-megterulo-befektetes>
is csak akkor fogják megtenni az emberek, ha az megéri nekik, vagyis
megfelelő hozamot hoz.” Hajnal Béla: „Az államnak, illetve az
önkormányzatnak különösen a gyermekek természetbeni juttatásait
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240901-a-gyermeknek-a-testver-a-legnagyobb-ajandek>
kellene magára vállalnia.” Benda József diagnózisa szerint a demográfiai
válság oka a gazdaság túlhatalma: „A »minden munkaórát a termelésbe
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240730-kitoresi-pontok-a-demografiai-paradoxon-i>«
filozófia tehát nem veszi figyelembe sem a hosszú távú munkaerő-szükséglet
felnevelésének a feltételeit, sem pedig a GDP termelésének (…)
nélkülözhetetlen háttér feltételeit, amelyet jelenleg »láthatatlan
munkának« nevezünk (…).”

Számos írás a gyerekvállalás elmaradásának a szellemi okait hangsúlyozta.
Ez lehet a tradicionális keresztény megközelítés, amit Székely János püspök
fejtett ki: „A nyugati társadalmakra jellemző demográfiai vákuum egyik
legfőbb oka ez a szellemi, lelki vákuum
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240806-a-gyermek-aldas#google_vignette>,
a belső üresség, értelmetlenség fájdalmas érzése.” Én ennek a gyakorlatnak
az erkölcstelenségét hangsúlyoztam. „Világos, hogy a tudatos
gyermektelenség és az egykézés erkölcsileg helytelen
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240815-gyermekvallalas-mint-erkolcsi-kerdes>,
hiszen ha mindenki így viselkedik, akkor az emberiség kihal.” Sütő Zoltán
elemzi „a társadalmi kohézió
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240829-feladat> olyan mostoha
sorsra jutott fogalmait, mint az erkölcs, az áldozatvállalás és általában
minden, ami ellene megy a szélsőséges individualizmusnak.”

Mádi László vetette fel azt a kérdést, hogy a lehetséges-e egyáltalán egy
demográfiai fordulat. „Mindebből tehát az következik, hogy a kérdés
megoldása
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240820-demografia-korszellem-es-tennivalok#google_vignette>
(amennyiben van megoldása – mert a matematikában megtanulhattuk, hogy nem
minden feladatnak létezik megoldása) nem tisztán fiskális eszközökkel
kezelhető, illetve nem csupán költségvetési forrásokkal és családtámogatási
rendszerekkel oldható meg.” Ahogy ő, úgy a szerzők többsége is úgy látja,
hogy van, illetve lenni kell valamilyen megoldásnak.

Vannak olyan visszatérő megoldási lehetőségek, amelyeket több publicisztika
is tárgyalt. Az első ilyen témakör a fiatalok lakhatása (lásd László,
Szabadkai, Fekete, Hajnal). „A program részvevői kedvezményes áron úgy
juthatnának bérlakáshoz
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240710-kitoresi-pontok-a-demografiai-helyzet-javitasa-erdekeben>,
ha közben lakáscélú előtakarékossági szerződést is kötnek, és azt
teljesítik is.” (Szabadkai Antal)

Szintén több szerző (Tóth J., Botos, Banyár, Tárkány, Kiss) érintette a
gyermekbarát nyugdíjreform kérdését. „Ehhez érdemes lenne olyan
nyugdíjrendszert bevezetni, amely a vállalt, felnevelt és taníttatott
gyermekek arányában kiegészítő nyugdíjcsatornát
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240801-demografiai-veszhelyzet-kitoresi-pontok>
biztosítana azon szülőknek, akik vállalnak gyermeket, és gyermekeiknek a
taníttatásába energiát, pénzt fektetnek bele. Súlyos igazságtalanságot
enyhítene egy ilyen rendszer! S előbb-utóbb lenne a demográfiára is
hatása.” (Botos Katalin)

A főállású szülőséget is több szerző (Tóth J, Nádasdi, Benda, Kiss)
hangsúlyozta. „Mindezek mellett szükségesnek tartom a főállású anyaság
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240716-kitoresi-pontok-a-demografiai-valsagbol-valaszuton>
választhatóvá (félreértés ne essék, nem kötelezővé!), megélhetést és
nyugdíjat adó munkaviszonnyá, biztonságos létformává tételét. (…) Meg
kellene érteni, hogy napi nyolc óra munka és kb. két óra utazás után
második, harmadik műszakban, kimerülten nem lehet eleget tenni a szülői
kötelességeknek.” (Nádasdi Katalin)

A gyerekvállalás lelki és szellemi aspektusának a megerősítésére is számos
szerző (László, Tóth, Székely, Mádi, Kiss, Sütő, Hajnal) kitér. „Mostantól
minden törvényt, minden állami intézkedést meg kellene vizsgálni abból a
szempontból, hogy a családokat, a házasságkötést, a gyermekvállalást
segíti-e <https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240806-a-gyermek-aldas>.
Ha nem, módosítani kell az intézkedést.” (Székely János.)

Szintén több szerző (Budaházy, Székely, Téglásy, Kiss) követelte az
abortusz szigorítását. „Egyetértünk azokkal, akik amellett érvelnek, hogy a
modern »civilizált« társadalmakat a meddőség túszává tevő fogamzásgátló
mentalitást termékenységvédő
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240812-hany-eves-a-magyar-magany>
mozgalommal kell ellensúlyozni. A művi abortusz térhódítását, mint a modern
rabszolgaság legszégyenletesebb és legpusztítóbb jelenségét szintén vissza
kell szorítani.” (Téglásy Imre.)

Itt említek meg néhány egyedi javaslatot. „A felnövekvő gyermekek későbbi
anyagi függetlenségének és családalapításának az érdekében helyre kellene
állítani a »Babakötvény
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240722-kitoresi-pontok-a-termekenysegcsokkenes-megallitasa-2-resz>«
korábbi, korlátozásoktól mentes működési formáját.” (Fekete) „Fontos lépés
lenne, hogy gyermektelen vezetőt semmilyen szinten ne lehessen választani
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240729-a-megmaradas-ellen-hato-erokrol-es-azok-korlatozasarol>.”
(Budaházy) „A családi adókedvezmény mértékének megállapításakor azt az
alapelvet lenne érdemes figyelembe venni, hogy egy három- vagy
többgyerekes, hatórás édesanya nettó munkabére
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240822-a-harmadik-kiralyfi-vagy-kiralylany-a-kulcs-a-nepesedesi-fordulathoz>
egyezzen meg egy nyolcórás (még) gyermektelen munkabérével.”
(Skrabski-Ujváry). „Az első gyermek születésekor például egy család
kap egymillió
forint
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240828-magyar-demografia-bankbetet-agybetet-eletpalya-es-pornoado#google_vignette>
öt év alatt visszafizetendő kamatmentes hitelt, amelynek addig befizetett
részleteit a második gyermek születésekor visszafizeti az állam és újabb
egymillió forinttal toldja meg. (…) Pornóadó bevezetése lehetne az egyik
pénzügyi lába a Nemzeti Demográfiai Programnak.” (Kiss Antal)

Mádi László hívta fel a figyelmet a következőkre. „Alaposan ki kellene
elemezni, hogy a családtámogatásra szánt pénzek (…) hogyan »hasznosulnak
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240820-demografia-korszellem-es-tennivalok#google_vignette>«.
Világosan különbséget kell tenni a szándék – (…) – és a megvalósítás, azaz
a tényleges hatás között. Meggyőződésem szerint kevesebb pénzből jobb
eredményt lehetne elérni. Ezen kívül különbséget kell tenni a már meglévő
gyermekek szociális helyzetének javítása és a ténylegesen a megszületendő
gyermekek világrajövetelét célzó eszközök közé.” Kiss Antal teológus a
gyerekvállalás szempontjából kritizálja a jobboldali világ néhány
sajátosságát: „előbb kap állami elismerést egy mulatós sztár, mint egy
hét-nyolc gyermekes családanya... Akinek több a pénze, több kedvezményt
vehet igénybe – SZJA mentesség, babaváró hitel, gépkocsivásárlás,
építkezési támogatás.”

Számos szerző (László, Székely, Sütő) szerint a demográfiai fordulat
megvalósítása rendkívül nehéz, sőt Bogár László szerint a demográfiai
hanyatlás már nem állítható meg. „Lehet és kell is jó szándékú állami
beavatkozásokkal legalább lassítani e végzetes lejtőn való lefelé
bukdácsolásunkat, de a visszafordulásra
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240825-demografiai-dilemmak>, a
méltó emberi élet feltételeinek újraalkotására a dolog természeténél fogva
nincs esély.”

Azt elfogadom, hogy a kapitalizmus jelenlegi (progresszív liberális)
formája nem egyeztethető össze
<https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240704-a-progresszio-nem-egyeztetheto-ossze-a-21-es-termekenyseggel>
a 2,1-es termékenységgel, de a kapitalizmus a történelemben folyamatosan
változott: szabadpiaci, jóléti, állami, korporatív, stb. így joggal
bízhatunk abban, hogy kialakítható a kapitalizmusnak egy családbarát és
termékenységtudatos formája is. Ez persze azt jelenti, hogy a kapitalizmust
a fejlett és a fejlődő világban is teljesen újra kell gondolni.

*A szerző filozófus, a MKT Demográfiai Szakosztálya elnökségének a tagja*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240912/e15f5d4f/attachment.html>