<div dir="ltr">
<h1>Az első harminc – áttekintés</h1>
<h2>Vita a demográfiáról</h2><div><a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240905-az-elso-harminc-attekintes">https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240905-az-elso-harminc-attekintes</a></div><div><br></div><div>
A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya számos
műhelybeszélgetés pozitív tapasztalata alapján döntött úgy, hogy
kezdeményez egy nyilvános diskurzust a csökkenő születési számokról.
Ennek végül a Magyar Hírlap véleményrovata adott felületet: Vita a
demográfiáról címmel, amit ezúton is köszönünk. Az első három
publicisztikát László Tamás írta 2024 júniusában. Ezt követően a
szakosztály elnökségének tagjai (László, Tóth P., Tóth J., Szabadkai,
Fekete, Benda) később pedig a szerzők szélesebb köre jelentkezett
írásokkal. <br></div><div>
<p>Látva a kezdeményezés sikerét még korábban úgy döntöttünk, hogy a 30.
cikk megjelenése után – ami történetesen az én vitairatom – egy
összegfoglaló és áttekintő publicisztikában reflektálunk a korábbi
dolgozatokra. Elsősorban azzal a céllal, hogy megkönnyítsük a
tájékozódást és hogy újabb lendületet adjunk a vitának. Természetesen,
mint minden áttekintés ez is szubjektív és töredékes.</p>
<p>Az írások egy része a problémát döntően nemzetközi összefüggésben
tárgyalja. Ebben a keretrendszerben jól megragadhatók az általános
összefüggések. Hajnal Béla: „A világ egyszerre küzd a túlnépesedéssel és
a fejlett országokban (főleg Európában és a Távol-Keleten)
tapasztalható népességcsökkenéssel. A legújabb számítások szerint (…)
2060 körül következhet be bolygónk népességének <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240901-a-gyermeknek-a-testver-a-legnagyobb-ajandek">maximuma</a>”.
Budaházy Edda: „A demográfiai hanyatlás nem magyar specialitás, hanem a
fejlett világra általánosan jellemző. Úgy is mondhatnánk, hogy a <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240729-a-megmaradas-ellen-hato-erokrol-es-azok-korlatozasarol">fehér embert</a>
érinti elsősorban és a legdrasztikusabban.” Garaczi Imre: „A
globalizáció monetáris és individuális gazdasági rendszere a
tömegtermelésre orientált fogyasztói <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240814-kitoresi-pontok-a-csalad-olaj-az-elet-lampasaba">tömegembert</a> állítja a középpontba.” Major Gyöngyi: „Következésképpen megkerülhetetlen a homo oeconomicus liberális <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240726-a-demografia-komplex-problematikajanak-vazlata">önközpontúságán</a> és a gazdasági fejlődés öncélúságán felülemelkedő problémafelvetés.”</p>
<p>A cikkek másik része a magyar demográfiai válságra koncentrál, így
képes megragadni annak egyedi sajátosságait. Bán Károly: „A KSH adatai
szerint a <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240829-egykent-is-kincs-a-gyermek">népességveszteség</a>
2001-től 2017 között a 400 ezer főt meghaladta.” Skrabski Fruzsina és
Ujvári András szerzőpáros: „Azt tapasztaljuk, hogy az első gyermek
vállalása nagyon kitolódott, ezért egyszerűen »<a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240822-a-harmadik-kiralyfi-vagy-kiralylany-a-kulcs-a-nepesedesi-fordulathoz">nincs idejük</a>«
a harmadik gyermekig eljutni a családoknak.” Hajnal Béla: „A 30 éves
koron túli szülések legfontosabb oka az, hogy megnőtt az iskoláztatás
időtartama.” László Tamás: „Néhány éve még bízhattunk egy viszonylag <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240620-a-demografiai-trendfordulo-lehetseges-kitoresi-pontjai-i-a-celzas-celzasa">népes</a>
40 év feletti szülőképes női korosztályban.” Hajnal Béla: „Az országban
a legnagyobb teljes termékenységi arányszámot az Edelényi járásban
(2,46) figyelhetjük meg, ahol egy nő élete során több mint háromszor
annyi gyermeket szül, mint <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240901-a-gyermeknek-a-testver-a-legnagyobb-ajandek">Budapest</a>
V. kerületében (0,70). Az utóbbihoz hasonló rátát mértek a főváros VI.,
VII. és VIII. kerületében, ahol az arány 0,70-0,80 közötti.” Fekete
Gyula szerint „a gyermeket nem nevelő háztartásoknak csak alig
egynegyedét érintik a nem rezsivédett, piaci tarifák, míg a
gyermekeseknek már 80-90 százaléka fizeti a »többletfogyasztókra« kirótt
magas <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240719-kitoresi-pontok-a-termekenysegcsokkenes-megallitasa-1-resz">piaci árakat</a>”. Tóth Pál Péter: „A <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240702-a-magyar-nepesedes-alakulasanak-tortenelmi-tanulsagai-es-jovobeli-kihivasai">Kárpát-medencei</a> magyar népességfejlődés érdekeit is figyelembe vevő magyarországi népesedéspolitikát kell folytatnunk.”</p>
<p>A publicisztikák abból a szempontból is csoportosíthatók, hogy a
csökkenő születésszámokat alapvetően gazdasági vagy pedig szellemi
okokra vezetik vissza. Az előbbi esetben a megoldást a
pénzügyi-gazdasági, míg az utóbbi esetben a lelki téren kell keresni.</p>
<p>Az írások egy része a probléma gazdasági oldalát hangsúlyozza és
elemzi. Ennek a nézetnek az elvi alapjait Banyár József fogalmazta meg:
„Először is be kell vallani, hogy a gyermeknevelés befektetés, másrészt
fel kell ismerni, hogy minden befektetést, így a <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240808-kitoresi-pontok-a-gyermekneveles-mint-megterulo-befektetes">humántőke-befektetést</a>
is csak akkor fogják megtenni az emberek, ha az megéri nekik, vagyis
megfelelő hozamot hoz.” Hajnal Béla: „Az államnak, illetve az
önkormányzatnak különösen a gyermekek <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240901-a-gyermeknek-a-testver-a-legnagyobb-ajandek">természetbeni juttatásait</a> kellene magára vállalnia.” Benda József diagnózisa szerint a demográfiai válság oka a gazdaság túlhatalma: „A »<a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240730-kitoresi-pontok-a-demografiai-paradoxon-i">minden munkaórát a termelésbe</a>«
filozófia tehát nem veszi figyelembe sem a hosszú távú
munkaerő-szükséglet felnevelésének a feltételeit, sem pedig a GDP
termelésének (…) nélkülözhetetlen háttér feltételeit, amelyet jelenleg
»láthatatlan munkának« nevezünk (…).”</p>
<p>Számos írás a gyerekvállalás elmaradásának a szellemi okait
hangsúlyozta. Ez lehet a tradicionális keresztény megközelítés, amit
Székely János püspök fejtett ki: „A nyugati társadalmakra jellemző
demográfiai vákuum egyik legfőbb oka ez a szellemi, <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240806-a-gyermek-aldas#google_vignette">lelki vákuum</a>,
a belső üresség, értelmetlenség fájdalmas érzése.” Én ennek a
gyakorlatnak az erkölcstelenségét hangsúlyoztam. „Világos, hogy a
tudatos gyermektelenség és az egykézés <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240815-gyermekvallalas-mint-erkolcsi-kerdes">erkölcsileg helytelen</a>, hiszen ha mindenki így viselkedik, akkor az emberiség kihal.” Sütő Zoltán elemzi „a <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240829-feladat">társadalmi kohézió</a>
olyan mostoha sorsra jutott fogalmait, mint az erkölcs, az
áldozatvállalás és általában minden, ami ellene megy a szélsőséges
individualizmusnak.”</p>
<p>Mádi László vetette fel azt a kérdést, hogy a lehetséges-e egyáltalán
egy demográfiai fordulat. „Mindebből tehát az következik, hogy a kérdés
<a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240820-demografia-korszellem-es-tennivalok#google_vignette">megoldása</a>
(amennyiben van megoldása – mert a matematikában megtanulhattuk, hogy
nem minden feladatnak létezik megoldása) nem tisztán fiskális
eszközökkel kezelhető, illetve nem csupán költségvetési forrásokkal és
családtámogatási rendszerekkel oldható meg.” Ahogy ő, úgy a szerzők
többsége is úgy látja, hogy van, illetve lenni kell valamilyen
megoldásnak.</p>
<p>Vannak olyan visszatérő megoldási lehetőségek, amelyeket több
publicisztika is tárgyalt. Az első ilyen témakör a fiatalok lakhatása
(lásd László, Szabadkai, Fekete, Hajnal). „A program részvevői
kedvezményes áron úgy juthatnának <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240710-kitoresi-pontok-a-demografiai-helyzet-javitasa-erdekeben">bérlakáshoz</a>, ha közben lakáscélú előtakarékossági szerződést is kötnek, és azt teljesítik is.” (Szabadkai Antal)</p>
<p>Szintén több szerző (Tóth J., Botos, Banyár, Tárkány, Kiss) érintette
a gyermekbarát nyugdíjreform kérdését. „Ehhez érdemes lenne olyan
nyugdíjrendszert bevezetni, amely a vállalt, felnevelt és taníttatott
gyermekek arányában <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240801-demografiai-veszhelyzet-kitoresi-pontok">kiegészítő nyugdíjcsatornát</a>
biztosítana azon szülőknek, akik vállalnak gyermeket, és gyermekeiknek a
taníttatásába energiát, pénzt fektetnek bele. Súlyos igazságtalanságot
enyhítene egy ilyen rendszer! S előbb-utóbb lenne a demográfiára is
hatása.” (Botos Katalin)</p>
<p>A főállású szülőséget is több szerző (Tóth J, Nádasdi, Benda, Kiss) hangsúlyozta. „Mindezek mellett szükségesnek tartom a <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240716-kitoresi-pontok-a-demografiai-valsagbol-valaszuton">főállású anyaság</a>
választhatóvá (félreértés ne essék, nem kötelezővé!), megélhetést és
nyugdíjat adó munkaviszonnyá, biztonságos létformává tételét. (…) Meg
kellene érteni, hogy napi nyolc óra munka és kb. két óra utazás után
második, harmadik műszakban, kimerülten nem lehet eleget tenni a szülői
kötelességeknek.” (Nádasdi Katalin)</p>
<p>A gyerekvállalás lelki és szellemi aspektusának a megerősítésére is
számos szerző (László, Tóth, Székely, Mádi, Kiss, Sütő, Hajnal) kitér.
„Mostantól minden törvényt, minden állami intézkedést meg kellene
vizsgálni abból a szempontból, hogy a családokat, a házasságkötést, a
gyermekvállalást <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240806-a-gyermek-aldas">segíti-e</a>. Ha nem, módosítani kell az intézkedést.” (Székely János.)</p>
<p>Szintén több szerző (Budaházy, Székely, Téglásy, Kiss) követelte az
abortusz szigorítását. „Egyetértünk azokkal, akik amellett érvelnek,
hogy a modern »civilizált« társadalmakat a meddőség túszává tevő
fogamzásgátló mentalitást <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240812-hany-eves-a-magyar-magany">termékenységvédő</a>
mozgalommal kell ellensúlyozni. A művi abortusz térhódítását, mint a
modern rabszolgaság legszégyenletesebb és legpusztítóbb jelenségét
szintén vissza kell szorítani.” (Téglásy Imre.)</p>
<p>Itt említek meg néhány egyedi javaslatot. „A felnövekvő gyermekek
későbbi anyagi függetlenségének és családalapításának az érdekében
helyre kellene állítani a »<a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240722-kitoresi-pontok-a-termekenysegcsokkenes-megallitasa-2-resz">Babakötvény</a>«
korábbi, korlátozásoktól mentes működési formáját.” (Fekete) „Fontos
lépés lenne, hogy gyermektelen vezetőt semmilyen szinten ne lehessen <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240729-a-megmaradas-ellen-hato-erokrol-es-azok-korlatozasarol">választani</a>.”
(Budaházy) „A családi adókedvezmény mértékének megállapításakor azt az
alapelvet lenne érdemes figyelembe venni, hogy egy három- vagy
többgyerekes, hatórás édesanya <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240822-a-harmadik-kiralyfi-vagy-kiralylany-a-kulcs-a-nepesedesi-fordulathoz">nettó munkabére</a>
egyezzen meg egy nyolcórás (még) gyermektelen munkabérével.”
(Skrabski-Ujváry). „Az első gyermek születésekor például egy család kap <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240828-magyar-demografia-bankbetet-agybetet-eletpalya-es-pornoado#google_vignette">egymillió forint</a>
öt év alatt visszafizetendő kamatmentes hitelt, amelynek addig
befizetett részleteit a második gyermek születésekor visszafizeti az
állam és újabb egymillió forinttal toldja meg. (…) Pornóadó bevezetése
lehetne az egyik pénzügyi lába a Nemzeti Demográfiai Programnak.” (Kiss
Antal)</p>
<p>Mádi László hívta fel a figyelmet a következőkre. „Alaposan ki
kellene elemezni, hogy a családtámogatásra szánt pénzek (…) hogyan »<a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240820-demografia-korszellem-es-tennivalok#google_vignette">hasznosulnak</a>«.
Világosan különbséget kell tenni a szándék – (…) – és a megvalósítás,
azaz a tényleges hatás között. Meggyőződésem szerint kevesebb pénzből
jobb eredményt lehetne elérni. Ezen kívül különbséget kell tenni a már
meglévő gyermekek szociális helyzetének javítása és a ténylegesen a
megszületendő gyermekek világrajövetelét célzó eszközök közé.” Kiss
Antal teológus a gyerekvállalás szempontjából kritizálja a jobboldali
világ néhány sajátosságát: „előbb kap állami elismerést egy mulatós
sztár, mint egy hét-nyolc gyermekes családanya... Akinek több a pénze,
több kedvezményt vehet igénybe – SZJA mentesség, babaváró hitel,
gépkocsivásárlás, építkezési támogatás.”</p>
<p>Számos szerző (László, Székely, Sütő) szerint a demográfiai fordulat
megvalósítása rendkívül nehéz, sőt Bogár László szerint a demográfiai
hanyatlás már nem állítható meg. „Lehet és kell is jó szándékú állami
beavatkozásokkal legalább lassítani e végzetes lejtőn való lefelé
bukdácsolásunkat, de a <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240825-demografiai-dilemmak">visszafordulásra</a>, a méltó emberi élet feltételeinek újraalkotására a dolog természeténél fogva nincs esély.”</p>
<p>Azt elfogadom, hogy a kapitalizmus jelenlegi (progresszív liberális) formája <a href="https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20240704-a-progresszio-nem-egyeztetheto-ossze-a-21-es-termekenyseggel">nem egyeztethető össze</a>
a 2,1-es termékenységgel, de a kapitalizmus a történelemben
folyamatosan változott: szabadpiaci, jóléti, állami, korporatív, stb.
így joggal bízhatunk abban, hogy kialakítható a kapitalizmusnak egy
családbarát és termékenységtudatos formája is. Ez persze azt jelenti,
hogy a kapitalizmust a fejlett és a fejlődő világban is teljesen újra
kell gondolni.</p>
<p><em>A szerző filozófus, a MKT Demográfiai Szakosztálya elnökségének a tagja</em></p>
</div></div>