[Grem] Okt. 24. Claret Szt Antal Mária püspök (19.sz.) ünnepe

[Emoke Greschik]

 *Claret Szt Antal Mária püspök  */ dr. Diós István

https://kattima.hu/hu/app/pray/dios-istvan-napi-kenyerunk-szentlecke-1pt-5-1-14-evangelium-jn-10-11-18-claret-szent-antal-maria-puspok-86224

Testvéreim! Ha megkérdeznek valakit, mondja meg, mit tart fontosnak a 19.
században, legtöbben azt felelik, hogy 1848-at, az európai forradalmakat
vagy a Kommunista Kiáltványt. *Pedig a 19. századnak is megvannak a nagy
szentjei: Bosco Szent János, Vianney Szent János, Lisieux-i Szent Teréz és
a ma ünnepelt szent, Claret Szent Antal*.
*Antal fiatal korában a tulajdon bőrén tapasztalta meg, mit jelent az
iparosodás*. Mit jelent az, *hogy tevékenységekből, amiket nagyon sokáig,
évezredeken át otthon az édesanyák, nagymamák, vagy egy-egy mesterember
folytatott, egyszer csak nagyüzem lesz*. *Üzlet lesz, piac lesz belőle. És
mi minden jár ezzel!* Ezt ő úgy élte meg, hogy *a papa takácsmester volt,
aki évezredes hagyományok alapján tudta, hogy ő nagy családot szeretne, a
felesége mellett sok gyerekkel. Tíz gyermeke volt tehát, s az ötödik* *Antal,
a mai szent, aki 3–4 éves korától – természetszerűen és magától értetődően
– tett-vett a takácsok körül: vitte a fonalat a mamának, figyelte, hogyan
dolgozik a papa a szövőszéken, és mire tizenegynéhány éves, addigra érezte,
hogy az ujjában bizsereg a mesterség. Ugyanakkor a szíve mélyén hallotta a
hívást: „Antal! Gyere utánam! Neked papnak kellene lenned.*” Gyakran ült
már a szövőszék mellett, és körülötte minden azt sugallta, hogy hamarosan
megnősül és folytatja apja mesterségét. Feljegyezték róla, hogy a szívében
egyre nagyobb lett a fájdalom, hogy nem lehet pap. De *imádkozott:
„Istenem! Nálad minden lehetséges. Én szövök és tanulom a mesterséget, apám
kedve és akarata szerint, de... Te tudod, hogy én hallom a hangot, ami hív,
és ha akarod, akkor megtörténik az, amire Te hívsz engem.” S Antal még nem
volt 18 éves*, *amikor a papa egyszer csak azt mondta: „Fiaim, menjetek el.
Menjetek el Barcelonába. Keressetek magatoknak munkát. Tönkrementünk.” *– *
Ekkor élte át Antal,* *hogy a szövő nagyüzemmel szemben, a kis takácsok
versenyképtelenek. *Egyik a másik után tönkrement, föladta foglalkozását*.
Antal dolgozni kezdett egy szövőüzemben, és kiderült, hogy tényleg az
ujjában van a mestersége. A tulajdonos észrevette, és azt mondta neki:
„Antal! Kinevezlek művezetőnek. Látom, hogy egyik ötlet a másik után pattan
ki a fejedből, és a szövetek, amiket mi csinálunk, ha a te mintád szerint
csináljuk, szebbek és jobbak a többinél. Vezesd az üzemet!” Antalban
azonban már más elhatározás érlelődött meg*, és azt válaszolta: „Uram,
köszönöm a bizalmát, köszönöm, hogy eddig itt lehettem, de itt van a
felmondó levelem. Én elmegyek.” – „Hová mégy? Ki csábított el? Ki ajánlott
többet?” – „Senki. *Én elmegyek papnak.” – És elment. Mikor pappá
szentelték, tapasztalatból tudta*, *hogy a nagyüzemekbe behajszolt emberek
mennyire sebezhetők. Egyrészt anyagilag vannak kiszolgáltatva *a
munkaadóiknak,* másrészt műveletlenek, azaz képtelenek* *helyesen
tájékozódni. Ezért legfontosabb feladatának tartotta, hogy olvasnivalót
adjon ezeknek embereknek a kezébe, illetve kérte a püspökét, hogy ne kösse
őt plébániához. Engedje meg, hogy missziókat tartson munkásoknak és
lelkipásztorilag elhagyatott vidékeken. Járta Spanyolországot, és ezeknek
az egyszerű embereknek, akik nagyon hamar megtudták róla, hogy a minap még
szövőmunkás volt, érthetően el tudta mondani az evangéliumot*. * És el
tudta nekik mondani, hogy akármilyen nyomorultak vagytok, a becsület, meg a
hit, meg az igazság, meg a jóság, meg a türelem több, mint a forradalmak.
Közben ugyanis jöttek a forradalmi évek. *A legnagyobb megdöbbenésére
*kinevezték
a világ túlsó végén lévő spanyol gyarmat, Kuba szigetének érsekévé. Amikor
megérkezett,* *látta, hogy a cukornád-ültetvényeken ugyanaz a folyamat
játszódik le, mint otthon* *a takácsokkal. És ott is hallani kezdték a szót
az emberek. Megértették, amiket ez az Antal püspök mondott. Mert amikor őt
hallgatták, kezdett kinyílni a szemük, kezdték látni, hogy azok az
agitátorok, akik a munkaadóik meg a katolikus Egyház ellen uszítják őket,
hazudnak*. Antalnak pedig csaknem ráment az élete erre. Meg akarták ölni
azok, akik a hazugsággal – Antal tanítása miatt – nem értek célt. *Egyszer
csak levelet kapott a spanyol királynőtől: „Érsek úr! Sürgősen csomagoljon
és jöjjön haza!” Hazaérve azt remélte, hogy megkapja a fölmentését, s mehet
vissza misszionálni. De a királyné közölte vele: „Érsek úr! Azt szeretném,
ha itt lenne a közelemben, a gyóntatóm lenne, és megtámasztaná a királyi
házat*.” *Antal püspök *nem *azt mondta, *hogy „rendben, kérek egy
lakosztályt itt, a királyi palotában, X fizetést, Y nyugdíjat”, hanem azt
mondta: *három feltétellel fogadom el a felkérést: 1) ne kelljen itt laknom
a királyi palotában; 2) ne kelljen beavatkoznom soha politikai kérdésekbe;
3) ne kelljen várakoznom: ha őfelsége valamit akar, én jövök, de azonnal
fogadjon*. Egy szent püspök, aki látta az iparosodó társadalom és az
iparosodó Európa bajait, és látta az orvosságot is. Jó tudnunk, hogy *ezekben
az 1850-es években történt a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának a
kihirdetése, és ekkor történtek a lourdes-i jelenések. Antal püspök nagyon,
de nagyon szerette a Szűzanyát és tisztelte a Szűz Szeplőtelen Szívét. Azt
a kis társaságot, amit a misszionáló szerzetnek alapított, úgy nevezte el,
hogy a Szűz Mária Szeplőtelen Szívének Fiai. 70 évvel később Fatimában a
Szűzanya azt kérte, hogy az én Szeplőtelen Szívemnek ajánljátok föl a
világot. *

*Imádkozzon értünk ez a szent püspök, mert a problémák, amikkel ő
találkozott, s amikre ő megoldást is tudott adni, jelen vannak a mi
világunkban is. Segítsen nekünk hinni! Segítsen szeretni a Szűzanyát. Amen.*
szerző:*Dr. Diós István*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20241024/ec16d0e7/attachment.html>