[Grem] Kuklay Antal atya 1956-ról, a meghurcoltatásról, Nagy Imréről, Mindszentyről, Antall Józsefről és saját magáról

[Emoke Greschik]

 Kuklay Antal emlékei 1956-ról
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2024. október 22., kedd |
20:00

Az 1956-os forradalom és szabadságharc világtörténelmi jelentőségű esemény
volt, amelyben egyházi személyek is részt vettek. Így Kuklay Antal, az Egri
Főegyházmegye nyugalmazott plébánosa, kanonokja is. Az évforduló alkalmából
közzétesszük a 2020-ban a mátramindszenti otthonában készült interjúnkat.

*– 1955-ben szentelték pappá, a forradalom idején a fővárosban, a Központi
Szemináriumban élt. 1956-ban folytatta a tanulmányait, hogy megszerezze a
doktorátust. Hogyan keveredett bele a forradalmi eseményekbe?*

– *1956 őszén egyhetes lelkigyakorlaton vettünk részt a szemináriumban*.
Ilyenkor teljes a csend, nem érintkezünk egymással. *Ebben a csendben*
*szólaltak
meg a Magyar Rádiónál a fegyverek, odahallatszottak a lövések.* *Másnap*

*kézről kézre járt közöttünk egy orvostanhallgató lány levele, aki részt
vett az október 23-ai tüntetésen, jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél
is. Még az éjszaka lejegyezte az eseményeket.*

Civil hallgatók is jártak be hozzánk a szemináriumba, és jezsuita kispapok,
akik részt vettek a Petőfi Kör összejövetelein.

*Október 25-én, a véres csütörtökön elkísértem a Madách téri rendelőbe Fila
Béla paptársamat, akinek fájt a foga.*

*A Parlament elől éppen akkor szállították el teherautókon a lemészárolt
emberek holttestét.* *Ekkor vált nyilvánvalóvá számomra a bolsevizmus
embertelensége*:* a saját honfitársaikat gyilkoltatták le.*

Ötven évvel később egy megemlékező összejövetelen az egyik résztvevő
felidézte: akkoriban munkaszolgálatos katona volt, a Kilián Laktanyában
lakott. A véres csütörtökön a rakparton sétált, az úgynevezett Fehér ház
(az akkori Belügyminisztérium, ma képviselői irodaház – *a Szerk.*) előtt.
A lövések elől egy fa mögé húzódott, mellette egy halott hevert. Tehát
nemcsak az Országházból és a Földművelődésügyi Minisztériumból, hanem a
Fehér házból is lőttek a karhatalmisták a tüntetőkre. *Szervezett
tömegmészárlás volt, amit később folytattak Salgótarjánban,
Mosonmagyaróvárott és más helyeken. Amikor Nagy Imre fegyverszünetet
hirdetett, azt hittük, győzött a forradalom*. Fogalmunk sem volt arról,
hogy *közben már mozgósították a szovjet csapatokat, *mert az itt
állomásozó egységeik vereséget szenvedtek.

*– Mi jellemezte az akkori helyzetet?*

– *Bekövetkezett a hadtörténelem legszégyenteljesebb veresége*:* a világ
legnagyobb hadseregét* *tűzharcban megfutamította egy hirtelen
összeverbuválódott civil bagázs. *A katonák így, ilyen lenézően beszélnek a
civilekről. *Mi, papok a kispapokkal együtt forradalmi lázban égtünk,
Bécsből megindultak a forradalmi szállítmányok a Katolikus Karitász
szervezésében. Gyógyszer- és élelmiszerraktárak létesültek a fővárosban.*

*Mi, felszentelt papok elmentünk a kórházakba*, ahová addig nem léphettünk
be. *Itt sebesültekkel, betegekkel találkoztunk.*

Mentem az Üllői úton, és láttam a leomlott tűzfalakat. Közben *kerülgettem
a halott szovjet* *kiskatonákat, akik úgy vesztették* *életüket*, * hogy a
saját tankjaik taposták halálra* *őket*, amikor kiugrottak a harckocsi
tornyából.  *Ilyen élmények után tértünk vissza a szemináriumba. A
papnövelde szomszédságában volt a jogi egyetem,* *itt az egyetemisták
között nemzetőrök is voltak, kapcsolatban álltunk velük*. *Számítottak
arra, hogy az oroszok körülfogják* *őket.* *Ezért* *megnyitottam az
Egyetemi-templom átjáróját, amin keresztül be lehetett jutni a
szemináriumba.*

*Reverendákat tettünk a sekrestyébe*. *A joghallgatók közül többen így
menekültek ki, a templomon keresztül, magukra öltve a reverendát.*

*– Kik voltak azok a felszentelt papok vagy kispapok, akikkel együtt élték
át mindezt?*

*– Marosfalvi László jezsuita kispap, *akiről egyébként akkoriban nem
tudtuk, hogy *titokban jezsuita. Ott volt Tabódy István, Fábián István és a
ma élők közül még Varjú Imre is.* *Marosfalvi Lacinak eszébe jutott, hogy
azonnal értesíteni kell Mindszenty bíborost*: az Állami Egyházügyi Hivatal
(ÁEH) iratait le kellene foglalni. Fölment a Várba azzal, hogy Csávossy
Elemér jezsuita szerzetes teológustól hoz üzenetet. Bejutott a bíboroshoz,
és elmondta, mi a jelentősége az ÁEH-ban lévő iratok lefoglalásának. A
bíboros megkérdezte: Hol van az a kincs? Rögtön telefonált a Honvédelmi
Minisztériumba. Beszélt Maléter Pállal, aki akkor már miniszter volt, és
kérte, hogy adjon katonai segítséget az iratok lefoglalásához. Maléter ki
is jelölte az egységet.

A bíboros utasítást adott a titkárának, *Turchányi Egonnak,* hogy fogalja
le a dokumentumokat, és kérjen kispapokat a csomagolásukhoz.

*– Tevőlegesen is részt vett az akcióban?*

– Igen, *velem együtt négy-öt kispap ment fel a Várba. Legnagyobb
meglepetésünkre ott találtuk a jezsuita kispap barátainkat, akik
megszervezték a II. kerületi forradalmi bizottságot. Ők tehát megelőztek
bennünket. Később megtudtuk, hogy a tanáraink is készültek egy akcióra,
ugyanilyen céllal.*

*– Milyen volt ekkor a hangulat? Hogyan hatott Mindszenty bíboros
rádióbeszéde?*

*– A légkör bizakodó volt. Meghallgattuk Mindszenty bíboros rádiószózatát,
és nagyon lelkesen fogadtuk.*

*Úgy értékeltük, hogy nem akarja visszakövetelni a földbirtokokat, és a
demokratikus Magyarország kibontakozását szeretné elősegíteni. A beszédből
és XII. Piusz pápa 1956-tal kapcsolatos megnyilvánulásaiból, valamint a már
említett orvostanhallgató lány feljegyzéseiből összeállítottunk egy
húszoldalas összefoglalót, amit sokszorosítottunk és elküldtünk a
barátainknak*.

*– Hogyan végződött a kalandjuk?*

*– Mindszenty bíborost az amerikai nagykövetségen befogadták*,* de* *a
titkárát, Turchányi Egont nem*. *Ő elindult Nyugatra*,* de útközben
elfogták, letartóztatták.*

*Így készítették elő a „klerikális reakció szerepe az ellenforradalomban”
című fejezetet a történelemben.*

*Ebbe illesztették be a mi mozgalmainkat, tevékenységünket is. Engem az
elöljáróim elhelyeztek Szikszóra, káplánnak*.

*– Mikor tartóztatták le?*

*– 1957 tavaszán*, *Szikszón*.* A karhatalom emberei innen vittek
Budapestre, a Fő utcai börtönbe. Másokkal együtt néhány hónapig itt voltam
kihallgatáson. Amikor lezárták a nyomozást, átvittek bennünket a Központi
Bíróságra, az ottani cellákban raboskodtunk. A kommunista hatalom ebben az
időben oszlatta fel az internálótábort* *az ENSZ nyomására*.* Ez úgy
történt, hogy az internáltak felét hazaengedték, a másik felét pedig
bebörtönözték, vádat emeltek ellenük.* *Ekkor voltak a legzsúfoltabbak a
magyar börtönök.*

*– Mit tapasztalt a fogva tartása idején?*

– *Huszonketten szorongtunk egy négyszer négy és fél méteres, aszfaltozott
zárkában*. Tíz szalmazsák és tíz szalmával tömött vánkos volt a
felszerelésünk, *fejtől-lábtól összezsúfolva aludtunk. Egész éjjel égett a
villany, a szemünkbe világított. A kezünket nem tehettük a pokróc alá.
Nagyon rossz volt az élelmezés, a legelviselhetetlenebbek pedig a poloskák
voltak, ellenük nem tudtunk védekezni, mert éjszaka ránk estek a plafonról.
Az elsőfokú ítélet után átvittek a Gyűjtőfogházba. Ott ugyanilyenek voltak
a körülmények, csak egy kétszer négy méteres zárkában voltunk
tízen-tizenegyen. Közben felállították Márianosztrán az
osztályidegenek* *börtönét;
ide azokat vitték, akik részt vettek a forradalomban, valamint egykori
földbirtokosokat, a Horthy-rendszer minisztereit, csendőreit, rendőr- és
ludovikás tiszteket*. *Velük együtt raboskodtunk. Kétszer egyméteres
magánzárkában voltunk négyen, két emeletes vaságyon. Minden felekezetből
voltak rabok, még a jehovisták vezetője is köztünk volt.*

*– Mit érzett a legnehezebbnek a börtönévek alatt?*

– *Nekünk, katolikus papoknak súlyos büntetés volt, hogy nem*
*dolgozhattunk,* *nem érintkezhettünk a bajtársainkkal. Ráadásul több mint
egy éven keresztül semmiféle nyomtatott szöveg, írás nem juthatott el
hozzánk, a börtön könyvtárát* *sem használhattuk*. *Ezt lelki megtörésnek
szánták a rabtartóink, de az ellenkezője történt, mert*

*minden egyes zárka egy kis kolostor lett: megosztottunk egymással mindent,
ami a fejünkben volt.*

*Amikor megérkeztem, meglepődve láttam, hogy a fogvatartottak között ott
volt Sátoraljaújhelyről Juhász Miklós, aki másodikos gimnazista koromban a
hittanárom volt, és kiváló ember. Nagyon gazdagító időszak volt ez
számunkra.*

*– Hogyan tudtak ilyen körülmények között misézni?*

– *Félévente küldhettek a hozzátartozók élelmiszercsomagot.*

*Azt kértük, hogy szilvalekváros tekercset küldjenek, benne mazsolával. Ha
kivettünk belőle három szemet, és beletettük a vízzel teli bögrébe,
reggelre megduzzadt. Kanállal kinyomkodtuk, így készítettük a mustot, azzal
miséztünk.*

*A cellában hárman ültek a hokedlin és a vaságyon, a negyedik meg fel-alá
járt, és fejből mondta a miseszöveget. **Az őr*,* ha benézett, csak azt
látta, hogy valaki járkál, és valami szöveget mormol.*

*– Hány évre ítélte a bíróság?*

– *Harmadrendű vádlottként tíz évet kaptam, ebből hatot ültem le. Az
1963-as amnesztiával **szabadultam*. *Utána még tíz évig nem kaphattam
lelkipásztori beosztás*t.* Három éven át fizikai munkát végeztem, majd a
sárospataki plébánia könyvtárát, levéltárát rendeztem.* *Akkoriban
zajlottak az ásatások a pataki vártemplom altemplomában. A régi iratok
kutatásával én is részt vettem a munkálatokban. Negyedévente
könyvbemutatókat tartottam. Ebben az időben nagyon kevés könyv jutott el a
papokhoz külföldről*. *Tájékoztattam a paptársaimat a külföldön megjelent
magyar nyelvű irodalomról, például a Mérleg folyóiratról*.

*Amikor az újhelyi lemezgyárban vagy a pataki cserépkályhagyárban dolgoztam*,
*esténként egyedül miséztem a templomban. Később, amikor könyvtáros lettem,
már megengedték, hogy misézzek, de nem prédikálhattam.*

*Ez egy átmeneti időszak volt. A könyvtárba bejártak táborozó fiatalok.
Jóban lettem a múzeum igazgatójával, nyáron hangversenyeket rendeztünk a
fiatal zenebarátok közreműködésével. Ezek a tevékenységeim mind terhelőek
voltak rám nézve*.* A hatalom végül úgy döntött, hogy megadja a papi
működési engedélyemet, mert úgy látták, ha nem a hivatásomat gyakorlom*,*
azzal több bajt csinálok,* *mint három pap. Így kerültem Körömre, az
egyházmegye legdélibb, legelhagyatottabb vidékére, és végül innen mentem
nyugdíjba.*

*– Amikor becsukódott a börtöncella ajtaja, mi tartotta Önben a reményt?*

– *Hittem abban, hogy nem fogom leülni a tíz évet*,* és ez így is történt.*

*– Amikor szabadult, azzal kellett szembesülnie, hogy nem gyakorolhatja a
papi hivatását. Az Állami Egyházügyi Hivatal eltiltotta a papi
tevékenységtől. Hogyan élte meg azokat az időket, amikor a lemezgyárban,
majd a cserépkályhagyárban dolgozott segédmunkásként? *

*– Pilinszkyt idézve*, *„gyötrő és hányatott remény”* *volt bennem.
Megpróbáltam azt tenni, amit abban a helyzetben lehetett.*

*Naiv voltam*, *számtalanszor túlléptem* *a határt, amit megszabtak* *számomra.
A naivitásom alapja mindig a remény volt*.

*Az emberi természetbe bele van írva az autonómia és a szolidaritás. Ennek
engedelmeskedni kell. A keresztény szociológia három alappillére: az emberi
személy autonómiája, az emberi közösségek autonómiája és a szolidaritás, az
egymás iránt felelősség. *

*– Hogyan látja a forradalom és szabadságharc két főszereplőjének, a
mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnöknek és Mindszenty József bíboros,
hercegprímásnak a szerepét?*

– *Nagy Imre hívő kommunista volt, akárcsak Rákosi Mátyás*. *Benne azonban
lezajlott egy lelki folyamat, és rádöbbent, hogy a kommunista eszme, amiben
hitt, téveszme*. *Emberi nagyságát bizonyítja, hogy* *a bolsevizmusból
kiábrándulva hitet tett egy többpártú, demokratikus Magyarország mellett,
vállalva a halált is.* *Mindszenty József nem volt hajlandó részt venni a
kis lépések politikájában, amit* *a Vatikán* *követett akkoriban*. *A
Szentszék fölvállalta, hogy közvetít a Szovjetunió és Amerika között.*
*Mindszenty
bíborosnak viszont meggyőződése volt, hogy* *a kommunistákkal nem szabad
semmiféle egyezséget kötni. Nem volt világpolitikai áttekintése Európáról,
Magyarországról és a Katolikus Egyházról. Ezért nem volt hajlandó
engedelmeskedni a pápai diplomáciának*.

*– Miben látja Mindszenty bíboros életszentségét? Hiszen a boldoggáavatási
eljárása már nagyon előrehaladott fázisában van.*

*– Abban, hogy hűségesen kitartott a hite mellett a legnagyobb
megpróbáltatások idején is.*

*– Mit üzen a mának 1956?*

– *Nem változott a helyzetünk*.* Magyarország* *kísérleti laboratórium
volt* *Nyugat
és Kelet között, ez a mi ezeréves szerepünk*. *Tudjuk, hogy egyedül vagyunk*.
*A XX. század legnagyobb történelmi személyisége Antall József, a
rendszerváltozás miniszterelnöke volt, aki világosan látta ezt. Tudta, mit
kíván tőle a kor, a nemzet, a hazafiság, és feláldozta magát.* Nem
véletlen, hogy *többször hangoztatta, kamikazekormányt vezet*. *Magáévá
tette a XX. század első felében működő Hangya Szövetkezet jelszavát: Isten,
család, haza, munka.*

*A tájfunokhoz, hurrikánokhoz hasonló történelmi erők hatnak ránk*
*korunkban*. *Ilyen körülmények között kell védekeznünk, és megtalálnunk a
helyünket, szerepünket. Ez* *nagyon nehéz, de nem lehetetlen.*

*– Idén júniusban ünnepelte a vasmiséjét. Mi a papi ars poeticája?   *

– Az *Új Ember* néhány évvel ezelőtt indította el a *Villanófényben* című
sorozatát, amelyben papok vallanak a hivatásukról. Velem kezdték. Az volt
az írás címe:* „Isten magyar népének szolgája”. T*ovábbra is *így látom
magam.*

*Mindig igyekeztem válaszolni az engem ért kihívásokra. Ez az oka annak,
amit jól csináltam, és annak is, amit rosszul. Nem tekintem magam hősnek,
csak Istent szolgáló, vergődő embernek.*

*Fotó: Merényi Zita*

*Kuzmányi István, Bodnár Dániel/Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20241023/fe661f4a/attachment.html>