<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr">
<h1>Kuklay Antal emlékei 1956-ról</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont" target="_blank">Nézőpont</a> – 2024. október 22., kedd | 20:00<div><br></div></div><div><a rel="lightbox['g142688']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=142688&v=&img=c_AE6A7896-2.jpg" width="342" height="228" style="margin-right:0px"></a></div><div><a rel="lightbox['g142688']"><span title="12 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az
1956-os forradalom és szabadságharc világtörténelmi jelentőségű esemény
volt, amelyben egyházi személyek is részt vettek. Így Kuklay Antal, az
Egri Főegyházmegye nyugalmazott plébánosa, kanonokja is</span>. Az évforduló
alkalmából közzétesszük <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a 2020-ban a mátramindszenti otthonában készült
interjúnkat</span>.</h3><div><p><b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">1955-ben
szentelték pappá, a forradalom idején <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a fővárosban</span>, a Központi
Szemináriumban élt. 1956-ban folytatta a tanulmányait, hogy megszerezze a
doktorátust. Hogyan keveredett bele a forradalmi eseményekbe?</span></b></p>
<p>– <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1956 őszén egyhetes lelkigyakorlaton vettünk részt a
szemináriumban</span></b>. Ilyenkor teljes a csend, nem érintkezünk egymással.
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ebben a csendben</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">szólaltak meg a Magyar Rádiónál a fegyverek,
odahallatszottak a lövések.</span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Másnap</b></span></p>
<blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">kézről kézre járt közöttünk egy orvostanhallgató lány levele, aki
részt vett az október 23-ai tüntetésen, jelen volt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a Sztálin</span>-<span style="background-color:rgb(234,209,220)">szobor
</span>ledöntésénél is. Még az éjszaka lejegyezte <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az eseményeket</span>.</b></p>
</blockquote>
<p>Civil hallgatók is jártak be hozzánk a szemináriumba, és jezsuita kispapok, akik részt vettek a Petőfi Kör összejövetelein.</p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Október 25-én, a véres csütörtökön </span>elkísértem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a Madách téri rendelőbe </span>Fila Béla paptársamat, akinek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">fájt a foga.</span></b></p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A Parlament elől éppen akkor </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">szállították el teherautókon a
lemészárolt</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> emberek holttestét.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ekkor </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">vált nyilvánvalóvá</span> számomra </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
bolsevizmus embertelensége</span></b>:<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a saját honfitársaik</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">at gyilkoltatták le.</span></b></p>
</blockquote>
<p>Ötven évvel később egy megemlékező összejövetelen az egyik résztvevő
felidézte: akkoriban munkaszolgálatos katona volt, a Kilián Laktanyában
lakott. A véres csütörtökön a rakparton sétált, az úgynevezett Fehér ház
(az akkori Belügyminisztérium, ma képviselői irodaház – <i>a Szerk.</i>)
előtt. A lövések elől egy fa mögé húzódott, mellette egy halott hevert.
Tehát nemcsak az Országházból és a Földművelődésügyi Minisztériumból,
hanem a Fehér házból is lőttek a karhatalmisták a tüntetőkre. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Szervezett
tömegmészárlás volt, amit később folytattak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Salgótarjánban,
Mosonmagyaróvárott és más helyeken</span>. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Amikor Nagy Imre fegyverszünetet
hirdetett, azt hittük, győzött a forradalom</span></b>. Fogalmunk sem volt arról,
hogy <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">közben már mozgósították a szovjet csapatokat, </span></b>mert az itt
állomásozó egységeik vereséget szenvedtek.</p>
<p><b>– Mi jellemezte az akkori helyzetet?</b></p>
<p>– <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Bekövetkezett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a hadtörténelem </span>legszégyenteljesebb veresége</span></b>:<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a világ
legnagyobb hadseregét</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">tűzharcban megfutamította egy hirtelen
összeverbuválódott civil bagázs. </span></b>A katonák így, ilyen lenézően beszélnek
a civilekről. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mi, papok a kispapokkal együtt forradalmi lázban égtünk,
Bécsből megindultak a forradalmi szállítmányok a Katolikus Karitász
szervezésében. Gyógyszer- és élelmiszerraktárak létesültek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a fővárosban</span>.</span></b></p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mi, felszentelt papok elmentünk a kórházakba</span></b>, ahová addig nem léphettünk be. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Itt sebesültekkel, betegekkel találkoztunk.</span></b></p>
</blockquote>
<p>Mentem az Üllői úton, és láttam a leomlott tűzfalakat. Közben
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">kerülgettem </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a halott szovjet</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kiskatonákat, akik </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">úgy vesztették</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">életüket</span></b>,
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> hogy a saját tankjaik taposták halálra</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">őket</span></b>, amikor kiugrottak a
harckocsi tornyából. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ilyen élmények után </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">tértünk vissza a
szemináriumba. A papnövelde szomszédságában volt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a jogi egyetem</span>,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">itt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
egyetemisták</span> között nemzetőrök is voltak, kapcsolatban álltunk velük</span></b>.
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Számítottak </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">arra, hogy az oroszok körülfogják</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">őket.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ezért</span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megnyitottam
az Egyetemi-templom átjáróját, amin keresztül be lehetett jutni a
szemináriumba.</b></span></p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Reverendákat tettünk a sekrestyébe</b></span>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A joghallgatók<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">közül többen így
menekültek ki, a templomon keresztül, magukra öltve a reverendát.</span></b></p>
</blockquote>
<p><a title=""><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=142688&v=&p=1&img=c_AE6A7653.jpg" alt="" border="0" width="371" height="247"></a></p></div>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kik voltak azok a felszentelt papok vagy kispapok, akikkel együtt élték át mindezt?</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>– Marosfalvi László jezsuita kispap, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">akiről egyébként akkoriban nem
tudtuk, hogy </span><b>titokban jezsuita. Ott volt Tabódy István, Fábián István és
a ma élők közül még Varjú Imre is.</b></span> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Marosfalvi Lacinak eszébe jutott,
hogy azonnal értesíteni kell Mindszenty bíborost</span></b>: az Állami Egyházügyi
Hivatal (ÁEH) iratait le kellene foglalni. Fölment a Várba azzal, hogy
Csávossy Elemér jezsuita szerzetes teológustól hoz üzenetet<span style="background-color:rgb(255,255,255)">. Bejutott a
bíboroshoz, és elmondta, mi a jelentősége az ÁEH-ban lévő iratok
lefoglalásának. A</span> bíboros megkérdezte: Hol van az a kincs? Rögtön
telefonált a Honvédelmi Minisztériumba. Beszélt Maléter Pállal, aki
akkor már miniszter volt, és kérte, hogy adjon katonai segítséget az
iratok lefoglalásához. Maléter ki is jelölte az egységet.</p>
<blockquote>
<p>A bíboros utasítást adott a titkárának, <i>Turchányi Egonnak,</i> hogy fogalja le a dokumentumokat, és kérjen kispapokat a csomagolásukhoz.</p>
</blockquote>
<p><b>– Tevőlegesen is részt vett az akcióban?</b></p>
<p>– Igen, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">velem</span> együtt négy-öt kispap ment fel a Várba. Legnagyobb
meglepetésünkre ott találtuk a jezsuita kispap barátainkat, akik
megszervezték a II. kerületi forradalmi bizottságot. Ők tehát megelőztek
bennünket. Később megtudtuk, hogy a tanáraink is készültek egy akcióra,
ugyanilyen céllal.</b></span></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">– Milyen volt ekkor a hangulat? Hogyan hatott Mindszenty bíboros rádióbeszéde?</b></p>
<blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">– A légkör bizakodó volt. Meghallgattuk Mindszenty bíboros rádiószózatát, és nagyon lelkesen fogadtuk.</b></p>
</blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Úgy értékeltük, hogy nem akarja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">visszakövetelni a földbirtokokat</span>, és a
demokratikus Magyarország kibontakozását szeretné elősegíteni. A
beszédből és XII. Piusz pápa 1956-tal kapcsolatos megnyilvánulásaiból,
valamint a már említett orvostanhallgató lány feljegyzéseiből
összeállítottunk egy húszoldalas összefoglalót, amit sokszorosítottunk
és elküldtünk a barátainknak</span></b>.</p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hogyan végződött a kalandjuk?</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>– Mindszenty bíborost <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az amerikai nagykövetségen </span>befogadták</b></span>,<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> de</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
titkárát, Turchányi Egont </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ő elindult <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Nyugatra</span></span></b>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> de útközben
elfogták, letartóztatták.</b></span></p>
<blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(234,209,220)">Így készítették elő a „klerikális reakció szerepe az ellenforradalomban” című fejezetet a történelemben.</b></p>
</blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ebbe illesztették be </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a mi mozgalmainkat, tevékenységünket<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">is</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. Engem az elöljáróim elhelyeztek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szikszó</span>ra, káplánnak</span></b>.</p>
<p><a title=""><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=142688&v=&p=1&img=c_AE6A7818.jpg" alt="" border="0" width="276" height="184"></a></p>
<p><b style="background-color:rgb(234,209,220)">– Mikor tartóztatták le?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>– 1957 tavaszán</b></span>, <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Szikszón</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> A karhatalom emberei innen vittek
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Budapestre</span>, a Fő utcai börtönbe. Másokkal együtt néhány hónapig itt
voltam kihallgatáson. Amikor lezárták a nyomozást, átvittek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">bennünket </span>a
Központi Bíróságra, az ottani cellákban raboskodtunk. A kommunista
hatalom ebben az időben </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">oszlatta fel </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az internálótábort</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ENSZ
nyomására</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Ez úgy történt, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az internáltak</span> felét <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazaengedték</span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a
másik felét</span> pedig bebörtönözték, vádat emeltek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellenük.</span></span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ekkor voltak a
legzsúfoltabbak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a magyar börtönök.</span></span></b></p>
<p><b>– Mit tapasztalt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a fogva tartása idején</span>?</b></p>
<p>– <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Huszonketten szorongtunk egy négyszer négy és fél méteres,
aszfaltozott zárkában</span></b>. Tíz szalmazsák és tíz szalmával tömött vánkos
volt a felszerelésünk, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">fejtől-lábtól összezsúfolva aludtunk. Egész éjjel
égett a villany, a szemünkbe világított. A kezünket nem tehettük a
pokróc alá. Nagyon rossz volt az élelmezés, a legelviselhetetlenebbek
pedig a poloskák voltak, ellenük nem tudtunk védekezni, mert éjszaka
ránk estek a plafonról. Az elsőfokú ítélet után átvittek a
Gyűjtőfogházba. Ott ugyanilyenek voltak a körülmények, csak egy kétszer
négy méteres zárkában voltunk tízen-tizenegyen. Közben felállították
Márianosztrán<span style="background-color:rgb(246,178,107)"> </span></span><span style="background-color:rgb(246,178,107)">az osztályidegenek</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">börtönét; ide </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">azokat<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">vitték,</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">akik </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">részt
vettek a forradalomban, valamint egykori földbirtokosokat, a
Horthy-rendszer minisztereit, csendőreit, rendőr- és ludovikás
tiszteket</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Velük együtt </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">raboskodtunk. Kétszer egyméteres magánzárkában
voltunk négyen, két emeletes vaságyon. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Minden felekezetből </span>voltak rabok,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">még a jehovisták vezetője is köztünk volt</span></span>.</span></b></p>
<p><b>– Mit érzett a legnehezebbnek a börtönévek alatt?</b></p>
<p>– <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nekünk, katolikus papoknak </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">súlyos büntetés volt, hogy nem</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">dolgozhattunk,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">érintkezhettünk a bajtársainkkal.</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Ráadásul több mint
egy éven keresztül semmiféle <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nyomtatott szöveg, írás </span>nem juthatott el <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
hozzánk</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a börtön könyvtárát</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">sem használhattuk</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ezt lelki megtörésnek
szánták a rabtartóink,</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> de az ellenkezője történt, mert</span></b></p>
<blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">minden egyes <span style="background-color:rgb(234,209,220)">zárka </span>egy kis kolostor lett: megosztottunk egymással mindent, ami a fejünkben volt.</b></p>
</blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">Amikor megérkeztem, meglepődve láttam, hogy a fogvatartottak között
ott volt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Sátoraljaújhelyről </span>Juhász Miklós, aki <span style="background-color:rgb(217,234,211)">másodikos gimnazista
koromban </span>a hittanárom volt, és kiváló ember. Nagyon gazdagító időszak
volt ez számunkra.</b></p>
<p><a title=""><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=142688&v=&p=1&img=c_AE6A8003.jpg" alt="" border="0" width="471" height="314"></a></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">– Hogyan tudtak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ilyen körülmények</span> között misézni?</b></p>
<p>– <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Félévente </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">küldhettek a hozzátartozók <span style="background-color:rgb(217,234,211)">élelmiszercsomagot</span>.</span></b></p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Azt kértük, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szilvalekváros tekercset küldjenek, benne
</span>mazsolával. Ha kivettünk <span style="background-color:rgb(217,234,211)">belőle </span>három szemet, és beletettük<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a vízzel
teli bögrébe</span>, reggelre megduzzadt. Kanállal kinyomkodtuk, így
készítettük a mustot, azzal<u> miséztünk</u><u>.</u></span></b></p>
</blockquote>
<p><u><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A cellában hárman ültek a hokedlin és a vaságyon, a negyedik meg
fel-alá járt, és fejből mondta a miseszöveget.</span> </b></u><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az őr</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> ha benézett, csak
azt látta, hogy valaki járkál, és valami szöveget mormol.</span></b></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Hány évre ítélte a bíróság?</span></b></p>
<p>– <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Harmadrendű vádlottként tíz évet kaptam, ebből hatot ültem le.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az
1963-as amnesztiával </span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szabadultam</b></span>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Utána még tíz évig nem kaphattam
</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">lelkipásztori beosztás</span></b>t.<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Három éven át fizikai munkát végeztem, majd a
sárospataki <span style="background-color:rgb(255,242,204)">plébánia</span> könyvtárát, levéltárát rendeztem.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Akkoriban
zajlottak az ásatások a pataki vártemplom<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> altemplomában</span>. A régi iratok
kutatásával én is részt vettem a munkálatokban. Negyedévente
könyvbemutatókat tartottam. Ebben az időben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nagyon kevés</span> könyv jutott el
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">a papokhoz</span> külföldről</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Tájékoztattam a paptársaimat <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a külföldön
megjelent </span>magyar nyelvű irodalomról, például a <i>Mérleg</i> folyóiratról</span></b>.</p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Amikor az újhelyi lemezgyárban vagy a pataki cserépkályhagyárban
dolgoztam</span></b>, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">esténként egyedül miséztem a templomban. Később, amikor
könyvtáros lettem, már megengedték, hogy misézzek, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">de nem </span>
prédikálhattam.</span></b></p>
</blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ez egy átmeneti időszak volt. A könyvtárba bejártak táborozó
fiatalok. Jóban lettem a múzeum igazgatójával, nyáron hangversenyeket
rendeztünk a fiatal zenebarátok közreműködésével. Ezek a tevékenységeim
mind <span style="background-color:rgb(234,209,220)">terhelőek voltak </span>rám nézve</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> A hatalom </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">végül úgy döntött, hogy
megadja a papi működési engedélyemet, </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">mert úgy látták, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ha </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
hivatásomat gyakorlom</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">azzal több bajt csinálok</span>,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">mint három pap. Így
kerültem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Körömre, </span>az egyházmegye legdélibb, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">legelhagyatottabb </span>vidékére,
és végül <span style="background-color:rgb(217,234,211)">innen mentem nyugdíjba.</span></span></b></p>
<p><a title=""><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=142688&v=&p=1&img=c_AE6A7857.jpg" alt="" border="0" width="251" height="167"></a></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Amikor becsukódott a börtöncella ajtaja</span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> mi tartotta Önben a reményt?</span></b></p>
<p>– <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hittem abban, hogy nem </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">fogom leülni a tíz évet</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> és ez így is történt.</span></b></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Amikor szabadult</span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azzal kellett </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">szembesülnie<span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> hogy nem
gyakorolhatja </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a papi hivatását</span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az Állami Egyházügyi Hivatal eltiltotta </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
papi tevékenységtől</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">. Hogyan élte meg azokat az időket, amikor a
lemezgyárban, majd a cserépkályhagyárban dolgozott segédmunkásként?</span> </b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">– Pilinszkyt idézve</span></b>, <b><span style="color:rgb(0,0,255)">„gyötrő és hányatott remény”</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">volt bennem. Megpróbáltam azt tenni, amit <span style="background-color:rgb(234,209,220)">abban a helyzetben </span>lehetett.</span></b></p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Naiv voltam</span></b>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>számtalanszor túlléptem</b></span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a határt, amit megszabtak</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">számomra. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A naivitásom</span> alapja mindig a remény volt</span></b>.</p>
</blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az emberi természetbe </span>bele van írva az autonómia és a szolidaritás.
Ennek engedelmeskedni kell. A keresztény szociológia három alappillére:
az emberi személy autonómiája, az emberi közösségek autonómiája és a
szolidaritás, az egymás iránt felelősség. </b></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Hogyan látja <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a forradalom és szabadságharc két
főszereplőjének, a mártírhalált <span style="background-color:rgb(234,209,220)">halt </span>Nagy Imre miniszterelnöknek és
Mindszenty József bíboros, hercegprímásnak </span>a szerepét?</span></b></p>
<p>– <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nagy Imre</span> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hívő kommunista volt, akárcsak Rákosi Mátyás</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Benne
azonban lezajlott egy lelki folyamat, és rádöbbent, hogy </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kommunista
eszme, amiben hitt, téveszme</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Emberi nagyságát bizonyítja, hogy</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
bolsevizmus</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ból kiábrándulva hitet tett egy többpártú, demokratikus
Magyarország mellett, vállalva <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a halált </span>is.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mindszenty József nem volt
hajlandó<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">részt venni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kis lépések politikájában, amit</span></span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Vatikán</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">követett akkoriban</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A Szentszék </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">fölvállalta, hogy közvetít <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a Szovjetunió
</span> és Amerika között.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mindszenty bíborosnak viszont meggyőződése volt,
hogy</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kommunistákkal <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem</span> szabad semmiféle egyezséget kötni<span style="background-color:rgb(217,234,211)">.</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Nem volt
világpolitikai áttekintése Európáról, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarországról és a Katolikus
Egyházról</span>. Ezért nem volt hajlandó engedelmeskedni a pápai
diplomáciának</span></b>.</p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Miben látja Mindszenty bíboros életszentségét? Hiszen a boldoggáavatási eljárása már nagyon előrehaladott fázisában van.</span></b></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">– Abban, hogy hűségesen kitartott a hite mellett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a legnagyobb megpróbáltatások idején</span> is.</b></p><p><b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mit üzen <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a mának</span> 1956?</span></b></p>
<p>– <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Nem változott a helyzetünk</span></b>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Magyarország</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">kísérleti laboratórium
volt</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Nyugat és Kelet között, ez a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mi</span> ezeréves szerepünk</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Tudjuk, </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy
egyedül vagyunk</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A XX. század </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">legnagyobb történelmi személyisége Antall
József, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a rendszerváltozás </span>miniszterelnöke volt, aki világosan látta
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezt.</span> Tudta, mit kíván tőle<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a kor, </span>a nemzet, a hazafiság, és feláldozta
magát.</span></b> Nem véletlen, hogy <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">többször hangoztatta, kamikazekormányt vezet</span></b>.
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magáévá tette a XX. század első felében működő Hangya Szövetkezet
jelszavát:<u> Isten, család, haza, munka.</u></span></b></p>
<blockquote>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A tájfunokhoz, hurrikánokhoz hasonló történelmi erők hatnak<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">ránk</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">korunkban</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ilyen körülmények között </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kell védekeznünk, és megtalálnunk a
helyünket, szerepünket. Ez</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">nagyon nehéz,</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> de nem</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> lehetetlen.</span></b></p>
</blockquote>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Idén júniusban ünnepelte a vasmiséjét. Mi a papi ars poeticája? </span></b></p>
<p>– Az <i>Új Ember</i> néhány évvel ezelőtt indította el a <i>Villanófényben</i> című sorozatát, amelyben papok vallanak a hivatásukról. Velem kezdték. Az volt az írás címe:<b><span style="color:rgb(0,0,255)"> <i>„<u>Isten magyar népének szolgája</u>”.</i> T</span></b>ovábbra is <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u>így látom<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> magam</span></u>.</span></b></p>
<blockquote>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)"><font size="4">Mindig igyekeztem válaszolni az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">engem ért kihívásokra. </span>Ez az oka
annak, amit jól csináltam, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">annak</span> is, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">amit rosszul.</span> Nem tekintem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">magam
</span><span style="background-color:rgb(246,178,107)">hős</span>nek, csak <u>Istent szolgáló, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">vergődő embernek</span>.</u></font></b></p>
</blockquote>
<p><b>Fotó: Merényi Zita</b></p>
<p><b>Kuzmányi István, Bodnár Dániel/Magyar Kurír</b></p>
</div>
</div>
</div>
</div>