[Grem] Szilárd alapokon a konzervatív oktatás - némi flexibilitással / szakértők vitája az MCC-n

[Emoke Greschik]

 Szilárd alapokon áll a konzervatív oktatás, de a részletekben flexibilis –
az MCC-ben vitáztak a szakértők!

Az oktatáspolitika jövőjéről vitatkoztak az MCC Tanuláskutató Intézetében,
ahol Gyarmathy Éva klinikai és nevelés- lélektani szakpszichológus
beszélgetett Setényi János intézetigazgatóval. A moderátor Gloviczki
Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora volt.
Veszprémy László Bernát <https://mandiner.hu/szerzo/veszpremy-laszlo-bernat>

Az első kérdésre, ami arra vonatkozott, hogy miért van egyre több tanulási
nehézséggel küzdő gyermek, Gyarmathy a neurodiverzitásra hívta fel a
figyelmet. Mint a szakértő kifejtette, a mai gyerekek mások, mint a régi
gyerekek, számos szempontból másképp fejlődik az agyuk. *„Ez nem
feltétlenül azt jelenti, hogy a gyerekekkel baj van, hanem azt, hogy mindig
is különböznek egymástól a gyerekek. A fejlődésüket megváltoztatja a
környezet, az oktatás nem mindig tud ezzel mit kezdeni.”*
A kutató azt helyezte a fókuszba, hogy a korábbi gyerekekhez képest már
megváltozott agyi fejlődésű vagy agyi működésű gyerekek igényeihez kellene
szabni az oktatást. Elmondása szerint az agy működésének módosulását az
ipari szennyezés, a városi szennyezés, a különböző vegyi anyagok okozzák,
amelyek megváltoztatják az idegrendszer fejlődését.

A veszélyes anyagok hiperaktivitást, autizmust, tanulási zavart okoznak,
olyan neurotikus problémákat, melyekre az oktatásnak reagálni kell.

Setényi óvatosságra intett és hazai/nemzetközi statisztikákkal árnyalta a
problémás gyerekek fogalmi keretét. Elmondta, hogy a valóban sérült
gyerekek aránya alig változik és a *„figyelem, tanulás vagy
magatartásproblémás”* tanulók csoportja növekszik gyorsan, ami elsősorban
nem pszichikai hanem szociológiai jelenség. Józan feltételezés, hogy
felnövés – elkerülhetetlen - problématömegének pszichikai tolmácsolásáról
és medikalizációjéról van inkább szó. Utalt Frank Füredi ezirányú írásaira
is (*például *Minél több a pszichológus, annál több a beteg ember* c.
cikkére, melyet a Mandiner is szemlézett* – A szerk.).

A külső veszélyekkel kapcsolatban is történeti megközelítéssel szállt
vitában Gyarmati elképzelésével: London példáját említette, ahol a XIX.
században a gyerekek az utcán tengődtek, hatalmas volt a légszennyezettség,
nem volt iható víz stb. Mint a szakértő kifejtette, a statisztikák alapján
lehetséges egy szkeptikus álláspont is, hiszen a történelmi példák azt
mutatják, hogy ezek a problémák nem feltétlenül most keletkeztek, korábbi
példák is idézhetők ezekre a problémákra.

Setényi felhívta a figyelmet, hogy az okatókat lassan leváltják a
pszichológusok: a pszichológia lett az oktatásról szóló diskurzus fő
nyelve, aminek előnye, hogy érzékenyebb, gyerekközpontúbbak lettek a
párbeszédek, hátránya viszont, hogy az egyénre koncentrálnak. Ha
mindenkinek külön-külön akarunk segíteni, az atomizálja a közösséget és
rombolja a társadalmat. Az ésszerűen, közpénzből működtetet gépezet nem is
tud más lenni, mint ami: ez a közoktatás. Márpedig a társadalmi
szempontokra is tekintettel kell lenni, hiszen ha a közműveltség egy
minimális szintjét sikerül átadni az oktatás során, akkor ez összeköti az
embereket. A közös tanulás egyben egy bizonyos szűrőt is jelent, amely
mentén elválik, idővel ki, milyen szerepet tud ellátni a társadalomban.

Gyarmathy arra is utalt, hogy a rengeteg digitális eszköz, a sok információ
megváltoztatja az agy működését. Régen kétféle kenyér volt, most pedig
annyi fajta, hogy a gyerek felfogni sem tudja. Gyarmathy úgy véli, hogy az
oktatásnak ehhez alkalmazkodnia kell. Setényi erre úgy felelt, hogy az
oktatást nem lehet a gyerekek „*kedélye*” szerint alakítani. Mindig fel
kell készülni arra, hogy lesz ütközés az iskolai kánon és a *„mindenkori
külvilág impulzusai”* között, de ez a fajta ütközés nem feltétlenül rossz
dolog. Setényi szerint a tradicionális értékrendszerben a figyelem és az
elmélyülés központi érték, tehát ha kritikátlanul alkalmazkodunk a
digitális környezethez, annak a végeredménye a „*multitasking*” lesz, „ami
egy katasztrófa”, mivel *„a multitasking a túlélésért küzdő vadállatok
létformája és nem a katedrálisépítő emberé.”*

Setényi úgy véli, hogy a fentiek elkerülésére már a családban jó lépéseket
kell tenni. A jól működő család az, ahol van ebédlőasztal, és a család
együtt ül étkezéskor. A figyelmet nem szabad szétszórni, ilyenkor arra van
szükség, hogy mindenki egymásra figyeljen és koncentráltan legyen jelen.
Ezt nem szabad elengedni, mert akkor az egész rendszer szétesik. Gyarmathy
szerint viszont pont ez lenne a cél, hogy felrobbantsuk a teljes rendszert.
Setényi ezzel szemben aggodalmát fejezte ki, ha a jelenlegi rendszert bárki
megszüntetné, mi lenne helyette? Erre Gyarmathy nem tudott alternatívát
mutatni.

Setényi szerint az óvodában, alsó tagozat szintjén lehet teret nyitni
egyéni utaknak, lehet némi friss levegőt engedni a rendszerbe, ebben van
észszerűség. De a közoktatásnak felső tagozaton a korosztálynak megfelelő
követelményrendszer kell. Ha a szülők nem hisznek a versenyalapú
életfelfogásban, elvihetik a gyereket Waldorf- vagy Montessori-rendszeren
alapuló iskolákba, de a gyerekeknek ettől még meg kell felelniük a
versenyalapú társadalomban, és kérdéses, hogy erre ezek az iskolák mennyire
készítik fel őket. Gyarmathy egyetértett abban, hogy a kulcs az óvoda és az
alsó tagozat.

A szakértők egyetértettek abban, hogy az integrációs-inklúziós gyakorlat
egy ideológiai késztetésből született, és hogy a szegregáció tiltása és az
integráció kiterjesztése nem hozta meg a várt eredményeket. De Gyarmathy
továbbmenve megkérdőjelezte a pedagógus, mint a tudást átadó személy
szerepét. Mint elmondta, a tudást manapság a gyerekek azonnal megszerzik az
interneten, és egymástól is képesek tanulni, így a hagyományos oktatási
keret felbontható.

Azzal azonban adós maradt, hogy a meglévő keret helyet újra tegyen
javaslatot. Setényi a konzervatívabb álláspontot képviselve nem tartotta jó
ötletnek, hogy a következő nemzedéket kitegyük a teljes keretrendszert és
közszolgáltatást bedöntő *„társadalmi kísérletezésnek”.*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240518/03f0a03c/attachment.html>