[Grem] Interjú Habsburg Ottó lányával: pl. 'A keresztény értékeken kellene alapulnia az EU-nak'

[Emoke Greschik]

 Walburga Habsburg Douglas: A keresztény értékeken kellene alapulnia az
Európai Uniónak

https://mandiner.hu/kulfold/2024/05/walburga-habsburg-douglas-a-kereszteny-ertekeken-kellene-alapulnia-az-europai-unionak

Hová tűntek a keresztény értékek az európai közösségből? Miért alakul át az
európai jobboldal? Miért kellene bátrabbnak lenniük a politikusoknak?
Walburga Habsburg Douglast, az utolsó magyar trónörökös, Habsburg Ottó
lányát kérdeztük!
2024. május 02. 15:26

[image: null]
Maráczi Tamás <https://mandiner.hu/szerzo/maraczi-tamas>

*Walburga Habsburg Douglas* (1958) svéd politikus, a Páneurópai Unió
alelnöke. Az utolsó magyar király és osztrák császár, IV. Károly unokája,
az utolsó trónörökös, Habsburg Ottó lánya. Kánonjogi és újságírói
tanulmányainak elvégzése után csatlakozott a Páneurópai Unió munkájába:
nemzetközi főtitkár-helyettesként, majd főtitkárként dolgozott, 2004 óta
pedig ő a szervezet alelnöke. 1989-ben a Páneurópai Piknik egyik szervezője
volt. 2006 és 2014 között a konzervatív Mérsékelt Párt képviselőjeként
dolgozott a svéd parlamentben, 2011 óta az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet (OSCE) parlamenti közgyűlésének alelnöke. A
Páneurópai Unió alelnökével a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a
Habsburg Ottó Alapítvány (HOAL) közös szervezésű, európai integrációs
tematikájú konferenciája kapcsán beszélgettünk.

*Interjú: Maráczi Tamás és Rajcsányi Gellért*


*xxx*

*Negyvenöt évvel ezelőtt rendezték meg az első közvetlen európai parlamenti
választást. Az ön édesapját, Habsburg Ottót is akkor választották meg
eurohonatyának. Olyan EU létrejöttéről álmodtak az unió alapító atyái,
illetve az ön édesapja, mint ami mára kialakult?*

Semmi nem lesz éppen olyan, mint amiről az alapítók álmodoznak.

Az apám egy olyan EP-ről álmodott, amely sokkal fajsúlyosabb intézmény lett
volna, mint a mai;

egy olyan intézményt képzelt el, amely majdnem olyan erős jogkörökkel
rendelkezett volna, mint egy nemzeti parlament. Csalódott is volt amiatt,
hogy az EP nem ilyen lett. Ő a „nagyobb Európa” képviselője volt, ebben
hitt, és ezt az eszmét akarta képviselni az Európai Parlamentben is.

*Fél évszázaddal ezelőtt az édesapja vezette Páneurópai Unió olyan európai
integrációt képzelt el, amely négy jelzővel bírt: szabad, keresztény,
szociálisan érzékeny és egységes. A négyből mennyi valósult meg?*

A keresztény bizonyosan nem. Jómagam az emberi jogok szempontját tartom a
legfontosabb vezérelvnek, és úgy vélem, az emberi jogok akkor tudnak
érvényesülni, ha azok egy erős fundamentumon állnak: én a keresztény
értékrendet és jövőt tartom annak. De az nyilvánvaló, hogy ez az értékrend
nem lett a jelenlegi Európa része –

rengeteg olyan jelenséget látunk az EU működésében, amely homlokegyenest
ellentmond a keresztény elveknek.

Pedig a keresztény értékeken kellene alapulnia.

A „nagyobb Európa” eszméje viszont él, afelé tartunk, de még nagyon sok
munka van hátra, hogy azt elérjük. A volt kommunista országok nagy része a
vasfüggöny lehullása után idővel az EU tagjává vált, az EU keleti bővítése
fontos projekt volt, és ezzel a „nagyobb Európa” valósággá vált. Én a
balkáni bővítés támogatója vagyok, és most az a nagy kérdés, hogy ezek az
államok mikor integrálódnak az EU-ba. Remélem, hamarosan. Ami pedig a
szociális értékeket, illetve a szubszidiaritás érvényesülését illeti, nos,
ezen a téren óriási elmaradások vannak.

*Ön szerint tehát egyértelmű, hogy a keresztény értékek nem lettek a mai
Európa értékrendjének részei. Mit gondol, miért történt ez?*

A nagy probléma az, hogy ma sok politikus fél a „keresztény” szót
használni, mert a szélsőséges jobboldal szinonímájává vált, és a
politikusok ezért elkerülik, hogy értékekről beszéljenek. De tudom, hogy az
emberek szeretik, ha egy politikus értékekről beszél, és én is így tettem a
parlamentben. Most, hogy már nem ülök ott, megértem, hogy a kollégáim
tiszteletben tartották a keresztény meggyőződéseimet; tehát

ha a politikusok kevésbé félnének egyes szavaktól, és többet beszélnének
értékekről és kultúráról, az sokat segítene.

*Az Európai Néppárt volt a kereszténydemokrata és konzervatív pártok
otthona Európában. Ugyan még ma is az EPP a legnagyobb pártcsalád a
kontinensen, de már két konzervatívabb, jobboldalibb pártszövetség van
mellette. Miért történhetett ez?*

A probléma ismét az, hogy ha nem állsz biztos lábbal a saját
értékrendedben, akkor meg fognak jelenni tőled jobbra is a politikai erők.
Populista mozgalmak, amelyek elfoglalják azt a területet, ami a tied volt.
Hiányolom a vitákat az európai jobb- és baloldalról, arról, hogy a
populisták automatikusan jobboldaliak vagy szélsőjobbosak. Hol vannak az
európai értékviták? Hiányolom őket. Apám mindig azt mondta:

a politika működik mindaddig, amíg az alkotmányok azzal kezdődnek: „Az
Isten nevében”.

*A magyar kormány narratívája az, hogy a jelenlegi uniós politikai
küzdelmet a szuverenisták és a föderális erők közötti kötélhúzással lehet
leírni: az integráció folyamatában a tagállami jogköröket Brüsszel elvonja,
egy szuperállam kialakulása felé haladunk anélkül, hogy erre az
alapszerződések felhatalmazást adnának. Ez a valóság?*

Ez a valóság. A jó hír az, hogy Európa egy nagy kontinens, így Brüsszel nem
mondhatja azt, hogy ami az északi Svédországban van, azt a berendezkedést
szeretné látni a dél-európai országokban is. Ez így nem működik.

Nagyon fontos, hogy az uniós tagállamok harcoljanak a szuverenitásukért, a
saját hatásköreik megőrzéséért.

*Tehát a tagállami jogkörök megtartásáért folyó küzdelem indokolt.*

Teljes mértékben. De egy valami fontos még: a politikai harcot politikai
eszközökkel kell megvívni. Sok politikus véli úgy, hogy a cél szentesíti az
eszközt. Ez veszélyes.

*Mire gondol? A politika övön aluli eszközeire, a politika stílusára?*

Igen, a politika stílusára. A politikusok nem használhatják a könyöküket, a
politikai tisztesség határain belül kell maradniuk. Egy politika akkor tud
sikeres lenni, ha a választók támogatását bírja, ha az emberek azt
jóváhagyják, ha az kiérlelt, és a versengő politikai elképzelésekkel
ütköztetve erősebbnek bizonyul. Másrészt a politikai irányok
meghatározásához szükséges történelmi távlatokban gondolkodni, szükséges
ismerni a történelmet, az előzményeket, az európai integráció történetét.

*Orbán Viktort ilyen karakternek látják sokan Magyarországon és néhányan
Európában is: az emberek akaratát, szándékait kipuhatoló vezetőnek, aki
ennek mentén alakítja ki politikái irányait, és ebben a történelmi
összefüggéseket is számba veszi. Ő képviselheti az európai politika
jövőjét?*

Nem gondolnám. A populizmus éppen a régi Európa sajátossága. Az emberek
jogosan tartanak attól, hogy a 2024-es EP-választás
<https://mandiner.hu/ep-valasztas> kampányában a küzdelem a populisták és
azon politikusok között zajlik majd, akik inkább európai dimenziókban
gondolkodnak. A probléma az, hogy a populisták szeretik az ügyeket
fekete-fehérnek beállítani,

de a politikában soha nincsenek fekete-fehér ügyek.

*Ön és mások is a „populista” erők felemelkedéséről beszélnek – de egy párt
csak akkor tud népszerűbbé válni, ha minél több választó nézeteit
képviseli, és nem velük szemben politizál. Mi hát a probléma a
„populizmussal” egy demokráciában?*

A probléma megint csak értékprobléma: a szavazatok megszerzéséhez az
embereknek tudniuk kell, milyen értékalapon állsz. És mindig könnyebb
elbújni egy pártnév mögött, mint megmutatni az eszméidet. Amikor
politizálni kezdtem, rajongtunk az olyan politikusokért, mint Franz Joseph
Strauss Bajorországban,

aki azt mondta, hogy tőle jobbra nem lehet semmi. Ma már lehetetlen volna
ilyet mondani.

Egyébként ha valaki a populista pártok gazdaságpolitikáját elemzi, azok nem
jobb-, hanem baloldaliak, legalábbis itt Svédországban.

*Mit gondol, mi a júniusi EP-választás tétje?*

Szerintem a legfontosabb politikai kérdés jelenleg az, hogy mi fog történni
Ukrajnával. Ez az európai politika szíve most. Van egy nagy politikai
küzdelem két egymástól különböző politikai rendszer között, és a
közhiedelemmel ellentétben ez a konfliktus nagyon is közel van hozzánk.
Számomra kicsit riasztó az a populista megközelítés, hogy a legfontosabb,
hogy a pénzünket otthon tartsuk. Amikor Svédország töltötte be az EU soros
elnöki tisztségét, a prioritás az volt, hogy egységet mutatva össze kell
állítanunk egy támogatási csomagot Ukrajna számára – biztos vagyok benne,
hogy ha a populisták előre törnek a választások eredményeként, ez a kérdés
sokkal bonyolultabbá fog válni, Ukrajna más hozzáállást érezhet majd Európa
részéről.

*A magyar álláspont ez ügyben az, hogy azonnali tűzszünetre lenne szükség a
vérontás leállításához, illetve Magyarország segélyekkel igen, katonai
eszközökkel nem támogatja Ukrajnát. Ezek szerint ezzel nem ért egyet.*

Szerintem ez az álláspont teljesen eszement. Ennél a pontnál hadd éljek egy
valódi politikai megközelítéssel: ha a tárgyalóasztalnál ott lesznek az
oroszok, az eleve problémás, hiszen ők megtámadtak egy másik államot, az
adott szavuk ezután mit érhet? Velük egyszerűen nem lehet tárgyalás – ha
leülünk velük, az tisztességtelenség. Mi, magyarok – hadd mondjam a magam
nevében is, mert magyarnak is tartom magam – pontosan tudjuk, milyen az,
amikor az államterületünk egy részét úgy veszik el, hogy az ott élő
lakosság többsége magyar. A legutolsó népszámlálás alkalmával Luhanszk és
Donyeck területek lakosságának 32 százaléka vallotta magát orosznak, a
többi ukránnak. Erre hivatkozva sem lehet egy ország területét katonai
erővel elcsatolni. Ehhez a kérdéshez Európának ilyen kőkemény elvek szerint
kell hozzáállnia, ebből nem lehet engedni.

*Azt mondja, „eszement” tűzszünetet és béketárgyalásokat követelni az
ukrajnai háborúban. De akkor mit gondol, miként érhetne véget a háború:
Oroszország elfoglalásával vagy az orosz állam összeomlásával?*

Nos, ha tudnám, hogyan állítsuk le a háborút Ukrajnában, akkor béke
Nobel-díjat követelnék.

Nem látom a háború közeli végét.

Zelenszkij elnök azt ígérte, hogy minden békeszerződést népszavazásra
bocsátana. Ezért nem látom lehetségesnek, hogy a Krímet vagy a Donbaszt
Putyinnak adnák, akkor sem, ha Donald Trump ezt jó esélynek látná.

*Ön osztja a balti államok és a lengyelek félelmeit, miszerint nincs
életbiztosítás arra, hogy ezeket az európai területek ne érhetné fizikai
orosz támadás?*

Ez a kérdés nagyon sokszor felmerült, amikor a svéd politika a svéd
NATO-tagságról kezdett vitázni. Sokan felvetették, hogy minek kellene
Svédországnak félnie, hiszen minden szomszédja NATO-tagállam. Nos, azért
fontos ügy ez, mert Svédországnak meg kell védenie a Balti-tengert, mert a
balti államokat csak úgy tudjuk megvédeni, ha a Balti-tenger a mi védelmünk
alatt áll. A balti államok egykor a Szovjetunió részei voltak, tudják,
milyen az orosz fenyegetés, és az EU óriási munkát végzett, hogy ezek az
államok integrálódni tudtak az Európai Unióba.

*A svéd NATO-csatlakozás tehát szükségszerűség lett, nem volt alternatívája
már?*

Ha megnézi Gotland szigetének elhelyezkedését a térképen, mindjárt megérti
Svédország stratégiai jelentőségét. Ez a sziget a Balti-tenger közepén
fekszik. A NATO-csatlakozás előtt már régóta zajlott a társadalmi vita a
döntés szükségességéről: mit jelent feladni az évtizedek óta gyakorolt
semlegességet és elköteleződni egy katonai szövetség mellett. Én nyolc évig
a svéd parlamentben képviselő voltam, a viták egy részét belülről láttam,
és azt kell mondanom, nem volt könnyű meggyőzni a választópolgárokat a
váltás szükségességéről. De aztán be kellett látniuk az embereknek, hogy
ennek a korszaknak vége.

*Hogyan reagált a svéd közvélemény arra, hogy a magyar parlament másfél
évig nem ratifikálta a svéd csatlakozást?*

Sokan úgy érezték, hogy ez Putyin kottája. Tudjuk, hogy Putyin mindent
megpróbál, hogy a NATO-ra nyomást helyezzen, és a svéd csatlakozás
halasztgatása nagyon beleilleszkedni látszott ebbe a forgatókönyvbe. Hiszen
Svédország már de facto NATO-tag volt, a svédek tudták, hogy a NATO akkor
is valamilyen védelmet adna számukra, ha még csak a csatlakozási
tárgyalások közben történne ellenük egy támadás. A magyar parlament
halogató magatartását a svéd közvélemény meglehetősen negatívan fogadta. Ez
a feszültség számomra nagyon elkeserítő volt,

mert egyrészt svéd politikus vagyok, másrészt Magyarország szerelmese.

Magyar vagyok, védtem Magyarországot, miközben nem voltam meggyőződve, hogy
a magyar politika a helyes döntést hozta ebben az ügyben. Nem volt könnyű a
magyar álláspont mellett érvelni.

*A svéd kormány és média éveken keresztül bírálta a magyar jogállamiság
állapotát, mégis, amikor Ulf Kristersson svéd kormányfő Budapesten
tárgyalt, nem volt már ilyen merészen kritikus – és ezért a svéd sajtótól
meg is kapta a magáét. Miért nem?*

Ez probléma. De véleményem szerint ez egy, már az elején gellert kapott
történet. A magyar kormányfő levelet írt svéd kollégájának, hogy
egyezkedjenek a NATO-tagságról, mire a svéd miniszterelnök azt üzente, hogy
erről nincs mit egyezkedni, hiszen Svédország betölti a tagsági
kritériumokat és benyújtotta a jelentkezését – a klub szabályai pedig csak
ennyit írnak elő a felvételhez. Szégyenletesnek tartom, hogy erről
„egyezkedni” kellett, és azt, hogy ahogy svéd fegyverzeti megállapodást ért
el a magyar kormány, a parlament hirtelen ratifikálta a svéd döntést.

*Ön azt mondja, „szégyenletesnek” tartja, hogy Svédország tárgyalt és
egyezkedett Magyarországgal a NATO-csatlakozás támogatásáról. De az ön
miniszterelnöke és pártelnöke, Ulf Kristersson nem beszélt szégyenről
Budapesten, ellenben üdvözölte a megállapodásokat, amik szerinte jók a két
ország és Európa biztonsága számára. Arról is beszélt, hogy a Gripenek,
amiket Magyarország beszerez, Svédország büszkeségei. Tehát született egy
megállapodás, és Svédország a NATO tagja lett. Mi a probléma? Főnökének,
Ulf Kristerssonnak elmondta a fenntartásait?*

Nem beszélek Ulf Kristerssonnal a NATO-ról, vannak ehhez más tanácsadói.

Legyünk pozitívak, most már tagok vagyunk, Magyarország végül beleegyezett.

Fontosabb volt nekünk a NATO biztonsági klauzulája, mint a merev
fenntartások.

*Amikor a magyar kormány útját állja a kiskorú gyermekek szexuális
indoktrinálásának, amikor családtámogatási rendszert vezet be, vagy
akadályozza azt a migrációs trendet, amely megváltoztatná Európa kulturális
összetételét, akkor Brüsszel azonnal az orrára koppint. Mivel magyarázza
ezt?*

Keresztény politikusként

rengeteg ügyet látok Európában, amely lelkiismereti problémát okoz nekem.

Sokszor volt olyan a svéd parlamentben, hogy amikor egy ellentmondásos
ügyben szavazás volt napirenden, a pártfegyelmet úgy játszottam ki, hogy
beteget jelentettem, távol maradtam a voksolástól. A Páneurópai Unió
szerint a keresztnek mint a kereszténység jelképének ott kell lennie az
európai szimbólumok között, mert az EU-t keresztény értékekre építve
alapították egykor.

*De már nem lesz keresztény, ez az ügy vesztésre áll, ugye?*

Attól tartok, hogy vesztésre áll.

A keresztény értékek nem népszerűek manapság, és nem is politikailag
korrektek.

Akkor sem, ha a keresztény értékek fenntartását ígérő két EP-frakció, az
Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és az Identitás és Demokrácia
(ID) előretör, és esetleg összefogva az Európai Néppárttal (EPP) többséget
alkotnának az EP-ben?

Nem lehetséges. Mert ha megnézzük a szélsőjobboldali pártok politikai
eszméit, azok meglehetősen távol vannak a kereszténység eredeti értékeitől,
még akkor is, ha folyamatosan azt állítják magukról, hogy keresztények. Én
keresztény vagyok, és számomra az az első számú szabály, hogy ha keresztény
politikus vagyok, akkor ez a kettő soha nem válhat szét egymástól, a
keresztény hitemet nem hagyom a parlament ajtajában, amikor belépek.
Biztosan érti, miről beszélek.

*Az ön pártja, a Mérsékelt Párt (Moderaterna) néhány évvel ezelőtt hosszú
politikai karantén után tárgyalásokat folytatott a svéd nacionalista
párttal, a Svéd Demokratákkal. Mi lehet az akadálya annak, hogy ez európai
szinten is megtörténjen: az ECR, az ID és az EPP összefogásával?*

Nem hiszek ebben az összefogásban, szerintem az EPP nem fog ilyen irányba
mozdulni.

A nemzeti szinten történő közeledések nem biztos, hogy megvalósulhatnak
európai szinten is.

 Az EPP vezetői között nem látok olyan embert, aki szívesen társulna a
szélsőjobbal, és szerintem Ursula von der Leyen sem fogadna el szívesen
támogatást ezen frakcióktól, mert utána mindig ezzel támadnák – ilyen
támadási felületet pedig vélhetően nem akar.

*Milyen kapcsolata van Magyarországgal?*

Nagyon szeretem Magyarországot. Ez az oka annak, hogy nagyon el tudok
keseredni, amikor azt látom, hogy olyan döntéseket hoz a kormánya,
amelyekkel politikusként nem tudok egyetérteni.

*Eközben az ön fivére Habsburg György, aki Magyarország nagykövete
Franciaországban. Beszélgetnek nemzetközi és diplomáciai ügyekről?
Valószínűleg ő is támogatja és szervezi a megállapodásokat Franciaország és
Magyarország, a két ország vállalatai között is. Problémásnak tartja, hogy
a diplomáciai kapcsolatokat és az értékek képviseletét összekapcsolják a
nemzeti érdekek képviseletével is? Úgy tűnik, hogy mindenki ezt csinálja,
különösen a nagyhatalmak, a történelem kezdete óta.*

Nyilvánvalóan beszélek a testvéremmel ilyen dolgokról, de neki
nagykövetként sokkal jobb értesülései vannak nála. Én inkább más dolgokról
szoktam vele beszélgetni.

Fontos számára Magyarország segítése, és nagykövetként ezt teheti
Párizsban.

A magyar EU-elnökség alatt is Magyarország nagyon pozitív bemutatását
tervezi. Egyébként egyik testvérem legfiatalabb lánya a keresztlányom, ők
Magyarországon élnek, és emiatt sokszor jövök Magyarországra, szeretem
meglátogatni őket. De azért ez nem olyan könnyű, hiszen Svédországban élek,
és a családtagjaim nagy része Németországban és Ausztriában él. Jó barátom
viszont Magyarország svédországi nagykövete, sokszor találkozom vele, és ő
mindig magyarul beszél hozzám, így a magyar nyelvet is gyakorlom.

*Köszönjük az interjút.*

„Nagyon szépen köszönöm”. *(magyarul mondja)*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240502/9acbe216/attachment.html>