<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-article-page-title">Walburga Habsburg Douglas: A keresztény értékeken kellene alapulnia az Európai Uniónak</h1><p class="gmail-article-page-lead"><a href="https://mandiner.hu/kulfold/2024/05/walburga-habsburg-douglas-a-kereszteny-ertekeken-kellene-alapulnia-az-europai-unionak">https://mandiner.hu/kulfold/2024/05/walburga-habsburg-douglas-a-kereszteny-ertekeken-kellene-alapulnia-az-europai-unionak</a></p><p class="gmail-article-page-lead">Hová
tűntek a keresztény értékek az európai közösségből? Miért alakul át az
európai jobboldal? Miért kellene bátrabbnak lenniük a politikusoknak?
Walburga Habsburg Douglast, az utolsó magyar trónörökös, Habsburg Ottó
lányát kérdeztük!</p><div class="gmail-article-page-social"><div class="gmail-article-page-published"> 2024. május 02. 15:26 <br></div></div><div class="gmail-article-page-social"><br></div><img class="gmail-article-page-thumbnail" alt="null" src="https://cdn.mandiner.hu/2024/05/2m7H3Ad7wuYwhlBhLYlXtcw2JOEaCotjeJ8jtE_xM1U/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2RjMjAxMjI3ZGY1MDRjZTI4OTUwNTE0YThlODYyMDMw.jpg"><span><br><div class="gmail-author-info-name"><a href="https://mandiner.hu/szerzo/maraczi-tamas">Maráczi Tamás</a></div></span><span><div class="gmail-author-info-name"></div></span><span><div class="gmail-clearfix"></div><div class="gmail-block-content"><p><strong>Walburga Habsburg Douglas</strong>
(1958) svéd politikus, a Páneurópai Unió alelnöke. Az utolsó magyar
király és osztrák császár, IV. Károly unokája, az utolsó trónörökös,
Habsburg Ottó lánya. Kánonjogi és újságírói tanulmányainak elvégzése
után csatlakozott a Páneurópai Unió munkájába: nemzetközi
főtitkár-helyettesként, majd főtitkárként dolgozott, 2004 óta pedig ő a
szervezet alelnöke. 1989-ben a Páneurópai Piknik egyik szervezője volt.
2006 és 2014 között a konzervatív Mérsékelt Párt képviselőjeként
dolgozott a svéd parlamentben, 2011 óta az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet (OSCE) parlamenti közgyűlésének alelnöke. A
Páneurópai Unió alelnökével a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a
Habsburg Ottó Alapítvány (HOAL) közös szervezésű, európai integrációs
tematikájú konferenciája kapcsán beszélgettünk.</p><p><i>Interjú: Maráczi Tamás és Rajcsányi Gellért</i></p><p><i>xxx<br></i></p><p><strong>Negyvenöt
évvel ezelőtt rendezték meg az első közvetlen európai parlamenti
választást. Az ön édesapját, Habsburg Ottót is akkor választották meg
eurohonatyának. Olyan EU létrejöttéről álmodtak az unió alapító atyái,
illetve az ön édesapja, mint ami mára kialakult?</strong></p><p>Semmi nem lesz éppen olyan, mint amiről az alapítók álmodoznak.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Az apám egy olyan EP-ről álmodott, amely sokkal fajsúlyosabb intézmény lett volna, mint a mai;</p></div></span><p>egy
olyan intézményt képzelt el, amely majdnem olyan erős jogkörökkel
rendelkezett volna, mint egy nemzeti parlament. Csalódott is volt
amiatt, hogy az EP nem ilyen lett. Ő a „nagyobb Európa” képviselője
volt, ebben hitt, és ezt az eszmét akarta képviselni az Európai
Parlamentben is.</p><p><strong>Fél évszázaddal ezelőtt az édesapja
vezette Páneurópai Unió olyan európai integrációt képzelt el, amely négy
jelzővel bírt: szabad, keresztény, szociálisan érzékeny és egységes. A
négyből mennyi valósult meg?</strong></p><p>A keresztény bizonyosan nem.
Jómagam az emberi jogok szempontját tartom a legfontosabb vezérelvnek,
és úgy vélem, az emberi jogok akkor tudnak érvényesülni, ha azok egy
erős fundamentumon állnak: én a keresztény értékrendet és jövőt tartom
annak. De az nyilvánvaló, hogy ez az értékrend nem lett a jelenlegi
Európa része –</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>rengeteg olyan jelenséget látunk az EU működésében, amely homlokegyenest ellentmond a keresztény elveknek.</p></div></span><p>Pedig a keresztény értékeken kellene alapulnia.</p><p>A
„nagyobb Európa” eszméje viszont él, afelé tartunk, de még nagyon sok
munka van hátra, hogy azt elérjük. A volt kommunista országok nagy része
a vasfüggöny lehullása után idővel az EU tagjává vált, az EU keleti
bővítése fontos projekt volt, és ezzel a „nagyobb Európa” valósággá
vált. Én a balkáni bővítés támogatója vagyok, és most az a nagy kérdés,
hogy ezek az államok mikor integrálódnak az EU-ba. Remélem, hamarosan.
Ami pedig a szociális értékeket, illetve a szubszidiaritás
érvényesülését illeti, nos, ezen a téren óriási elmaradások vannak.</p><p><strong>Ön
szerint tehát egyértelmű, hogy a keresztény értékek nem lettek a mai
Európa értékrendjének részei. Mit gondol, miért történt ez?</strong></p><p>A
nagy probléma az, hogy ma sok politikus fél a „keresztény” szót
használni, mert a szélsőséges jobboldal szinonímájává vált, és a
politikusok ezért elkerülik, hogy értékekről beszéljenek. De tudom, hogy
az emberek szeretik, ha egy politikus értékekről beszél, és én is így
tettem a parlamentben. Most, hogy már nem ülök ott, megértem, hogy a
kollégáim tiszteletben tartották a keresztény meggyőződéseimet; tehát </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>ha a politikusok kevésbé félnének egyes szavaktól, és többet beszélnének értékekről és kultúráról, az sokat segítene.</p></div></span><p><strong>Az
Európai Néppárt volt a kereszténydemokrata és konzervatív pártok
otthona Európában. Ugyan még ma is az EPP a legnagyobb pártcsalád a
kontinensen, de már két konzervatívabb, jobboldalibb pártszövetség van
mellette. Miért történhetett ez?</strong></p><p>A probléma ismét az,
hogy ha nem állsz biztos lábbal a saját értékrendedben, akkor meg fognak
jelenni tőled jobbra is a politikai erők. Populista mozgalmak, amelyek
elfoglalják azt a területet, ami a tied volt. Hiányolom a vitákat az
európai jobb- és baloldalról, arról, hogy a populisták automatikusan
jobboldaliak vagy szélsőjobbosak. Hol vannak az európai értékviták?
Hiányolom őket. Apám mindig azt mondta:</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>a politika működik mindaddig, amíg az alkotmányok azzal kezdődnek: „Az Isten nevében”.</p></div></span><p><strong>A
magyar kormány narratívája az, hogy a jelenlegi uniós politikai
küzdelmet a szuverenisták és a föderális erők közötti kötélhúzással
lehet leírni: az integráció folyamatában a tagállami jogköröket Brüsszel
elvonja, egy szuperállam kialakulása felé haladunk anélkül, hogy erre
az alapszerződések felhatalmazást adnának. Ez a valóság?</strong></p><p>Ez
a valóság. A jó hír az, hogy Európa egy nagy kontinens, így Brüsszel
nem mondhatja azt, hogy ami az északi Svédországban van, azt a
berendezkedést szeretné látni a dél-európai országokban is. Ez így nem
működik.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Nagyon fontos, hogy az uniós tagállamok harcoljanak a szuverenitásukért, a saját hatásköreik megőrzéséért.</p></div></span><p><strong>Tehát a tagállami jogkörök megtartásáért folyó küzdelem indokolt.</strong></p><p>Teljes
mértékben. De egy valami fontos még: a politikai harcot politikai
eszközökkel kell megvívni. Sok politikus véli úgy, hogy a cél szentesíti
az eszközt. Ez veszélyes.</p><p><strong>Mire gondol? A politika övön aluli eszközeire, a politika stílusára?</strong></p><p>Igen,
a politika stílusára. A politikusok nem használhatják a könyöküket, a
politikai tisztesség határain belül kell maradniuk. Egy politika akkor
tud sikeres lenni, ha a választók támogatását bírja, ha az emberek azt
jóváhagyják, ha az kiérlelt, és a versengő politikai elképzelésekkel
ütköztetve erősebbnek bizonyul. Másrészt a politikai irányok
meghatározásához szükséges történelmi távlatokban gondolkodni, szükséges
ismerni a történelmet, az előzményeket, az európai integráció
történetét.</p><p><strong>Orbán Viktort ilyen karakternek látják sokan
Magyarországon és néhányan Európában is: az emberek akaratát, szándékait
kipuhatoló vezetőnek, aki ennek mentén alakítja ki politikái irányait,
és ebben a történelmi összefüggéseket is számba veszi. Ő képviselheti az
európai politika jövőjét?</strong></p><p>Nem gondolnám. A populizmus éppen a régi Európa sajátossága. Az emberek jogosan tartanak attól, hogy a 2024-es <a href="https://mandiner.hu/ep-valasztas">EP-választás</a>
kampányában a küzdelem a populisták és azon politikusok között zajlik
majd, akik inkább európai dimenziókban gondolkodnak. A probléma az, hogy
a populisták szeretik az ügyeket fekete-fehérnek beállítani,</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>de a politikában soha nincsenek fekete-fehér ügyek.</p></div></span><p><strong>Ön
és mások is a „populista” erők felemelkedéséről beszélnek – de egy párt
csak akkor tud népszerűbbé válni, ha minél több választó nézeteit
képviseli, és nem velük szemben politizál. Mi hát a probléma a
„populizmussal” egy demokráciában?</strong></p><p>A probléma megint csak
értékprobléma: a szavazatok megszerzéséhez az embereknek tudniuk kell,
milyen értékalapon állsz. És mindig könnyebb elbújni egy pártnév mögött,
mint megmutatni az eszméidet. Amikor politizálni kezdtem, rajongtunk az
olyan politikusokért, mint Franz Joseph Strauss Bajorországban, </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>aki azt mondta, hogy tőle jobbra nem lehet semmi. Ma már lehetetlen volna ilyet mondani. </p></div></span><p>Egyébként
ha valaki a populista pártok gazdaságpolitikáját elemzi, azok nem
jobb-, hanem baloldaliak, legalábbis itt Svédországban.</p><p><strong>Mit gondol, mi a júniusi EP-választás tétje?</strong></p><p>Szerintem
a legfontosabb politikai kérdés jelenleg az, hogy mi fog történni
Ukrajnával. Ez az európai politika szíve most. Van egy nagy politikai
küzdelem két egymástól különböző politikai rendszer között, és a
közhiedelemmel ellentétben ez a konfliktus nagyon is közel van hozzánk.
Számomra kicsit riasztó az a populista megközelítés, hogy a
legfontosabb, hogy a pénzünket otthon tartsuk. Amikor Svédország
töltötte be az EU soros elnöki tisztségét, a prioritás az volt, hogy
egységet mutatva össze kell állítanunk egy támogatási csomagot Ukrajna
számára – biztos vagyok benne, hogy ha a populisták előre törnek a
választások eredményeként, ez a kérdés sokkal bonyolultabbá fog válni,
Ukrajna más hozzáállást érezhet majd Európa részéről.</p><p><strong>A
magyar álláspont ez ügyben az, hogy azonnali tűzszünetre lenne szükség a
vérontás leállításához, illetve Magyarország segélyekkel igen, katonai
eszközökkel nem támogatja Ukrajnát. Ezek szerint ezzel nem ért egyet.</strong></p><p>Szerintem
ez az álláspont teljesen eszement. Ennél a pontnál hadd éljek egy
valódi politikai megközelítéssel: ha a tárgyalóasztalnál ott lesznek az
oroszok, az eleve problémás, hiszen ők megtámadtak egy másik államot, az
adott szavuk ezután mit érhet? Velük egyszerűen nem lehet tárgyalás –
ha leülünk velük, az tisztességtelenség. Mi, magyarok – hadd mondjam a
magam nevében is, mert magyarnak is tartom magam – pontosan tudjuk,
milyen az, amikor az államterületünk egy részét úgy veszik el, hogy az
ott élő lakosság többsége magyar. A legutolsó népszámlálás alkalmával
Luhanszk és Donyeck területek lakosságának 32 százaléka vallotta magát
orosznak, a többi ukránnak. Erre hivatkozva sem lehet egy ország
területét katonai erővel elcsatolni. Ehhez a kérdéshez Európának ilyen
kőkemény elvek szerint kell hozzáállnia, ebből nem lehet engedni.</p><p><strong>Azt
mondja, „eszement” tűzszünetet és béketárgyalásokat követelni az
ukrajnai háborúban. De akkor mit gondol, miként érhetne véget a háború:
Oroszország elfoglalásával vagy az orosz állam összeomlásával?</strong></p><p>Nos, ha tudnám, hogyan állítsuk le a háborút Ukrajnában, akkor béke Nobel-díjat követelnék. </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Nem látom a háború közeli végét.</p></div></span><p>Zelenszkij
elnök azt ígérte, hogy minden békeszerződést népszavazásra bocsátana.
Ezért nem látom lehetségesnek, hogy a Krímet vagy a Donbaszt Putyinnak
adnák, akkor sem, ha Donald Trump ezt jó esélynek látná.</p><p><strong>Ön
osztja a balti államok és a lengyelek félelmeit, miszerint nincs
életbiztosítás arra, hogy ezeket az európai területek ne érhetné fizikai
orosz támadás?</strong></p><p>Ez a kérdés nagyon sokszor felmerült,
amikor a svéd politika a svéd NATO-tagságról kezdett vitázni. Sokan
felvetették, hogy minek kellene Svédországnak félnie, hiszen minden
szomszédja NATO-tagállam. Nos, azért fontos ügy ez, mert Svédországnak
meg kell védenie a Balti-tengert, mert a balti államokat csak úgy tudjuk
megvédeni, ha a Balti-tenger a mi védelmünk alatt áll. A balti államok
egykor a Szovjetunió részei voltak, tudják, milyen az orosz fenyegetés,
és az EU óriási munkát végzett, hogy ezek az államok integrálódni tudtak
az Európai Unióba.</p><p><strong>A svéd NATO-csatlakozás tehát szükségszerűség lett, nem volt alternatívája már?</strong></p><p>Ha
megnézi Gotland szigetének elhelyezkedését a térképen, mindjárt megérti
Svédország stratégiai jelentőségét. Ez a sziget a Balti-tenger közepén
fekszik. A NATO-csatlakozás előtt már régóta zajlott a társadalmi vita a
döntés szükségességéről: mit jelent feladni az évtizedek óta gyakorolt
semlegességet és elköteleződni egy katonai szövetség mellett. Én nyolc
évig a svéd parlamentben képviselő voltam, a viták egy részét belülről
láttam, és azt kell mondanom, nem volt könnyű meggyőzni a
választópolgárokat a váltás szükségességéről. De aztán be kellett
látniuk az embereknek, hogy ennek a korszaknak vége.</p><p><strong>Hogyan reagált a svéd közvélemény arra, hogy a magyar parlament másfél évig nem ratifikálta a svéd csatlakozást?</strong></p><p>Sokan
úgy érezték, hogy ez Putyin kottája. Tudjuk, hogy Putyin mindent
megpróbál, hogy a NATO-ra nyomást helyezzen, és a svéd csatlakozás
halasztgatása nagyon beleilleszkedni látszott ebbe a forgatókönyvbe.
Hiszen Svédország már de facto NATO-tag volt, a svédek tudták, hogy a
NATO akkor is valamilyen védelmet adna számukra, ha még csak a
csatlakozási tárgyalások közben történne ellenük egy támadás. A magyar
parlament halogató magatartását a svéd közvélemény meglehetősen
negatívan fogadta. Ez a feszültség számomra nagyon elkeserítő volt,</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>mert egyrészt svéd politikus vagyok, másrészt Magyarország szerelmese.</p></div></span><p>Magyar
vagyok, védtem Magyarországot, miközben nem voltam meggyőződve, hogy a
magyar politika a helyes döntést hozta ebben az ügyben. Nem volt könnyű a
magyar álláspont mellett érvelni.</p><p><strong>A svéd kormány és média
éveken keresztül bírálta a magyar jogállamiság állapotát, mégis, amikor
Ulf Kristersson svéd kormányfő Budapesten tárgyalt, nem volt már ilyen
merészen kritikus – és ezért a svéd sajtótól meg is kapta a magáét.
Miért nem?</strong></p><p>Ez probléma. De véleményem szerint ez egy, már
az elején gellert kapott történet. A magyar kormányfő levelet írt svéd
kollégájának, hogy egyezkedjenek a NATO-tagságról, mire a svéd
miniszterelnök azt üzente, hogy erről nincs mit egyezkedni, hiszen
Svédország betölti a tagsági kritériumokat és benyújtotta a
jelentkezését – a klub szabályai pedig csak ennyit írnak elő a
felvételhez. Szégyenletesnek tartom, hogy erről „egyezkedni” kellett, és
azt, hogy ahogy svéd fegyverzeti megállapodást ért el a magyar kormány,
a parlament hirtelen ratifikálta a svéd döntést.</p><p><strong>Ön azt
mondja, „szégyenletesnek” tartja, hogy Svédország tárgyalt és
egyezkedett Magyarországgal a NATO-csatlakozás támogatásáról. De az ön
miniszterelnöke és pártelnöke, Ulf Kristersson nem beszélt szégyenről
Budapesten, ellenben üdvözölte a megállapodásokat, amik szerinte jók a
két ország és Európa biztonsága számára. Arról is beszélt, hogy a
Gripenek, amiket Magyarország beszerez, Svédország büszkeségei. Tehát
született egy megállapodás, és Svédország a NATO tagja lett. Mi a
probléma? Főnökének, Ulf Kristerssonnak elmondta a fenntartásait?</strong></p><p>Nem beszélek Ulf Kristerssonnal a NATO-ról, vannak ehhez más tanácsadói. </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Legyünk pozitívak, most már tagok vagyunk, Magyarország végül beleegyezett. </p></div></span><p>Fontosabb volt nekünk a NATO biztonsági klauzulája, mint a merev fenntartások.</p><p><strong>Amikor
a magyar kormány útját állja a kiskorú gyermekek szexuális
indoktrinálásának, amikor családtámogatási rendszert vezet be, vagy
akadályozza azt a migrációs trendet, amely megváltoztatná Európa
kulturális összetételét, akkor Brüsszel azonnal az orrára koppint. Mivel
magyarázza ezt?</strong></p><p>Keresztény politikusként</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>rengeteg ügyet látok Európában, amely lelkiismereti problémát okoz nekem.</p></div></span><p>Sokszor
volt olyan a svéd parlamentben, hogy amikor egy ellentmondásos ügyben
szavazás volt napirenden, a pártfegyelmet úgy játszottam ki, hogy
beteget jelentettem, távol maradtam a voksolástól. A Páneurópai Unió
szerint a keresztnek mint a kereszténység jelképének ott kell lennie az
európai szimbólumok között, mert az EU-t keresztény értékekre építve
alapították egykor.</p><p><strong>De már nem lesz keresztény, ez az ügy vesztésre áll, ugye?</strong></p><p>Attól tartok, hogy vesztésre áll.</p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>A keresztény értékek nem népszerűek manapság, és nem is politikailag korrektek.</p></div></span><p>Akkor
sem, ha a keresztény értékek fenntartását ígérő két EP-frakció, az
Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és az Identitás és Demokrácia
(ID) előretör, és esetleg összefogva az Európai Néppárttal (EPP)
többséget alkotnának az EP-ben?</p><p>Nem lehetséges. Mert ha megnézzük a
szélsőjobboldali pártok politikai eszméit, azok meglehetősen távol
vannak a kereszténység eredeti értékeitől, még akkor is, ha folyamatosan
azt állítják magukról, hogy keresztények. Én keresztény vagyok, és
számomra az az első számú szabály, hogy ha keresztény politikus vagyok,
akkor ez a kettő soha nem válhat szét egymástól, a keresztény hitemet
nem hagyom a parlament ajtajában, amikor belépek. Biztosan érti, miről
beszélek.</p><p><strong>Az ön pártja, a Mérsékelt Párt (Moderaterna)
néhány évvel ezelőtt hosszú politikai karantén után tárgyalásokat
folytatott a svéd nacionalista párttal, a Svéd Demokratákkal. Mi lehet
az akadálya annak, hogy ez európai szinten is megtörténjen: az ECR, az
ID és az EPP összefogásával?</strong></p><p>Nem hiszek ebben az összefogásban, szerintem az EPP nem fog ilyen irányba mozdulni. </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>A nemzeti szinten történő közeledések nem biztos, hogy megvalósulhatnak európai szinten is.</p></div></span><p> Az
EPP vezetői között nem látok olyan embert, aki szívesen társulna a
szélsőjobbal, és szerintem Ursula von der Leyen sem fogadna el szívesen
támogatást ezen frakcióktól, mert utána mindig ezzel támadnák – ilyen
támadási felületet pedig vélhetően nem akar. </p><p><strong>Milyen kapcsolata van Magyarországgal?</strong></p><p>Nagyon
szeretem Magyarországot. Ez az oka annak, hogy nagyon el tudok
keseredni, amikor azt látom, hogy olyan döntéseket hoz a kormánya,
amelyekkel politikusként nem tudok egyetérteni.</p><p><strong>Eközben az
ön fivére Habsburg György, aki Magyarország nagykövete
Franciaországban. Beszélgetnek nemzetközi és diplomáciai ügyekről?
Valószínűleg ő is támogatja és szervezi a megállapodásokat Franciaország
és Magyarország, a két ország vállalatai között is. Problémásnak
tartja, hogy a diplomáciai kapcsolatokat és az értékek képviseletét
összekapcsolják a nemzeti érdekek képviseletével is? Úgy tűnik, hogy
mindenki ezt csinálja, különösen a nagyhatalmak, a történelem kezdete
óta.</strong></p><p>Nyilvánvalóan beszélek a testvéremmel ilyen
dolgokról, de neki nagykövetként sokkal jobb értesülései vannak nála. Én
inkább más dolgokról szoktam vele beszélgetni. </p><span class="gmail-custom-text-style gmail-quote gmail-quote-block gmail-quote-logo"><div class="gmail-quoteBlock-content"><p>Fontos számára Magyarország segítése, és nagykövetként ezt teheti Párizsban. </p></div></span><p>A
magyar EU-elnökség alatt is Magyarország nagyon pozitív bemutatását
tervezi. Egyébként egyik testvérem legfiatalabb lánya a keresztlányom,
ők Magyarországon élnek, és emiatt sokszor jövök Magyarországra,
szeretem meglátogatni őket. De azért ez nem olyan könnyű, hiszen
Svédországban élek, és a családtagjaim nagy része Németországban és
Ausztriában él. Jó barátom viszont Magyarország svédországi nagykövete,
sokszor találkozom vele, és ő mindig magyarul beszél hozzám, így a
magyar nyelvet is gyakorlom.</p><p><strong>Köszönjük az interjút.</strong></p><p>„Nagyon szépen köszönöm”. <i>(magyarul mondja)</i></p></div><div class="gmail-clearfix"></div></span><div><div class="gmail-desktop"><span><div class="gmail-ad-wrapper gmail-ad-parent"><div class="gmail-advertisement-block" id="gmail-adoceanhuzncqowmohh"></div></div></span></div></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>