[Grem] Márc.4. 1./ Szt. Kázmér (XV.sz.), Lengyelo. és Oroszo. védőszentje és 2./ Bld. Meszleny Zoltán püsp., vértanú (20.sz.) ünnepe

[Emoke Greschik]

 1./  Szent Kázmér hitvalló
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2010. március 4.,
csütörtök | 14:08
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-kazmer-hitvallo
Március 4-én ünnepli az Egyház az igazságossága, szerénysége és a szegények
iránti szeretete miatt legendává vált Szent Kázmér hitvallót, Lengyelország
és Oroszország védőszentjét, a litván fiatalok, a betegápolók és betegek
patrónusát. Először 1521-ben kanonizálták, majd az okirat eltűnése nyomán
1602-ben VIII. Kelemen pápa vette fel a szentek közösségébe.

I*V. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet harmadik gyermeke, Kázmér
herceg 1458. március 5-én született a krakkói várban. Nevelését a kor híres
lengyel történetírójára, Dlugosz János kanonokra bízták, majd pedig az
ismert humanista, Callimachus Buonaccorsi lett a tanítója. Alapos, átfogó
műveltségre tett szert, amely egyformán kiterjedt a klasszikus és a kortárs
irodalomra. A történeti források szerint az ifjú herceget nemeslelkűség és
jó emlékezőtehetség jellemezte.*

*Édesapja egyre jobban bevonta a lengyel államügyekbe. Élete tizenhárom
évesen fordulatot vett: szülei, anyai örökösödés jogán, igényt tartottak a
cseh és a magyar koronára, 1471-ben testvérét, az elsőszülött Wladiszlávot
Prágában királlyá tették; Kázmérnak a magyar koronát kellett volna
megszereznie Magyarország erőszakos meghódításával. Az 1471-es Mátyás
király elleni összeesküvés folyamán, Vitéz János, Janus Pannonius és
édesapja biztatására csapataival elindult Visegrád felé, hogy elfoglalja a
királyi trónt. Kázmér herceget Nyitra váránál érte a hír az összeesküvés
leleplezéséről: Vitéz János börtönbe került, Janus Pannoniusnak menekülnie
kellett az országból. A történtek mély benyomást tettek Kázmérra;
megfogadta, hogy többé nem* *ragad fegyvert* *keresztény ország ellen. A
királyi cím megszerzésének sikertelenségét Kázmér isteni jelként
értelmezte, és végleg lemondva* *a földi hatalom gyakorlásáról, életét még
tudatosabban Istennek szentelte, és szüzességi fogadalmat tett.*

*A történtek után Kázmér élete nagy részét Vilniusban töltötte. Számos
forrás megemlékezik arról, hogy napjait az Istennel való bensőséges
kapcsolat töltötte ki. Életének két fontos eleme az Oltáriszentség imádása
és a Szűzanya tisztelete volt. Legtöbbször titokban, már a hajnali órákban
valamelyik templom előtt imádkozott, és sokszor a hidegben kifáradva,
összeesve találták meg. Ruhája alatt gyakran vezeklőövet viselt. A Szűzanya
iránti mélységes tiszteletéről tanúskodik, hogy mindennap elimádkozta Szent
Bernát Mária-imádságát, melynek szövegét mindig magánál tartotta, és halála
után vele együtt temették el.*

*1479 és 1483 között Kázmér mint királyi helytartó, Secundogenitus Regni
Poloniae (Lengyelország királyának másodszülöttje) címmel  kormányozta
Lengyelországot Radomban. Fiatal kora ellenére két éven át töltötte be e
hivatalt*.* Igazságossága és a rablóvilág fölszámolására irányuló tettei
általános elismerést és szeretetet váltottak ki a nép körében. 1483-ban
apja Vilniusba hívta, és helyettes kancellárrá tette.* *Néhány hónapig
tartó lelkiismeretes hivatalviselés után Kázmér hamarosan súlyosan
megbetegedett: tuberkulózisban szenvedett.*

*A huszonhat éves Kázmér Grodno városában hunyt el 1484. március 4-én. A
király Vilniusba, a szeretett városba vitette holttestét, és az ottani dóm
Mária-kápolnájában temettette el. Halála után rövidesen szentként kezdték
tisztelni, különösen a vilniusi keresztények*. Litvánia lovagjai az ő
közbenjárását kérték harcaikban. Szenttéavatását I. Zsigmond lengyel király
kezdeményezte Zaski János lengyel prímás közvetítésével az V. Lateráni
Zsinat idején (1512–1517). 1521-ben a kanonizáló bullát a polocki
püspöknek, Ciolek Erazmusnak adták át; az okmány azonban nem jutott el
Lengyelországba, mert Ciolek püspök Rómában pestisben meghalt. Minden akta
és okmány elpusztult a kor zűrzavaraiban. A reformáció után III. Wasa
Zsigmond király újra kérte Kázmér kanonizációját, és 1602-ben VIII. Kelemen
pápától új okiratot kapott, mely X. Leó korábbi iratára hivatkozott. 1604.
május 10-én Szent Kázmér ereklyéit egy új kápolnába vitték át Vilniusban.
Nem sokkal később ott épült föl az első templom a város és a keresztény
Litvánia védőszentjének tiszteletére. Március 4-ei ünnepét 1621-ben vették
föl a római naptárba.

*A vilniusi keresztény hagyomány szerint a szent csodatevő képén a jobb
kezén, a XVIII. századi restaurálás folyamán, egy újabb kézfej tűnt elő,
mely az ismételt takaró festést követően mindannyiszor megjelent. A két
kézfej annak jelképe, hogy Szent Kázmér halála után is adni akar a
közbenjárását kérőknek.*

Szent Kázmér herceg a vilniusi székesegyház barokk kápolna-oltárán
elhelyezett ezüstkoporsóban nyugszik. Isten előtti kedves életének egyik
megfogalmazója, Callimachus Buonaccorsi szerint „vagy nem kellett volna
megszületnie, vagy örökké kellett volna élnie.”

Magyar Kurír
2./ Boldog Meszlényi Zoltán
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2023. március 4., szombat |
6:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2
A 2009 októberében boldoggá avatott Meszlényi Zoltán vértanú püspökre
emlékezik március 4-én a Magyar Katolikus Egyház.

*Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban,* *sokgyermekes
családban. Kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban
érettségizett, majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Pápai
Gergely Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófiai
doktorátust szerzett.* *Az I. világháború miatt 1915-ben Innsbruckba
települt*,* ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább, ott szentelte
pappá október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök.*

*A teológiai doktorátus megszerzése után visszatért az esztergomi
egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János
bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási kancellária
hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott rá, így 1917
tavaszán már érseki levéltáros és szertartó lett. A fiatal papot 1920-ban
az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki titkárrá nevezték
ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926. január 30-án
hercegprímási és érseki titkár lett.*

*Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: *1927-ben
jelent meg *Házassági köteléki perek* című műve. A következő évben a
Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara „bekebelezett hittudorrá”
választotta. Székfoglaló értekezését a Szent István Akadémián a kánonjogi
tanulmányok fontossága témában tartotta 1930-ban. 1934-től az Egri Érseki
Jogakadémia egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmány Péter
Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és
ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.

*A Csernoch Jánost az esztergomi érseki székben követő Serédi Jusztinián
mellett Meszlényi egyre jelentősebb egyházi pozíciókat töltött be*: *1931-től
kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási Főszentszék zsinati
bírája. 1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé XI. Piusz pápa
kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, Breyer István győri
megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült főpásztor 1938-ban a 34.
Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője volt. Több egyházilag
elismert mozgalmat támogatott, köztük a Magyarországi Katolikus
Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek 1939 júliusától volt elnöke.*

*Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte; a háború utolsó napjaiban,
1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt*. * Serédi
Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás végrendeletének ő volt a
végrehajtója. Miután Mindszenty József hercegprímást* *1948 karácsonyán
letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték*,* Drahos János került a
kormányzói posztra. Drahos azonban nem sokkal később meghalt, így a
káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye vezetője,* *noha
a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyér*e. „Krisztus hű
pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten
engem úgy segéljen!” – ezekkel a szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán
esztergomi érseki helynök. *Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek róla
ügynöki jelentések*. *A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit
választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni
ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek* *elhurcolásának
körülményei miatt* * panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem* *ijedt meg a
fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok
áttekintését és folytatását tartotta.*

*1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti
Központi Papnevelő Intézetben a püspökkari ülésen*. *Néhány nappal később,
június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva,
mindenkitől szigorúan elkülönítve*. *Az érseki helynöknek éjjel-nappal,
télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, fűtetlen szobában
kellett a telet elviselnie. Őrei szadista módon bántalmazták, gyakran
rúgták és bottal ütötték*. *Meszlényi Zoltán* * ráadásul nem volt teljesen
egészséges ember, gyógyszerekre is szüksége volt, már* *akkor is, amikor
elvitték.* *Gyógyszert azonban nem lehetett bevinni, sőt semmilyen
kapcsolatot nem tarthatott a külvilággal.* *Sem letartóztatásának tényéről,
sem a vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás*. *Egy
rabtársa visszaemlékezése szerint amikor halkan kifejezte részvétét a
püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: „Ő többet
szenvedett.”*

*Sok szenvedés után, 1951. március 4-én már a halott főpásztor*t *szállították
a Mosonyi utcai kórházba. Március 10-én temették el. Halálát utólagosan
anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a
rákoskeresztúri Új köztemetőben, ezután kerülhettek földi maradványai az
esztergomi bazilikába.*

*2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását. XVI.
Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi
Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az
évben, október 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában. Boldoggá
avatásakor ereklyéjét az esztergomi bazilika Szent Adalbert-mellékoltárban
helyezték el.*

*Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli
buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk, hogy
példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*

*Forrás: Katolikus.hu*

*Magyar Kurír*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_3690718705336294202_m_1549229921957195479_m_7087708024770232757_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240304/d1161015/attachment.html>