<div dir="ltr">
<h1>1./ Szent Kázmér hitvalló</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont" target="_blank">Nézőpont</a> – 2010. március 4., csütörtök | 14:08<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-kazmer-hitvallo" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-kazmer-hitvallo</a></div></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Március
4-én ünnepli az Egyház az igazságossága, szerénysége és a szegények
iránti szeretete miatt legendává vált Szent Kázmér hitvallót,
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Lengyelország és Oroszország </span>védőszentjét, a litván fiatalok, a
betegápolók és betegek patrónusát.</span> Először 1521-ben kanonizálták, majd
az okirat eltűnése nyomán 1602-ben VIII. Kelemen pápa vette fel a
szentek közösségébe. </h3><div><p>I<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">V.
Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet harmadik gyermeke, Kázmér
herceg 1458. március 5-én született a krakkói várban. Nevelését a kor
híres lengyel történetírójára, Dlugosz János kanonokra bízták, majd
pedig az ismert humanista, Callimachus Buonaccorsi lett a
tanítója. Alapos, átfogó műveltségre tett szert, amely egyformán
kiterjedt a klasszikus és a kortárs irodalomra. A történeti
források szerint az ifjú herceget nemeslelkűség és jó
emlékezőtehetség jellemezte.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Édesapja egyre
jobban bevonta a lengyel államügyekbe. Élete tizenhárom évesen
fordulatot vett: szülei, anyai örökösödés jogán, igényt tartottak a cseh
és a magyar koronára, 1471-ben testvérét, az elsőszülött Wladiszlávot
Prágában királlyá tették; Kázmérnak a magyar koronát kellett volna
megszereznie Magyarország erőszakos meghódításával. Az 1471-es Mátyás
király elleni összeesküvés folyamán, Vitéz János, Janus Pannonius és
édesapja biztatására csapataival elindult Visegrád felé, hogy elfoglalja
a királyi trónt. Kázmér herceget Nyitra váránál érte a hír az
összeesküvés leleplezéséről: Vitéz János börtönbe került, Janus
Pannoniusnak menekülnie kellett az országból. A történtek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">mély benyomást
tettek Kázmérra; megfogadta, hogy többé nem</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ragad fegyvert</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény
ország </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellen.</span> A királyi cím megszerzésének sikertelenségét<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kázmér isteni
jelként értelmezte, és végleg lemondva</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a földi hatalom gyakorlásá</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ról,
életét még tudatosabban Istennek szentelte, és szüzességi fogadalmat
tett.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A történtek </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">után Kázmér élete nagy részét
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Vilniusban </span>töltötte. Számos forrás megemlékezik arról, hogy napjait az
Istennel való bensőséges kapcsolat töltötte ki. Életének két fontos
eleme az Oltáriszentség imádása és a Szűzanya tisztelete volt.
Legtöbbször titokban, már a hajnali órákban valamelyik templom előtt
imádkozott, és sokszor <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a hidegben kifáradva, összeesve </span>találták meg.
Ruhája alatt gyakran vezeklőövet viselt. A Szűzanya iránti mélységes
tiszteletéről tanúskodik, hogy mindennap elimádkozta Szent Bernát
Mária-imádságát, melynek szövegét mindig magánál tartotta, és halála
után vele együtt temették el.</span></b></p><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><a title=""><img src="https://www.magyarkurir.hu/hirek/kepek/hirek/31497/kicsi/vilniusriport21.jpg" vspace="10" hspace="10" border="0" align="right"></a>1479
és 1483 között <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kázmér</span> mint királyi helytartó, Secundogenitus Regni
Poloniae (Lengyelország királyának másodszülöttje) címmel kormányozta
Lengyelországot Radomban. Fiatal kora ellenére két éven át töltötte be e
hivatalt</b></span>.<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Igazságossága </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">és</span> a rablóvilág<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span>fölszámolására<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> irányuló tettei
általános elismerést és szeretetet váltottak ki a nép körében. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">1483-ban
apja Vilniusba hívta, és helyettes kancellárrá tette.</span></span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Néhány hónapig
tartó lelkiismeretes hivatalviselés után</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kázmér </span>hamarosan súlyosan
megbetegedett: tuberkulózisban szenvedett.</span></b></p><p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
huszonhat éves Kázmér Grodno városában hunyt el 1484. március 4-én. A
király <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Vilnius</span>ba, a szeretett városba vitette holttestét, és az ottani
dóm Mária-kápolnájában temettette el. Halála után rövidesen szentként
kezdték tisztelni, különösen a vilniusi keresztények</span></b>. Litvánia lovagjai
az ő közbenjárását kérték harcaikban. Szenttéavatását I. Zsigmond
lengyel király kezdeményezte Zaski János lengyel prímás közvetítésével
az V. Lateráni Zsinat idején (1512–1517). 1521-ben a kanonizáló bullát a
polocki püspöknek, Ciolek Erazmusnak adták át; az okmány azonban nem
jutott el Lengyelországba, mert Ciolek püspök Rómában pestisben meghalt.
Minden akta és okmány elpusztult a kor zűrzavaraiban. A reformáció után
III. Wasa Zsigmond király újra kérte Kázmér kanonizációját, és 1602-ben
VIII. Kelemen pápától új okiratot kapott, mely X. Leó korábbi iratára
hivatkozott. 1604. május 10-én Szent Kázmér ereklyéit egy új kápolnába
vitték át Vilniusban. Nem sokkal később ott épült föl az első templom a
város és a keresztény Litvánia védőszentjének tiszteletére. Március 4-ei
ünnepét 1621-ben vették föl a római naptárba.</p><p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">A
vilniusi keresztény hagyomány szerint a szent csodatevő képén a jobb
kezén, a XVIII. századi restaurálás folyamán, egy újabb kézfej tűnt elő,
mely az ismételt takaró festést követően mindannyiszor megjelent. A két
kézfej annak jelképe, hogy Szent Kázmér halála után is adni akar a
közbenjárását kérőknek.</b></p><p><span style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(255,255,255)">Szent Kázmér herceg a
vilniusi székesegyház barokk kápolna-oltárán elhelyezett ezüstkoporsóban
nyugszik</span><span style="color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. Is</span>ten</span> előtti kedves életének egyik
megfogalmazója, Callimachus Buonaccorsi szerint „vagy nem kellett volna
megszületnie, vagy örökké kellett volna élnie.”</p><p>Magyar Kurír</p></div>
<h1>2./ Boldog Meszlényi Zoltán</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura" target="_blank">Kultúra</a> – 2023. március 4., szombat | 6:00<div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan2</a></div></div><div><a rel="lightbox['g94847']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=94847&v=0&img=c_o_meszlenyizoltan_.jpg" style="margin-right:0px" width="254" height="398"></a></div><div><a rel="lightbox['g94847']"><span title="6 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A 2009 októberében boldoggá avatott Meszlényi Zoltán vértanú püspökre emlékezik március 4-én </span>a Magyar Katolikus Egyház. </h3><div><p><span style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Meszlényi
Zoltán Lajos </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">1892. január 2-án született Hatvanban,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">sokgyermekes
családban. Kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban
érettségizett, majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Pápai
Gergely Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófiai
doktorátust szerzett.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az I. világháború </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">miatt 1915-ben Innsbruckba
települt</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább, ott szentelte
pappá október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök.</span></b></span></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">A teológiai doktorátus megszerzése után visszatért az esztergomi
egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János
bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási
kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott
rá, így 1917 tavaszán már érseki levéltáros és szertartó lett. A fiatal
papot 1920-ban az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki
titkárrá nevezték ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926.
január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett.</b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: </span></b>1927-ben jelent meg <i>Házassági köteléki perek</i>
című műve. A következő évben a Pázmány Péter Tudományegyetem
Hittudományi Kara „bekebelezett hittudorrá” választotta. Székfoglaló
értekezését a Szent István Akadémián a kánonjogi tanulmányok fontossága
témában tartotta 1930-ban. 1934-től az Egri Érseki Jogakadémia
egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmány Péter
Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és
ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A Csernoch Jánost az esztergomi érseki székben követő Serédi
Jusztinián mellett Meszlényi egyre jelentősebb egyházi pozíciókat
töltött be</span></b>: <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási
Főszentszék zsinati bírája. 1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé
XI. Piusz pápa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás,
Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült
főpásztor 1938-ban a 34. Eucharisztikus Világkongresszus aktív
résztvevője volt. Több egyházilag elismert mozgalmat támogatott, köztük a
Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek
1939 júliusától volt elnöke.</span></b></p>
<p></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte; <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a háború utolsó
napjaiban, 1945 januárjában </span>a szeminárium pincéjében papokat szentelt</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">
Serédi Jusztinián bíboros <span style="background-color:rgb(217,234,211)">halálát </span>követően a hercegprímás
végrendeletének ő volt a végrehajtója. Miután Mindszenty József
hercegprímást</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1948 <span style="background-color:rgb(255,242,204)">karácsony<span style="background-color:rgb(234,209,220)">án </span></span>letartóztatták, majd koncepciós perben
elítélték</span></b>,<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Drahos János került a kormányzói posztra. Drahos azonban<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> nem
sokkal később meghalt, így</span> a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi
lett az egyházmegye vezetője,</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">noha a kiépülő kommunista diktatúra mást
akart a helyér</span></b>e. „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk
iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” – ezekkel a
szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán esztergomi érseki helynök. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Már
1946 szeptemberétől kezdve készültek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">róla</span> ügynöki jelentések</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek,
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges
cselekedetnek minősítette </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szerzetesek</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">elhurcolásának körülményei miatt</span></b>
<b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ijedt meg a fenyegetésektől,
</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és
folytatását tartotta.</span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">1950. június 20-án első és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyetlen</span> alkalommal volt jelen a budapesti
Központi Papnevelő Intézetben a püspökkari ülésen</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Néhány nappal
később, június 29-én <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Esztergom</span>ban letartóztatták, majd Kistarcsán
tartották fogva, mindenkitől szigorúan elkülönítve</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az érseki helynök</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">nek
éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát,
fűtetlen szobában kellett a telet elviselnie. Őrei szadista módon
bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Meszlényi Zoltán</span></b> <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
ráadásul nem volt teljesen egészséges ember, gyógyszerekre<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> is szüksége
volt, már</span></span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">akkor is, amikor elvitték.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Gyógyszert </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">azonban nem lehetett
bevinni, sőt semmilyen kapcsolatot nem tarthatott<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a külvilággal.</span></b> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Sem
letartóztatásának tényéről, sem a vádemelésről nem jelent meg semmiféle
nyilvános híradás</span></b>. <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Egy rabtársa visszaemlékezése szerint amikor halkan
kifejezte részvétét a püspöknek, <u>Meszlényi ujját az égre emelve csak
annyit mondott: <span style="color:rgb(0,0,255);background-color:rgb(255,255,255)">„Ő többet szenvedett.”</span></u></span></b></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Sok szenvedés után, 1951. március 4-én már a halott </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">főpásztor</span></b>t
<b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">szállították a Mosonyi utcai kórházba. Március 10-én temették el.
Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én
hamvait exhumálták a rákoskeresztúri Új köztemetőben, ezután <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kerülhettek
földi maradványai az esztergomi bazilikába.</span></span></b></p>
<p></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,242,204)">2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását.
XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely
Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és
ugyanabban az évben, október 31-én boldoggá avatták az esztergomi
bazilikában. Boldoggá avatásakor ereklyéjét az esztergomi bazilika Szent
Adalbert-mellékoltárban helyezték el.</b></p>
<p><font size="4"><b style="color:rgb(0,0,255)"><i>Mindenható örök Isten, aki Zoltán püspököt és vértanút apostoli
buzgóságáért a dicsőség koronájával ékesítetted, add meg, kérünk, hogy
példáját követve, nevedet bátran megvallva élhessünk. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</i></b></font></p>
<p><b>Forrás: Katolikus.hu</b></p>
<p><b>Magyar Kurír</b></p></div>
<div id="m_3690718705336294202m_1549229921957195479m_7087708024770232757DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width:46px;height:29px"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table><a href="#m_3690718705336294202_m_1549229921957195479_m_7087708024770232757_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>