[Grem] Interjú összefoglalója Székely János püspökkel - pl. a SZINODALITÁS VESZÉLYEIRŐL

[Emoke Greschik]

 Székely János püspök: A nyugati kereszténységnek megtérésre volna szüksége

https://zarandok.ma/szekely-janos-puspok-a-nyugati-keresztenysegnek-megteresre-volna-szuksege/
[image: Szekely Janos puspok Egyedi]
Fotó: Merényi Zita / Magyar Kurír

*Székely János szombathelyi megyéspüspökkel közölt részletes interjút a
Szabad Európa
<https://www.szabadeuropa.hu/a/egy-hanyatlo-nyugati-kulturaban-nem-biztos-hogy-a-legfontosabb-ertek-a-befogado-magatartas---szekely-janos-katolikus-puspok/32991195.html>,
mely szól az egyház és az állam szoros kapcsolatáról és a Ferenc pápa
támogatta szinodalitás veszélyeiről; az egyházi iskolák „privilegizált”
helyzetéről, az abúzusok kezeléséről, valamint az egyház és a politika, a
kereszténydemokrácia –politikai kereszténység viszonyáról és végül de nem
utolsó sorban a megújulás lehetőséges útjáról.*

*A teljes interjú itt
<https://www.szabadeuropa.hu/a/egy-hanyatlo-nyugati-kulturaban-nem-biztos-hogy-a-legfontosabb-ertek-a-befogado-magatartas---szekely-janos-katolikus-puspok/32991195.html>
olvasható, a továbbiakban néhány gondolatot emelünk ki és osztunk meg
olvasóinkkal.*

Székely János püspök szerint az egyháznak nem szabad beavatkoznia a konkrét
politikai küzdelembe. Az egyháztalanodó korban a befogadó magatartás
helyett inkább bárkákat kellene építeni, „ahol az értékeinket átmenthetjük”.

„Úgy gondolom, hogy igen sok keresztény ember (és köztük sok egyházi
vezető) azért támogatja a konzervatív eszmeiségű pártokat, mert úgy
gondolja, hogy sok nagyon alapvető kérdésben – például az illegális
migráció fékezése, a család értékének hangsúlyozása, a genderideológia
iskoláktól való távol tartása stb. – ezekhez a politikai erőkhöz hasonlóan
gondolkodunk.

Ez a fontos értékekben való hasonlóság természetesen nem menti fel az
egyházakat az alól a prófétai küldetés alól, hogy időről időre felemeljék a
szavukat az aktuális államhatalom igazságtalanságaival szemben, hogy
szóljanak és cselekedjenek a gyöngék, szegények, betegek, idősek, a
társadalom legsérülékenyebb rétegei érdekében.”
Egyházi iskolák helyzete

Az egyházi iskolák kapcsán a főpásztor megjegyzi: „Az egyházi iskolák
alapvetően ugyanannyi támogatást kapnak, mint az államiak. Az *alapvetően* szó
azért szükséges a mondatba, mert ezek a számítások igen bonyolultak,
sohasem egészen pontosak. Az azonban igaz, hogy az egyházi iskolák mintha
mégis többet tudnának fordítani az iskolák fenntartására. Ennek oka
egyrészt az, hogy az egyházi iskolákat működtető szakmai szervezeteink
sokkal kisebbek, mint a hasonló funkciót ellátó állami szervek (Klebelsberg
Központok), másrészt az egyes egyházi iskolák gazdaságilag önállók, így
jobban tudnak tervezni, gazdálkodni, spórolni.”

“A katolikus egyház elsősorban a szakpolitikai testületekbe (Köznevelési
Érdekegyeztető Tanács, Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, Szakképzési
Innovációs Tanács, Köznevelési Tudományos Tanács) delegált képviselőin
keresztül igyekszik a pedagógusok helyzetének javítását szolgáló
intézkedéseket elérni.”
Szinódus

“A szinodalitás jelszavának örve alatt sok olyan jelenség kezd teret nyerni
az egyházban (például a genderideológia; a Szentírás isteni tekintélyének
és a Katolikus Egyház Katekizmusa irányadó voltának megkérdőjelezése; az
evangélium hirdetésének háttérbe szorulása a mindenkivel való párbeszéd
érdekében; erkölcsi és tanbeli relativizmus és szubjektivizmus), amelyek az
egyházat gyengítik, amelyek a hiteles kereszténységtől idegenek. Ezért tart
bizonyos távolságot ettől a szellemi áramlattól a magyar katolikus közösség
túlnyomó többsége.”
Szeretet és befogadás

“”Az első keresztények egyik legfőbb jellemzője volt, hogy szerették
egymást, segítették a szegényeiket, egyenlő méltóságú embernek tartották a
rabszolgát is. Kereszténységünk hitelességének egyik legfőbb mértéke az,
hogy a hitünkből fakad-e szeretet, fakadnak-e tettek.

A római közgondolkodás nem tartotta elég befogadónak az első
keresztényeket.”

“Egy hanyatló nyugati kultúrában nem biztos, hogy a legfontosabb érték a
befogadó magatartás. Lehet, hogy sokkal fontosabb bárkákat, élő szigeteket
építeni, ahol az értékeinket átmenthetjük.”
A nyugati kereszténység megtérésére volna szükség

“A nyugati kereszténységnek megtérésre volna szüksége. Szükség lenne
először is újra belátni a hit igazságait, újra meggyőződni ezekről,
visszanyerni a kereszténység intellektuális erejét. Másodszor szükség lenne
hitelesebb keresztény életre: élő szeretetközösségekre, a szegények
segítésére, ragyogó családokra. Harmadszor szükség volna a hit erőltetés
nélküli, de mégis bátor és örömteli továbbadására.”

“A mindenkori polgári hatalomtól való távolságot elsősorban a kereszténység
saját identitásának megtalálása útján tudjuk elérni. Azt kell világosan
látnunk és tennünk, ami kereszténységünkből fakad, és bátran, néha prófétai
módon is kell tudnunk ezt kimondani az ateista, materialista ideológiákkal,
az erkölcsi relativizmussal és akár egy adott kormányzat
igazságtalanságaival szemben is.”

“Tegyünk meg mindent egy olyan társadalomért, ahol az erkölcsi tisztaság
újra érték, a médiában, a kultúránk minden területén, az egyházi és állami
intézményekben és családjainkban is!”
Az igazi megújulás

“Az igazi megújulás egyébként mindig az emberi szívekben, a mélyben
történik, nem külsődleges mozgalmak és aktivizmus által. (…) Az igazi
megújulás elsősorban nem a formákat és külsőségeket, nem az intézményi
szintet érinti. Annál mélyebb. Bennünk kell hogy történjen.”
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240618/c5e54997/attachment.html>