[Grem] Az ugandai vértanúk kivégzésének helyére, a nemzeti kegyhelyre két hét gyaloglással zarándokoltak a hívek ...

[Emoke Greschik]

 Két hét gyaloglást vállaltak hosszú menetben, hogy részt vehessenek az
ugandai vértanúk ünnepén
Kitekintő <https://www.magyarkurir.hu/kitekinto> – 2024. június 5., szerda
| 15:16
https://www.magyarkurir.hu/hirek/ket-het-gyaloglast-vallaltak-hosszu-menetben-hogy-reszt-vehessenek-az-ugandai-vertanuk-unnepen


Június 3-án emlékezett meg az Egyház Lwanga Szent Károlyról és
vértanútársairól. Ugandában nemzeti ünnep az emléknapjuk, ezért is indult
útnak május 18-án 820 zarándok az észak-ugandai lirai egyházmegyéből, hogy
részt vehessenek a megemlékezésen az ugandai mártírok namugongói kegyhelyén.

Június 3-a munkaszüneti nap Ugandában: az ugandai mártírok napján
emlékeznek meg arról a 22 katolikus és 23 anglikán konvertitáról, akik a
történelmi Buganda királyságban szenvedtek mártírhalált. Az évekig tartó
keresztényüldözés áldozatai. Mwanga király parancsára végezték ki őket
1885. január 31. és 1887. január 27. között.

A *Vatican News* angol nyelvű szerkesztőségének Isaac Ojok-Arua atya
számolt be az ugandai hívek zarándoklatáról. Elmondta: a lirai
egyházmegyéből 820 hívő indult útnak május 18-án Namugongóba, ahol június
3-án részt vettek a nagyszabású ünnepi szertartássorozaton, melynek mottója
Józsue könyvéből származott: „…én és házam azonban az Úrnak fogunk
szolgálni.” (Józs 24,15)

A hosszú menet mintegy 400 kilométert tett meg, amely alatt sok-sok
támogatást kaptak a helyiektől mindenütt.

A lirai zarándokok iskolákban és plébániákon kaptak szállást, magukra
főztek, amihez a kellékeket is végig cipelték, kézben, a fejük tetején.
Szóvivőjük, Goddie Akio azt mondta a *Vatican News*nak, meghatotta őket az
a vendégszeretet és nagylelkűség, amelyet végig tapasztaltak.

Volt, ahol éljenezve biztatták őket a helyiek. Kínálták őket gyümölcsökkel,
italokkal, ételekkel, hogy újult erővel tudják folytatni a hosszú utat,
amelyet hitükért vállaltak.

Esténként a velük tartó papok szentmisét mutattak be.

Emellett az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét mondták a zarándokok. Május
lévén különösen nagy áhítattal imádkozták a szentolvasót; valamint imáikban
hordozták egyházmegyéjük, püspökük, a papság és a szerzetesek szándékait,
Uganda békéjét, és természetesen szeretteiket, barátaikat és rokonaikat is,
akik nem vállalhatták ezt a hosszú utat.

Isaac Ojok-Arua a kelet-afrikai püspöki konferenciák
<https://communications.amecea.org/index.php/2024/05/24/uganda-harnessing-the-peoples-spiritual-growth-during-holy-pilgrimage-to-namugongo-uganda/>
közös weboldalán arról is szót ejtett, hogy a három pap és a katolikus
karizmatikus megújulás képviselői gyógyító és megszabadító imákat is
mondtak azokért, akik kérték.

Goddie Akio kiemelte, mennyire hálásak a zarándokok a védelemért: az úton
lévők biztonságát elsődlegesnek tekintették állami szinten is – három
helyről indultak el zarándokok, mindhárom nagy létszámú csoport állami
védelmet kapott, rendőri és katonai egységek kísérték őket.

Az ugandai vértanúk nemzeti kegyhelye
<https://www.ugandamartyrsshrine.org.ug/> a főváros, Kampala közvetlen
közelében fekszik, jóformán annak a része; Lwanga Szent Károly
vértanúhalálának helyszínén épült. VI. Pál pápa volt az első egyházfő, aki
apostoli utat tett a szubszaharai Afrikába, ennek során, 1969-ben
meglátogatta a namugongói kegyhelyet is.

A francia misszionárius Fehér Atyák közösségének első csoportja 1879-ben
érkezett Buganda Királyságba. Az első üldöztetés után Mwanga király maga
hívta vissza a térítő szerzeteseket 1884-ben. Az udvarban voltak
keresztények, köztük Lwanga Károly is, aki a királyi apródok vezetője volt,
majd az uralkodó majordomusa lett, miután az lefejeztette elődjét, a
szintén katolikus Joseph Mukasa Balikuddembét 1885 novemberében.
Balikuddembe vétke az volt, hogy megfeddte az uralkodót az anglikán
hittérítők meggyilkolásáért. Ekkor kérte meg Lwanga Károly az egyik francia
fehér atyát, hogy keresztelje meg őt és számos más katekument, köztük a
gondjaira bízott apródokat (akiket a múltban rendszeresen ő védett meg a
király közeledéseitől).

Mwanga király rendeletbe adta, hogy aki nem hagyja el a keresztény vallást,
azt megöleti. Lwanga Károly és társai 1886. június 3-án szenvedtek
vértanúhalált.

A huszonkét ugandai vértanút XV. Benedek pápa 1920-ban avatta boldoggá. XI.
Piusz pápa 1934-ben Lwanga Károlyt az Actio Catholica és az afrikai ifjúság
védőszentjévé nyilvánította. VI. Pál pápa 1964. október 18-án, a II.
Vatikáni Zsinat harmadik ülésszaka alatt avatta őket szentté.

*Összeállította: Verestói Nárcisz*


*Forrás és fotó: Vatican News
<https://www.vaticannews.va/en/africa/news/2024-05/3-june-2024-pilgrimages-and-preparations-for-the-uganda-martyrs.html>
angol nyelvű szerkesztősége; Amecea.org; Ugandamartyrsshrine.org*

*Magyar Kurír*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240605/d3a8b438/attachment.html>