<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Két hét gyaloglást vállaltak hosszú menetben, hogy részt vehessenek az ugandai vértanúk ünnepén </h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kitekinto">Kitekintő</a> – 2024. június 5., szerda | 15:16</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/ket-het-gyaloglast-vallaltak-hosszu-menetben-hogy-reszt-vehessenek-az-ugandai-vertanuk-unnepen">https://www.magyarkurir.hu/hirek/ket-het-gyaloglast-vallaltak-hosszu-menetben-hogy-reszt-vehessenek-az-ugandai-vertanuk-unnepen</a><div class="gmail-ikonok"> <br></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g139511']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=139511&v=&img=c_pilgr.jpg" width="471" height="265" style="margin-right: 0px;"><span class="gmail-galcount" title="8 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead">Június
3-án emlékezett meg az Egyház Lwanga Szent Károlyról és
vértanútársairól. Ugandában nemzeti ünnep az emléknapjuk, ezért is
indult útnak május 18-án 820 zarándok az észak-ugandai lirai
egyházmegyéből, hogy részt vehessenek a megemlékezésen az ugandai
mártírok namugongói kegyhelyén.</h3><div class="gmail-contentsav"><p>Június
3-a munkaszüneti nap Ugandában: az ugandai mártírok napján emlékeznek
meg arról a 22 katolikus és 23 anglikán konvertitáról, akik a történelmi
Buganda királyságban szenvedtek mártírhalált. A<span>z évekig tartó keresztényüldözés áldozatai. </span>Mwanga király parancsára végezték ki őket 1885. január 31. és 1887. január 27. között.</p>
<p><span>A </span><em>Vatican News</em><span> angol nyelvű szerkesztőségének Isaac Ojok-Arua atya számolt be az ugandai hívek zarándoklatáról. Elmondta: a</span>
lirai egyházmegyéből 820 hívő indult útnak május 18-án Namugongóba,
ahol június 3-án részt vettek a nagyszabású ünnepi szertartássorozaton,
melynek mottója Józsue könyvéből származott: „…én és házam azonban az
Úrnak fogunk szolgálni.” (Józs 24,15)</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g139511']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=139511&v=&p=1&img=c_lirakamp2.jpg" alt="" border="0" width="471" height="318"></a></p>
<p>A hosszú menet mintegy 400 kilométert tett meg, amely alatt sok-sok támogatást kaptak a helyiektől mindenütt.</p>
<p>A lirai zarándokok iskolákban és plébániákon kaptak szállást, magukra
főztek, amihez a kellékeket is végig cipelték, kézben, a fejük tetején.
Szóvivőjük, Goddie Akio azt mondta a <em>Vatican News</em>nak, meghatotta őket az a vendégszeretet és nagylelkűség, amelyet végig tapasztaltak.</p>
<blockquote>
<p>Volt, ahol éljenezve biztatták őket a helyiek. Kínálták őket
gyümölcsökkel, italokkal, ételekkel, hogy újult erővel tudják folytatni a
hosszú utat, amelyet hitükért vállaltak.</p>
</blockquote>
<p>Esténként a velük tartó papok szentmisét mutattak be.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g139511']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=139511&v=&p=1&img=c_ug2.jpg" alt="" border="0" width="471" height="212"></a></p>
<p>Emellett az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét mondták a zarándokok.
Május lévén különösen nagy áhítattal imádkozták a szentolvasót; valamint
imáikban hordozták egyházmegyéjük, püspökük, a papság és a szerzetesek
szándékait, Uganda békéjét, és természetesen szeretteiket, barátaikat és
rokonaikat is, akik nem vállalhatták ezt a hosszú utat.</p>
<p><span>Isaac Ojok-Arua a</span> <a href="https://communications.amecea.org/index.php/2024/05/24/uganda-harnessing-the-peoples-spiritual-growth-during-holy-pilgrimage-to-namugongo-uganda/" target="_blank">kelet-afrikai püspöki konferenciák</a>
közös weboldalán arról is szót ejtett, hogy a három pap és a katolikus
karizmatikus megújulás képviselői gyógyító és megszabadító imákat is
mondtak azokért, akik kérték.</p>
<p><span>Goddie Akio kiemelte, mennyire hálásak a zarándokok a védelemért: a</span>z
úton lévők biztonságát elsődlegesnek tekintették állami szinten is –
három helyről indultak el zarándokok, mindhárom nagy létszámú csoport
állami védelmet kapott, rendőri és katonai egységek kísérték őket.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g139511']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=139511&v=&p=1&img=c_shr1.jpg" alt="" border="0" width="471" height="321"></a></p>
<p>Az <a href="https://www.ugandamartyrsshrine.org.ug/" target="_blank">ugandai vértanúk nemzeti kegyhelye</a> a
főváros, Kampala közvetlen közelében fekszik, jóformán annak a része;
Lwanga Szent Károly vértanúhalálának helyszínén épült. VI. Pál pápa volt
az első egyházfő, aki apostoli utat tett a szubszaharai Afrikába, ennek
során, 1969-ben meglátogatta a namugongói kegyhelyet is.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g139511']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=139511&v=&p=1&img=c_lw2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A francia misszionárius Fehér Atyák közösségének első csoportja
1879-ben érkezett Buganda Királyságba. Az első üldöztetés után Mwanga
király maga hívta vissza a térítő szerzeteseket <span>1884-ben</span>.
Az udvarban voltak keresztények, köztük Lwanga Károly is, aki a királyi
apródok vezetője volt, majd az uralkodó majordomusa lett, miután az
lefejeztette elődjét, a szintén katolikus Joseph Mukasa Balikuddembét
1885 novemberében. Balikuddembe vétke az volt, hogy megfeddte az
uralkodót az anglikán hittérítők meggyilkolásáért. Ekkor kérte meg
Lwanga Károly az egyik francia fehér atyát, hogy keresztelje meg őt és
számos más katekument, köztük a gondjaira bízott apródokat (akiket <span>a múltban </span>rendszeresen ő védett meg a király közeledéseitől).</p>
<p>Mwanga király rendeletbe adta, hogy aki nem hagyja el a keresztény
vallást, azt megöleti. Lwanga Károly és társai 1886. június 3-án
szenvedtek vértanúhalált.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g139511']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=139511&v=&p=1&img=c_lw3.jpg" alt="" border="0" width="471" height="353"></a></p>
<p>A huszonkét ugandai vértanút XV. Benedek pápa 1920-ban avatta
boldoggá. XI. Piusz pápa 1934-ben Lwanga Károlyt az Actio Catholica és
az afrikai ifjúság védőszentjévé nyilvánította. VI. Pál pápa 1964.
október 18-án, a II. Vatikáni Zsinat harmadik ülésszaka alatt avatta
őket szentté.</p>
<p><strong>Összeállította: Verestói Nárcisz</strong></p>
<p><strong>Forrás és fotó: <a href="https://www.vaticannews.va/en/africa/news/2024-05/3-june-2024-pilgrimages-and-preparations-for-the-uganda-martyrs.html" target="_blank">Vatican News</a> angol nyelvű szerkesztősége; Amecea.org; Ugandamartyrsshrine.org<br></strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>