[Grem] Az USÁ-ból is arra kérik Ferenc pápát, állítsa le a LATIN MISE betiltását

[Emoke Greschik]

 A „Levél Amerikából” című írás arra kéri Ferenc pápát, hogy állítsa le a
latin misék betiltását
https://zarandok.ma/a-level-amerikabol-cimu-iras-arra-keri-ferenc-papat-hogy-allitsa-le-a-latin-misek-betiltasat/


[image: josh applegate g0WjhnQRTa8 unsplash Medium]
Fotó: unsplash.com

*Miközben egyre nő az aggodalom a hagyományos latin mise lehetséges
betiltása miatt, neves katolikus és nem katolikus művészek, aktivisták és
vezetők közös levélben fogtak össze, hogy arra kérjék Ferenc pápát, hogy
tartózkodjon a mise rendkívüli formájának további korlátozásától.*

A július 15-én közzétett *„Nyílt levél Amerikából Ferenc pápához”* című írás*
a latin szentmisét „a civilizáció csodálatos vívmányának” és „az emberiség
közös kulturális öröksége részének” nevezi. *

Salvatore Cordileone San Franciscó-i érsek a múlt héten szóban már
támogatott egy, az Egyesült Királyságban megjelent, latin mise mellett
kiálló hasonló levelet, most pedig támogatta az amerikai levelet, és annak
tartalmát közösségi oldalán is közzétette. (Az Egyesült Királyságban
fogalmazott nyílt levélről ebben
<https://zarandok.ma/vezeto-brit-kozeleti-szemelyisegek-veszik-vedelmukbe-a-latin-miset-megismetelve-agatha-christie-korabbi-hires-peticiojat/>
a cikkünkben szóltunk.)

Az amerikai levél aláírói között van Dana Gioia, a Nemzeti Művészeti Alap
volt elnöke, aki a XVI. Benedek Intézeten keresztül szervezte a levél
létrejöttét; Frank La Rocca, az *Amerikai Mise* zeneszerzője, David Conte,
a San Francisco-i Zeneakadémia zeneszerzés szakának tanszékvezetője és
professzora; Larry Chapp, teológus és a Dorothy Day Workers Farm alapítója;
Eduardo Verástegui filmproducer és színész; Nina Shea, a vallásszabadság
nemzetközi szószólója; valamint Andrew Sullivan, író és publicista.

A levél szerzői annak a tiszteletteljes kérésüknek adnak hangot, hogy „ne
korlátozzák a hagyományos latin szentmisék celebrálását, mert fontos, hogy
a katolikus egyház és a világ javára és értékeként fennmaradjon”.
Mi a Latin Mise, és mi a mostani aktualitása?

*A latin misét, más néven az 1962-es római misekönyvnek megfelelően
bemutatott misét a 16. századi tridenti zsinatot követően kodifikálták. A
feltételezések szerint nagyon régi gyökerekre nyúlik vissza.*

Bár a Vatikán összességében soha nem tiltotta be a latin liturgiát, *a
Szentszék* *az elmúlt években jelentősen korlátozta* *a gyakorlatát. 2021
júliusában Ferenc pápa kiadta a Traditionis Custodes kezdetű motu propriót,
amely korlátozta a latin miséket.*

A szerzők elismerik a novus ordo (II. Vatikáni Zsinat utáni) szentmise
szentségét, és következetesen elhatárolódnak azoktól, akik a latin mise
híveiként ellenségesen léptek fel Ferenc pápával szemben. A levélben a
katolikus aláírók fogadalmat tesznek a pápa iránti rendíthetetlen „gyermeki
hűségükre”.

A* levél írói ugyanakkor egyértelműsítik álláspontjukat: „A latin misék
megszüntetése rövidlátó álláspontról tenne tanúságot, hiszen megfosztaná a
következő nemzedéket a titokzatosság, a szépség és a szentség
kontemplálásának forrásától.”*

„*Gyermeki alázattal, engedelmességgel és egyben bizalommal fordulunk
Hozzád, és úgy kérünk, mint gyermek a szerető atyját*” – í*rják *a szerzők.
„Mindannyian, hívők és nem hívők egyaránt elismerjük, *hogy ez az ősi
liturgia, amely Palestrina, Bach és Beethoven, valamint a nagy művészek
generációinak munkásságát ihlette meg, a civilizáció csodálatos vívmánya és
az emberiség közös kulturális örökségének része. Gyógyír a léleknek a
posztmodern kor durva materializmusával szemben*.”
*‘A szépség evangelizál’*

A CNA-hez köthető National Catholic Register július 8-i kommentárjában
<https://www.ncregister.com/commentaries/archbishop-cordileone-traditional-latin-mass>
Cordileone azt mondta, hogy *a latin mise szépsége az egyház szolgálatának
fontos részét képezi ebben az „el-kereszténytelenedett” korban. *Egy olyan
korban, amikor egyre inkább elutasítanak mindent, aminek köze van a vallás
hagyományos értelmezéséhez.”

*Kiemelte a II. Vatikáni Zsinat tanításaiból, milyen fontos az idők jeleit
olvasni: „Az egyik intő jel, mely most nagy nyomtatott betűkkel
figyelmeztet minket, hogy a szépség evangelizál”.*

„Olyan korban élünk, amikor a szépségben rejlő erőt ki kell használnunk
annak érdekében, hogy megérintsük az elméket, a szíveket és a lelkeket.
Mert a szépség egy elkerülhetetlenül valós tapasztalat, amely nem
vitatható… A szorongás és a céltalanság korában a szépség egy
kihasználatlan erőforrás annak érdekében, hogy az emberekhez, különösen a
fiatalokhoz eljuttassuk a remény evangéliumi üzenetét” – írta Cordileone.

A CNA-nak adott nyilatkozatában Nina Shea elmondta, hogy miért írta alá a
levelet. Hangsúlyozta, hogy a latin mise „kulturális örökségünk része”. Az
interjúban elmondta, hogy egyik legemlékezetesebb élménye volt, amikor
latin misén vett részt, melyet Ignatius Kung kínai bíboros celebrált
röviddel azután, hogy 33 éves kommunista börtönbüntetéséből kiszabadult.

„Annak ellenére, hogy nem beszélt angolul, *imáinkban egyesülhettünk a
közös ősi liturgikus nyelvünkön keresztül*, ami érdekes módon számomra sem
tűnt ismeretlennek” – magyarázta.

„Nem járok gyakran latin misére, mégis *nagyra értékeltem szépségét és azt
a tényt, hogy őseink évszázadokon így imádták Istent”* – mondta Shea. –
„Úgy gondolom, hogy nekünk, katolikusoknak *meg kell tanulnunk és meg kell
őriznünk az emberöltőkön át örökölt ősi hagyományainkat, melyet leginkább a
hagyományos liturgikus gyakorlat képvisel.”*

*Fordította: Kántorné Polonyi Anna*
Forrás: Catholic News Agency
<https://www.catholicnewsagency.com/news/258312/letter-from-the-americas-urges-pope-francis-to-stop-latin-mass-bans>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240729/2ffdfab7/attachment.html>