[Grem] A MAGYAR MÁLTAIAK HOZTÁK LÉTRE JOLLYLANDET Afrika legnagyobb nyomornegyedében, Kiberában, Kenyában

[Emoke Greschik]

 Kibera, ahol a tiszta víz a mindent jelenti – Milyen az élet Afrika
legnagyobb nyomornegyedében?
Pataki Sára <https://kepmas.hu/hu/pataki-sara>
2024. 07. 18.
https://kepmas.hu/hu/kibera-afrika-legnagyobb-nyomornegyede-kenya-maltai-szeretetszolgalat

*Zacskóba teszik az ürüléket, majd eldobják, vagy a folyóparton végzik el a
dolgukat. Afrika legnagyobb nyomornegyedében évtizedekig ez volt, és néha
még ma is ez a valóság. Kiberában félmillió ember él viskókban, áram és
vezetékes víz nélkül. A közegészségügyi helyzet javítása érdekében
közösségi mosdókat (szanitációs központokat) hoznak létre számukra**. A
Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével jött létre Jollyland, amit
ma már az ott élő szomszédság képes saját maga fenntartani. A szervezet
programkoordinátora, **Czirják Ráhel*
* mesélt kenyai munkájukról. *

Afrika legnagyobb nyomornegyede

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat több mint egy évtizede van jelen *Kenyában.
A fővárosban, a 4,3 milliós Nairobiban található Kibera*,* Afrika
legnagyobb nyomornegyede.* *2012-ben itt hoztak létre egy úgynevezett
szanitációs központot, amely a Jollyland nevet kapta. De mi is ez? Egy
50–60 négyzetméteres közösségi fürdőszoba, ami WC- és zuhanyzóhasználatot,
tiszta víz vételét teszi lehetővé.* A nyomornegyedben ugyanis a vezetékes
víz hiánya jelenti az egyik legnagyobb problémát.
*„Amikor az alapszakos szakdolgozatomat írtam, Solymári Dániellel, a Magyar
Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjével
készítettem interjút erről a kiberai fejlesztésről. Az élet szerencsés
fordulata és a Jóisten keze munkája, hogy lehetőséget kaptam a projekt
harmadik ütemének vezetésére” **– kezdi Czirják Ráhel*, a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat afrikai fejlesztési projektekért felelős
programkoordinátora.

*Czirják Ráhel gimnazista kora óta tudta, hogy egyszer majd Afrikában, az
ott élőkön szeretne segíteni*. *Településfejlesztő geográfusnak, majd
közösségi és civil szakértőnek tanult. Az afrikai kontinensen először
Tanzániában járt*, *2021 óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
képviseletében rendszeresen jár ki Kenyába*, legutóbb tavasszal tért haza.

Kiberában 2,5 négyzetkilométeren félmillió ember él, összehasonlításként
Budapest 525 négyzetkilométer, és 1,6 millióan lakják. Vagyis* Kibera
elképesztően túlzsúfolt terület, ahol a házak döntő többsége sárral
összetapasztott vesszőfonat, ami bádoggal van lefedve.*

Az emberek* tíz méter hosszú, egylégterű viskók*ban élnek, *amiken
átlagosan öten osztoznak.* Az ágyakat leválasztják egy függönnyel, a
maradék hely a fürdő, nappali, konyha, dolgozó: minden egy légtérben.

Általában kinn, szabad tűzön főznek, vagy benn a viskóban, ezért a
légzőszervi betegségek nagyon gyakoriak. *A háztartások fontos kellékei a
vödrök, lavórok, mert azokban fürdenek, mosnak.*
*„Gyakori, hogy egyedülálló anyák négy–öt–hat gyerekkel élnek, mert a
biológiai apuka elhagyta őket. Szintén gyakori, hogy a nagymama neveli a
gyerekeket, vagy ő is velük él. De természetesen vannak hagyományos
családok is” *– mondja a Máltaiak munkatársa.

*Ahhoz, hogy ezekben a viskókban élhessenek, bérleti díjat kell fizetniük,
de nem az államnak. **„A főbérlőknek fizetnek, akik helyi politikusok vagy
vállalkozók. Nekik van pénzük, például arra is, hogy lefizessék a
hatóságokat, és utána mindenféle adózás nélkül ebből nyerészkednek” *–
magyarázza a programkoordinátor.
„Megérkezésélmény volt”

Az utcák között *szűk sikátorokon *lehet közlekedni, amit emberi, állati
szenny és ürülék, valamint szemét borít. A nyomornegyeden keresztül fut egy
kisebb folyó, *pár hete óriási esőzések *voltak, ezért úgy megáradt, hogy*
házakat, embereket* *sodort el*. Gyakoriak a tűzesetek is, mert az áramot a
hivatalosan telepített légvezetékekről cipőfűző-vastagságú drótokon vezetik
le, ami beszikrázhat. Nincsen vezetékes ivóvíz, a házakban áram, se WC.

*„2013 óta foglalkozom afrikai nyomornegyedekkel. *
*Amikor először Kiberában jártam, az volt a megdöbbentő, hogy az
olvasmányélmények mennyire élő dolgok. *

*Nem sokkhatás ért, hanem az, hogy igen, megjöttem. Megérkezésélmény
volt” – fogalmaz Ráhel. *
*A Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi megvalósító partnerek
közreműködésével dolgozik Kenyában. Ilyenkor a munkatársak szállodában
alszanak, hiszen – mint Ráhel hangsúlyozza – ahhoz, hogy hatékonyan
tudjanak dolgozni, ki kell, hogy pihenjék magukat, emellett fontos, hogy
biztonságban legyenek*, és ne kapjanak el semmilyen betegséget.

*„Európából érkezve hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha van
internetkapcsolat, akkor mindent el lehet távolról intézni, de nem. Nagyon
sokat számít az, hogy belenézel valakinek a szemébe. Fontos kimenni a
terepre, megérteni a másik problémáját, belehelyezkedni egy kenyai
nyomornegyedben lakónak az életébe, azért, hogy a felvetődő javaslatok
részünkről mindig relevánsak legyenek. Sokat beszélgetünk, közhelyes, de
együtt sírunk, együtt nevetünk. A helyi közösség tagjait név szerint
ismerem. Ha siker van, azt elismerjük, odamegyünk, gratulálunk nekik. Ha
problémájuk van, tudjuk őket bátorítani. Az emberi oldal is kulcs a sikeres
fejlesztéshez”* – részletezi.

[image: kenya_fovarosa.jpg]

Hogyan működik a közösségi illemhely?

Kiberában az elmúlt tíz évben nagy változások mentek végbe: *miután
megjelent a vezetékes víz, egyre több szanitációs központ épült, valamint
kiszorult a „repülő WC-k” jelensége. (Ez azt jelenti, hogy az illemhelyet
zacskóval helyettesítik, és aztán eldobják az utcán.) A szabad ég alatti
székelés óriási gond volt*, *de mára visszaszorult.* Többek között ez
okozza a kolerát és a tífuszt, így ezen megbetegségek száma is csökkent.
Korábban a gyerekek 40 százaléka ötéves kora előtt meghalt a szennyezett
vízből összeszedett betegségek miatt.

*A szomszédságok gyakran összeállnak, és egy regisztrált civil szervezeti
formát vesznek fel abból a célból, hogy a problémáikat közösen tudják
kezelni*. Így volt ez Jollyland esetében is, de arra is van szervezeti
forma, hogy például szemetet szedjenek vasárnaponként, vagy hogy
képviseljék a helyi kisgyerekeseket.
*Jollyland tehát a közösség tulajdona, az ő felelősségük a működtetése is. *

*„Ez egy fizetős szolgáltatás, ahogy mi itthon fizetünk havi rezsidíjat,
ott az emberek mennek a húszliteres marmonkannáikkal és öt kenyai
shillingért (kb. 15 forint – a szerk.) teletöltik vízzel. A mosdó- vagy
zuhanyhasználatért is fizetnek, így fenntartható. Meg kell fizetni a
személyzetet, a vízhasználatot” *– hangsúlyozza Czirják Ráhel.

De *miből? Mit tudnak dolgozni? A férfiak kiállnak a telep szélére, és
várják, hogy napszámosként vagy építkezésekre fogadják fel őket, a nőket
háztartási alkalmazottként foglalkoztatják, például mosnak. De sokan vannak
a mikrovállalkozók is. Egy család anyagi helyzetétől függ, milyen gyakran
tudják igénybe venni Jollyland-et*. *Akik nem tehetik meg, azok továbbra is
a folyóparton végzik el a dolgukat. *
Kép
[image: Afrika nyomornegyed]
Bemész a városba, és megcsinálod a szerencséd?

*„A nyomornegyedek azért léteznek, mert nincs megfizethető lakhatás a
városokban. *

*Az ország függetlenné válása óta annyian jöttek a városokba, hogy azt nem
tudta lekövetni az infrastruktúra bővülése, a helyi kormányzás kapacitása
és a munkaerőpiac sem. *

*Az van a fejükben, hogy ha te vidéken születsz, elvégzed az iskolát, utána
bemész a városba, és megcsinálod a szerencséd. A ’60-as, 70-es években ez
igaz volt, de most már a diplomásoknak is kevés lehetőségük van
elhelyezkedni. Az ideérkezők nagy része az informális szektorban dolgozik.
A szociális védőháló csak nagyon korlátozott, ezért kénytelenek tenni a
megélhetésükért, különben meghalnak”* – részletezi a helyzetet Ráhel.

Hozzáteszi, ettől még a nyomornegyed nagyon élő hely. Ha bemegy az ember,
van köszörűs, hentes, asztalosüzem, piac. Mindenki foglalkozik valamivel.
Ha mással nem, a viskója előtt faszénen kukoricát grillez, vagy chapatit
(lepénykenyér) készít, és azt árulja. A nyomornegyed a legnagyobb drog- és
fegyverelosztó helye is a fővárosnak, Nairobinak, de az elmúlt időszakban
azért javult a közbiztonság.

*„Tíz évvel ezelőtt csak fegyveres kísérettel tudtak ott tartózkodni a
kollégák, úgy, hogy a katonáknak volt tűzparancsa. Ma én fehér nőként a
helyi kollégámmal be tudok menni, és ki is tudok jönni úgy, hogy semmiféle
atrocitás nem ér.”*

A lakhatási válságra és a munkanélküliségre megoldást hozhatna, ha az
emberek visszatérnének vidékre. Ez próbaképpen már el is kezdődött: 50
családot visszaköltöztettek a vidéki otthonába, ahol segítettek a saját
vállalkozásuk elindításában.

*„Ettől nem fognak eltűnni a nyomornegyedek, illetve vidéken
infrastrukturálisan ugyanúgy vályogházakban laknak, kintről hozzák a vizet,
pottyantós WC van, viszont nincs az a zsúfoltság, mint Kiberában. Tisztaság
van, és megterem az étel, amit meg tudnak enni. Nincs bűnözés, nincs drog.
Vidéken mindenki sokkal békésebb környezetben élhetne”* – véli Czirják
Ráhel.
Megnézem a galériát
Egy új iskola és egy új kút hozta el a változást

De térjünk vissza Jollyland-hez. 2018-ban a több ezer fős közösség nehéz
helyzetbe került, ugyanis Kiberán keresztül egy kétszer két sávos autóutat
építettek, és átvágták azt a vízvezetéket, amin át a Nairobi Vízművektől
jött a víz. Onnantól nem tudtak piaci áron ivóvizet vásárolni, hanem a
helyi vízmaffiától lehetett csak megvenni sokkal drágábban. Tavaly viszont
lezárult egy komplex vízügyi fejlesztési projekt egy 400 fős iskolánál, a
Magyar Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából. Az iskolánál kutat fúrtak, és
Jollyland tőlük tudja vásárolni a vizet a piaci árnál kedvezőbb feltételek
mellett.

A Máltaiak és a velük dolgozók célja, hogy Kiberában egy cselekvőképes,
hatni tudó közösség jöjjön létre, amely képes függetlenedni a segítőktől. *„Az
utóbbi években azonban passzívan várták, hogy újra és újra segítsünk.
Letört a csap, nem folyt a víz, de nem próbálták megjavítani. Azt várták,
hogy mikor kapnak megint kívülről segítséget” *– hangsúlyozza a
programkoordinátor.
Az iskolai fejlesztés során azonban képzéseket tartottak az üzemeltetésről,
a pénzügyi könyvelésről, ami szemléletváltást hozott. A segítséget most már
nem másoktól várják.
A szomszédság elkezdte átlátható módon vezetni a pénzügyeket, a befolyó
összegekből pedig saját maguk fejlesztenek: lefestették a WC-ajtókat, az
épületet.
Nem utolsó sorban megtanulták, hogy a bevételt hogyan forgassák vissza.
Olyan soha nem lesz Kiberában, hogy minden viskóban a csapból folyik a víz,
viszont az, hogy megfizethető áron ivóvízhez, fürdési, vécézési
lehetőséghez jutnak az emberek, ráadásul egy olyan helyszínen, amit képesek
önmaguk fenntartani, óriási előrelépés, és esély egy reménytelibb jövőre.

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240724/7393db46/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: kenya_fovarosa.jpg
Type: image/jpeg
Size: 111949 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240724/7393db46/attachment.jpg>