<div dir="ltr">
<div><h1>
<span>Kibera, ahol a tiszta víz a mindent jelenti – Milyen az élet Afrika legnagyobb nyomornegyedében?</span>
</h1>
</div>
<div>
<div>
<div><a href="https://kepmas.hu/hu/pataki-sara" hreflang="hu" target="_blank">Pataki Sára</a></div>
</div>
<div>2024. 07. 18.</div><div><a href="https://kepmas.hu/hu/kibera-afrika-legnagyobb-nyomornegyede-kenya-maltai-szeretetszolgalat">https://kepmas.hu/hu/kibera-afrika-legnagyobb-nyomornegyede-kenya-maltai-szeretetszolgalat</a></div><div>
<div><p><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Zacskóba
teszik az ürüléket, majd eldobják, vagy a folyóparton végzik el a
dolgukat. Afrika legnagyobb nyomornegyedében évtizedekig ez volt, és
néha még ma is ez a valóság. Kiberában félmillió ember él viskókban,
áram és vezetékes víz nélkül. A közegészségügyi helyzet javítása
érdekében közösségi mosdókat (szanitációs központokat) hoznak létre
számukra</span></b><strong>. <font size="4" style="background-color:rgb(255,242,204)">A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével jött létre
Jollyland, amit ma már az ott élő szomszédság képes saját maga
fenntartani. </font><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A szervezet programkoordinátora, </span></strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><em><strong>Czirják Ráhel</strong></em></span><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> mesélt kenyai munkájukról. <br></span></strong></p><p>
</p><h3>Afrika legnagyobb nyomornegyede</h3><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A Magyar Máltai
Szeretetszolgálat több mint egy évtizede van jelen <b>Kenyában. A
fővárosban, a 4,3 milliós Nairobiban található Kibera</b>,<b> Afrika legnagyobb
nyomornegyede.</b> <b>2012-ben itt hoztak létre egy úgynevezett szanitációs
központot, amely a Jollyland nevet kapta. De mi is ez? Egy 50–60
négyzetméteres közösségi fürdőszoba, ami WC- és zuhanyzóhasználatot,
tiszta víz vételét teszi lehetővé.</b> A nyomornegyedben ugyanis a vezetékes
víz hiánya jelenti az egyik legnagyobb problémát. <br><em>„Amikor az
alapszakos szakdolgozatomat írtam, Solymári Dániellel, a Magyar Máltai
Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjével
készítettem interjút erről a kiberai fejlesztésről. <b>Az élet szerencsés
fordulata és a Jóisten keze munkája, hogy lehetőséget kaptam a projekt
harmadik ütemének vezetésére” </b></em><b>– kezdi Czirják Ráhel</b>, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat afrikai fejlesztési projektekért felelős programkoordinátora.</span></p><p>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b>Czirják Ráhel gimnazista kora óta tudta, hogy egyszer majd Afrikában, az
ott élőkön szeretne segíteni</b>. <b>Településfejlesztő geográfusnak, majd
közösségi és civil szakértőnek tanult. Az afrikai kontinensen először
Tanzániában járt</b>, <b>2021 óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
képviseletében rendszeresen jár ki Kenyába</b>, legutóbb tavasszal tért
haza. <br></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
Kiberában 2,5 négyzetkilométeren félmillió ember él, összehasonlításként
Budapest 525 négyzetkilométer, és 1,6 millióan lakják. Vagyis<b> Kibera
elképesztően túlzsúfolt terület, ahol a házak döntő többsége sárral
összetapasztott vesszőfonat, ami bádoggal van lefedve.</b> <br></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
Az emberek<b> tíz méter hosszú, egylégterű viskók</b>ban élnek, <b>amiken
átlagosan öten osztoznak.</b> Az ágyakat leválasztják egy függönnyel, a
maradék hely a fürdő, nappali, konyha, dolgozó: minden egy légtérben. <br></span></p><p>
</p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Általában kinn, szabad tűzön főznek, vagy benn a viskóban, ezért a
légzőszervi betegségek nagyon gyakoriak. <b>A háztartások fontos kellékei a
vödrök, lavórok, mert azokban fürdenek, mosnak.</b><br><em><b>„Gyakori, hogy
egyedülálló anyák négy–öt–hat gyerekkel élnek, mert a biológiai apuka
elhagyta őket</b>. Szintén gyakori, hogy a nagymama neveli a gyerekeket,
vagy ő is velük él. De természetesen vannak hagyományos családok is” </em>– mondja a Máltaiak munkatársa.</span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b>Ahhoz, hogy ezekben a viskókban élhessenek, bérleti díjat kell fizetniük, de nem az államnak. </b><em><b>„A
főbérlőknek fizetnek, akik helyi politikusok vagy vállalkozók. Nekik
van pénzük, például arra is, hogy lefizessék a hatóságokat, és utána
mindenféle adózás nélkül ebből nyerészkednek</b>” </em>– magyarázza a programkoordinátor. </span></p>
<h3><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Megérkezésélmény volt”</span></h3><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az utcák között <b>szűk sikátorokon
</b>lehet közlekedni, amit emberi, állati szenny és ürülék, valamint szemét
borít. A nyomornegyeden keresztül fut egy kisebb folyó, <b>pár hete óriási
esőzések </b>voltak, ezért úgy megáradt, hogy<b> házakat, embereket</b> <b>sodort el</b>.
Gyakoriak a tűzesetek is, mert az áramot a hivatalosan telepített
légvezetékekről cipőfűző-vastagságú drótokon vezetik le, ami
beszikrázhat. Nincsen vezetékes ivóvíz, a házakban áram, se WC.</span></p><p><em style="background-color:rgb(255,255,255)">„2013 óta foglalkozom afrikai nyomornegyedekkel. </em></p>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><em><b>Amikor először Kiberában jártam</b>, az volt a megdöbbentő, hogy az olvasmányélmények mennyire élő dolgok. </em> <br></span></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><br></span></div><div>
<b style="background-color:rgb(255,255,255)"><em>Nem sokkhatás ért, hanem az, hogy igen, megjöttem. Megérkezésélmény volt”</em> – fogalmaz Ráhel. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><br></span></div><div>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b>A Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi megvalósító partnerek
közreműködésével dolgozik Kenyában. Ilyenkor a munkatársak szállodában
alszanak, hiszen – mint Ráhel hangsúlyozza – ahhoz, hogy hatékonyan
tudjanak dolgozni, ki kell, hogy pihenjék magukat, emellett fontos, hogy
biztonságban legyenek</b>, és ne kapjanak el semmilyen betegséget. <br></span></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><br></span></div><div>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><em>„Európából érkezve hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha van
internetkapcsolat, akkor mindent el lehet távolról intézni, de nem.
Nagyon sokat számít az, hogy belenézel valakinek a szemébe. <b>Fontos
kimenni a terepre, megérteni a másik problémáját, belehelyezkedni egy
kenyai nyomornegyedben lakónak az életébe, </b>azért, hogy a felvetődő
javaslatok részünkről mindig relevánsak legyenek. <b>Sokat beszélgetünk,
közhelyes, de együtt sírunk, együtt nevetünk. A helyi közösség tagjait
név szerint ismerem.</b> Ha siker van, azt elismerjük, odamegyünk,
gratulálunk nekik. Ha problémájuk van, tudjuk őket bátorítani. <b>Az emberi
oldal is kulcs a sikeres fejlesztéshez”</b></em><b> </b>– részletezi. <br></span></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><br></span></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><img src="cid:ii_lyzkgw0r0" alt="kenya_fovarosa.jpg" width="451" height="300" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></span></div></div></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><br></span></div><div>
<h3><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Hogyan működik a közösségi illemhely? </span></h3><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Kiberában az elmúlt
tíz évben nagy változások mentek végbe: <b>miután megjelent a vezetékes
víz, egyre több szanitációs központ épült, valamint kiszorult a „repülő
WC-k” jelensége. (Ez azt jelenti, hogy az illemhelyet zacskóval
helyettesítik, és aztán eldobják az utcán.) A szabad ég alatti székelés
óriási gond volt</b>, <b>de mára visszaszorult.</b> Többek között ez okozza a
kolerát és a tífuszt, így ezen megbetegségek száma is csökkent. </span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
Korábban a gyerekek 40 százaléka ötéves kora előtt meghalt a szennyezett vízből összeszedett betegségek miatt. <br></span></div><div>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b>A szomszédságok gyakran összeállnak, és egy regisztrált civil
szervezeti formát vesznek fel abból a célból, hogy a problémáikat
közösen tudják kezelni</b>. Így volt ez Jollyland esetében is, de arra is
van szervezeti forma, hogy például szemetet szedjenek vasárnaponként,
vagy hogy képviseljék a helyi kisgyerekeseket.<br><b>Jollyland tehát a közösség tulajdona, az ő felelősségük a működtetése is. </b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b><em>„Ez
egy fizetős szolgáltatás, ahogy mi itthon fizetünk havi rezsidíjat, ott
az emberek mennek a húszliteres marmonkannáikkal és öt kenyai
shillingért (kb. 15 forint – a szerk.) teletöltik vízzel. A mosdó- vagy
zuhanyhasználatért is fizetnek, így fenntartható. Meg kell fizetni a
személyzetet, a vízhasználatot”</em> </b>– hangsúlyozza Czirják Ráhel.</span></p>
</div><div>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">De <b>miből? Mit tudnak dolgozni? A férfiak kiállnak a telep szélére, és
várják, hogy napszámosként vagy építkezésekre fogadják fel őket, a
nőket háztartási alkalmazottként foglalkoztatják, például mosnak. De
sokan vannak a mikrovállalkozók is. Egy család anyagi helyzetétől függ,
milyen gyakran tudják igénybe venni Jollyland-et</b>. <b>Akik nem tehetik meg,
azok továbbra is a folyóparton végzik el a dolgukat. </b></span></p><div>
<div>
<div>
<div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Kép</span></div>
<div> <span style="background-color:rgb(255,255,255)"><img src="https://kepmas.hu/sites/default/files/styles/embedded_lan/public/media/image/2024/07/17/afrika_nyomornegyed.jpg?itok=Fb6OSP9S" width="503" height="334" alt="Afrika nyomornegyed" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0"></span></div></div></div></div></div><div>
<div><div><div><h3><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Bemész a városba, és megcsinálod a szerencséd?</span></h3><p><em style="background-color:rgb(255,255,255)">„<b>A nyomornegyedek azért léteznek, mert nincs megfizethető lakhatás a városokban</b>. </em></p><p><em style="background-color:rgb(255,255,255)">Az
ország függetlenné válása óta annyian jöttek a városokba, hogy azt nem
tudta lekövetni az infrastruktúra bővülése, a helyi kormányzás
kapacitása és a munkaerőpiac sem. </em></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><em><b>Az van a fejükben,
hogy ha te vidéken születsz, elvégzed az iskolát, utána bemész a
városba, és megcsinálod a szerencséd</b>.<b> A ’60-as, 70-es években ez igaz
volt, de most már a diplomásoknak is kevés lehetőségük van
elhelyezkedni. Az ideérkezők nagy része az informális szektorban
dolgozik. A szociális védőháló csak nagyon korlátozott, ezért
kénytelenek tenni a megélhetésükért, különben meghalnak”</b></em><b> </b>– részletezi a helyzetet Ráhel.</span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Hozzáteszi,
ettől még a nyomornegyed nagyon élő hely. Ha bemegy az ember, van
köszörűs, hentes, asztalosüzem, piac. Mindenki foglalkozik valamivel. Ha
mással nem, a viskója előtt faszénen kukoricát grillez, vagy chapatit
(lepénykenyér) készít, és azt árulja. A nyomornegyed a legnagyobb drog-
és fegyverelosztó helye is a fővárosnak, Nairobinak, de az elmúlt
időszakban azért javult a közbiztonság. </span></p><p><em style="background-color:rgb(255,255,255)">„Tíz évvel ezelőtt
csak fegyveres kísérettel tudtak ott tartózkodni a kollégák, úgy, hogy a
katonáknak volt tűzparancsa. Ma én fehér nőként a helyi kollégámmal be
tudok menni, és ki is tudok jönni úgy, hogy semmiféle atrocitás nem ér.”</em></p><blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A
lakhatási válságra és a munkanélküliségre megoldást hozhatna, ha az
emberek visszatérnének vidékre. Ez próbaképpen már el is kezdődött: 50
családot visszaköltöztettek a vidéki otthonába, ahol segítettek a saját
vállalkozásuk elindításában. </span></p></blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><em>„Ettől nem fognak
eltűnni a nyomornegyedek, illetve vidéken infrastrukturálisan ugyanúgy
vályogházakban laknak, kintről hozzák a vizet, pottyantós WC van,
viszont nincs az a zsúfoltság, mint Kiberában. Tisztaság van, és
megterem az étel, amit meg tudnak enni. Nincs bűnözés, nincs drog.
Vidéken mindenki sokkal békésebb környezetben élhetne”</em> – véli Czirják Ráhel. </span></p></div>
</div>
</div>
<div> <div id="m_-3650374903600040050gmail-gallery-15296">
<div>
<div>
<div>
<div>
</div></div></div></div></div></div>
<div><div id="m_-3650374903600040050gmail-gallery-15296"><div><div><div><div>
</div>
</div>
<div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Megnézem a galériát</span></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div> <div>
<div><h3><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Egy új iskola és egy új kút hozta el a változást</span></h3></div></div></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">De térjünk vissza Jollyland-hez. 2018-ban a több ezer fős közösség
nehéz helyzetbe került, ugyanis Kiberán keresztül egy kétszer két sávos
autóutat építettek, és átvágták azt a vízvezetéket, amin át a Nairobi
Vízművektől jött a víz. Onnantól nem tudtak piaci áron ivóvizet
vásárolni, hanem a helyi vízmaffiától lehetett csak megvenni sokkal
drágábban. Tavaly viszont lezárult egy komplex vízügyi fejlesztési
projekt egy 400 fős iskolánál, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
jóvoltából. Az iskolánál kutat fúrtak, és Jollyland tőlük tudja
vásárolni a vizet a piaci árnál kedvezőbb feltételek mellett.</span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A
Máltaiak és a velük dolgozók célja, hogy Kiberában egy cselekvőképes,
hatni tudó közösség jöjjön létre, amely képes függetlenedni a
segítőktől. <em>„Az utóbbi években azonban passzívan várták, hogy újra
és újra segítsünk. Letört a csap, nem folyt a víz, de nem próbálták
megjavítani. Azt várták, hogy mikor kapnak megint kívülről segítséget” </em>– hangsúlyozza a programkoordinátor. </span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
Az iskolai fejlesztés során azonban képzéseket tartottak az
üzemeltetésről, a pénzügyi könyvelésről, ami szemléletváltást hozott. A
segítséget most már nem másoktól várják. </span></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
A szomszédság elkezdte átlátható módon vezetni a pénzügyeket, a befolyó
összegekből pedig saját maguk fejlesztenek: lefestették a WC-ajtókat, az
épületet. </span></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
Nem utolsó sorban megtanulták, hogy a bevételt hogyan forgassák vissza.
Olyan soha nem lesz Kiberában, hogy minden viskóban a csapból folyik a
víz, viszont az, hogy megfizethető áron ivóvízhez, fürdési, vécézési
lehetőséghez jutnak az emberek, ráadásul egy olyan helyszínen, amit
képesek önmaguk fenntartani, óriási előrelépés, és esély egy
reménytelibb jövőre.
</span></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tr><td style="width:55px;padding-top:13px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://s-install.avcdn.net/ipm/preview/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td><td style="width:470px;padding-top:12px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Vírusmentes.<a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a></td></tr></table><a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>