[Grem] 925 éve 1099. júl.15.- én ért véget Jeruzsálem ostroma. A püspök, ha nem hal meg, megakadályozhatta volna a keresztes seregek általi vérengzést

[Emoke Greschik]

 A püspök, aki megakadályozhatta volna a jeruzsálemi vérengzést, de túl
korán meghalt

*Kilencszázhuszonöt éve, 1099. július 15-én ért véget Jeruzsálem ostroma*.
Hogyan zajlott le a történelem egyik legmeghatározóbb csatája? – erről *mesélt
nekünk Kovács Örs történészt*. A Rubicon Intézet tudományos munkatársa
szerint* a keresztesek által rendezett vérfürdő megelőzhető lett volna.*

Vizvári Soma <https://mandiner.hu/szerzo/vizvari-soma-1>

https://mandiner.hu/belfold/2024/07/a-puspok-aki-megakadalyozhatta-volna-a-jeruzsalemi-verengzest-de-tul-koran-meghalt

*Jeruzsálem 1099-es ostromával kapcsolatban a legtöbbet emlegetett történet
az, amikor a keresztesek a győztes roham után vérfürdőt rendeztek. Ezt a
történészek tényként kezelik, viszont azzal kapcsolatban már viták vannak,
hogy hányan estek áldozatul a mészárlásnak.*

Erre pontos választ nem tudunk adni, még azt se tudjuk biztosan, hányan
lakták akkoriban a várost, vagy hogy az ostromló keresztesek hányan voltak.
Röpködnek számok, de óriási különbség van a legkisebb és a legnagyobb
becslés között.

*Mi a két véglet?*

Az első keresztes hadjárat résztvevőit negyvenezertől százezerig becsülik*.
Az új területek elfoglalásával és a folyamatos csaták során a sereg a
hadjárat három éve alatt folyamatosan fogyatkozott. Jeruzsálem ostromához
körülbelül 15 000 keresztes kezdett hozzá*. *Jeruzsálem lakosságát 20 000
főre szokták becsülni*. A város lakosságát az ostrom ideje alatt neház
megbecsülni*. A muszlim védők attól tartottak, hogy a keresztény lakosok
elárulják őket, inkább száműzték őket, nem a halomra ölésüket választották.
Így jelentősen csökkenhetett a lakosok száma, *hiszen a három monoteista
vallás hívei nagyjából arányosan élhettek Jeruzsálemben. *Más történészek
arról beszélnek, hogy a környék lakossága is a Szent Városba menekült, így
több tízezer fővel nőhetett Jeruzsálem lakossága, akár 70 000 fő is
lehetett*. Egy korabeli arab forrás, Ibn al’Arabi háromezer halottat említ.
Azaz a 3 000-től 70 000-ig bármi elképzelhető az áldozatok számát
illetően. *Valójában
nem tudjuk a város lakosságát az ostrom pillanatában megbecsülni.*

Az érthető, hogy a történészek „számháborúznak”, de valójában az a fontos,
hogy *a mészárlás sajnos megtörtént. *

Azt is tudjuk, hogy *a keresztes hadjáratok 200 éve alatt azért mindkét fél
követett el a másikkal szemben merényleteket, gyilkosságokat,
mészárlásokat. *

*A korábbi évszázadok muszlim hódításai sem múltak el nyomtalanul, a
közél-keleti zsidó közösségeket olykor igencsak megtizedelték*, például
Alexandriában 629-ben, vagy Jeruzsálem arab kézre kerülésekor 638-ban.

*A 11. században is *történtek hasonló esetek, *amikor* *a zsidók és
keresztények* *elleni muszlim pogromok indultak, *

például Kordova környékén, Fezben vagy Egyiptomban. Ezt figyelembe véve
sajnálatos módon nem volt teljesen egyedülálló az 1099-es jeruzsálemi
mészárlás.

*Van olyan forrás, amely szerint a keresztesek szabad elvonulást engedtek a
végső roham előtt.*

Azt azért tudjuk, hogy* rengeteg nő, gyerek és sebesült maradt a városban.
A zsidó lakosság többsége is ottmaradt, nagy részük az egyik zsinagógában
gyűlt össze, melyet a keresztesek rájuk gyújtottak*. Lehet, hogy az
ostromlók minden támadás előtt szabad elvonulást ígértek, de azt senki se
tudhatta előre, hogy melyik lesz a végső roham. Az sem volt biztos, hogy
egyáltalán sikerül a kereszteseknek bevennie Jeruzsálemet. *Akkori mércével
rendkívül nagyszabású csatáról beszélünk, amely mindkét részről elképesztő
erőfeszítéseket igényelt és nagyjából ötven-ötven százalék esélye volt a
győzelemre a védőknek és a támadóknak egyaránt.*

*Ennyire jó esélyeik voltak a védőknek?*

Volt okuk reménykedni, ha azt nézzük, milyen iszonyatos nehézségekkel
küzdött az ostromló sereg. *Június 7-én érték el Jeruzsálem térségét,
addigra a védelem az összes környező kutat megmérgezte. *Ismert, mennyire *
vízhiányos területr*ől van szó. *Ez már önmagában óriási csapás volt a
keresztesek számára, és még ehhez jött, hogy  a környéken a muszlimok
mindent elégettek*, így nem volt miből ostromgépeket építeni. *A megérkezés
utáni hatodik napon a keresztesek ostromot indítottak. Úgy, ahogy voltak,
neki a falaknak*. Ez nem volt sikeres. *Kiderült, hogy így nem fogják
bevenni a várost, muszáj rendes stratégiát kidolgozni, körbevenni a várost
és kiéheztetni, valamint meg kellett építeni az ostromtornyokat. Ehhez csak
elképesztően nagy távolságból tudtak faanyagot hozni. *

*Szerencséjükre megérkezett hat hajó Itáliából, amelyek rakományát,
szerszámait és a legénységét mind fel tudták használni az ostromhoz*. Onnan
lett szeg és kampó, eszközök az ostromtornyok építéséhez, és* valamennyi
utánpótlás is érkezett. *

*A védőknek voltak felhalmozott tartalékaik, és várták a felmentő sereget
Egyiptomból.*

*Hogy nézett ki a döntő csata?*

*Csak július 13-ára lettek készen nagyjából a tornyok. Július 14-én
indították a támadást a Sion-hegy felőli, keleti falra. *

*Egész éjjel tartó, pokoli küzdelmek *árán tudták eljuttatni a falig a
tornyokat. Ne felejtsük el, hogy előtte fel kellett tölteni a várárkot is,
hogy egyáltalán a torony el tudjon gurulni a falig. Gondolhatjuk, hogy a
középkorban ezek mekkora közös erőfeszítéseket igényeltek.

Azt írják a krónikák, hogy egy nagyjából 12 ezres sereg indítja el ezt a
támadást a keleti fal ellen.

*A védők se tétlenkedtek, mindenféle kőhajítógéppel lőtték őket, próbálták
görög tűzzel fölgyújtani a tornyokat. Ez ellen meg az ostromlók védekeztek,
vizes bőrökkel fedték el az ostromtornyokat. *

*Másnap reggelre sikerült egyáltalán a falig eljutniuk a kereszteseknek a
tornyokkal, akkor kezdődött meg az átkelés a falra*. Ezt úgy kell
elképzelni, mintha egy flotta megpróbálna kikötni valahol és ott egy
hídfőállást kiépíteni.

A védőknek addig volt esélyük, míg meg tudták akadályozni, hogy az
ostromlók egy falszakaszt elfoglaljanak.

*Attóla pillanattól kezdve ugyanis, hogy egy falszakaszt sikerül
elfoglalni, a támadó sereg be tud özönleni a létrákon, utána ahogy nő az
ostromlók létszáma a váron belül, egyre nagyobb az esély rá, hogy
valamelyik kaput ki tudják nyitni. Nagyjából dél körül sikerült a
kereszteseknek hidat húzni a torony és a fal teteje között és bemászni. A
falszakaszt megtartották, utána pedig igyekeztek kinyitni a Heródes-kaput a
fősereg számára. Ekkor jött el az a pillanat, hogy a védőknek nem maradt
esélye a támadókkal szemben.  *

*Említette, hogy a zsinagógát rágyújtották az oda menekülő zsidókra. Egy
korabeli krónikás azt is írja, hogy a keresztesek Salamon templomába is
betörtek, ahol szintén mészárlást rendeztek **és „kantárig érő vérben
gázoltak”.  *

*A mészárlás valóban óriási volt*, de a „kantárig érő vér” túlzás, ez egy
jellemző középkori kép, nem kell szó szerint venni.

*A vérontás után a keresztesek aztán elérzékenyülve vonultak át az Úr
sírjához imádkozni. Ez a kronológia igen furcsán hangzik. Mondhati,
groteszk.*

Ez a történet *a középkori vallásosság talán legszélsőségesebb
megnyilvánulása. *

*Nyilvánvalóan sosem lett volna keresztes hadjárat, ha nincsen meg az a
vallásos lelkület, amely ilyen mértékű lelkesedéssé tud válni. A harcosok,
akik elindultak a Szentföldre, hittek abban, amit csináltak. Ismerjük azt a
keresztes jelmondatot, hogy „Deus lo vult!”, ami annyit tesz ófranciául,
hogy „Isten így akarja”, vagy „Isten akarata*”. A hadjáratokat elsősorban a
vallási, a hitéleti motiváció indította el és ez a vallási motiváció
tartotta életben. *Ez a fanatizmus mindkét fél körében jellemző volt.
Ugyanakkor mindkét oldalon megtaláljuk azokat is, akik jóval toleránsabbak
voltak. Nem igaz az, hogy minden keresztes vagy muszlim vérszomjas fenevad
lett volna.*

*A vallási fanatizmus viszont egyértelműen az egyik a mozgatórugó volt, ez
mutatkozott meg abban, hogy a vérfürdő után a katonák rögtön imádkoztak,* *és
imáikban még akár Isten bocsánatát is kérték*.

*Ezek szerint az nem teljesen igaz, hogy ezt a mészárlást utólag mindenki
helyeselte, beleértve az elkövetőket is. Az Egyház hogyan állt hozzá?*

*Két fontos egyházi szereplő nem élte meg Jeruzsálem bevételét. II. Orbán
pápa ugyan még élt a város bevétele napján, de mire a hír Rómába eljutott,
már elhunyt. Ő volt az a pápa, aki az első keresztes hadjáratot
meghirdette. A másik pedig, akit Jeruzsálem pátriárkájának szánt a nyugati
egyház, ő Monteil-i Adhemar, Le Puy püspöke*.

*A pápa őt bízta meg a keresztes hadjárat szervezésével, koordinálásával. A
keresztes hadjárat ugyanis nemcsak katonai offenzíva volt, hanem társadalmi
és vallási mozgalom is, amelyhez Adhemar biztosította a pápai jelenlétet. *

*A püspök kiváló szervezői képességekkel bírt és hatalmas népszerűségnek
örvendett a seregben. Becsületes, imádságos életet élő ember volt. Sajnos
út közben, 1098-ban tífuszjárvány következtében meghalt.* *Könnyen lehet,
ha Adhemar jelen van a jeruzsálemi ostromnál, akkor ez a mészárlás nem
történik meg*. Ezt abból lehet sejteni, hogy a püspök egészen a haláláig
nagyon ügyesen bánt a kardforgatókkal és adott esetben képes volt arra is,
hogy megfékezze őket. Személy szerint úgy hiszem, *Adhemar megakadályozta
volna az 1099-es vérfürdőt. *

Így viszont az ostrom csúfos történetként vonult be a történelembe.

*Az igazság kedvéért azt is meg kell említeni*, *hogy* *a hadjárat
következtében létrejövő keresztes államokban a korhoz képest* *nagyfokú
vallási tolerancia volt jellemző. *

*A muszlimok és a zsidók szabadon gyakorolhatták a vallásukat,
meggazdagodhattak és akár alacsonyabb szintű hivatalokhoz is hozzájutottak.
A korban szokatlanul igazságos ítélkezés zajlott a jeruzsálemi udvarban. Ha
kellett, templomos lovagokat is felkötöttek, ha megszegték a törvényeket. A
keresztény bíróságok minden további nélkül ítélkeztek muszlimok vagy zsidók
javára keresztényekkel szemben. *
Névjegy

*Kovács Örs* történész, történelem tanár, a Rubicon Intézet tudományos
munkatársa. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelem–francia
szakos tanára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából
készített középiskolai történelemtankönyv-sorozat főszerkesztője és egyik
szerzője, több szakmai bizottság tagja. Fő kutatási területe a
magyar–francia kapcsolatok alakulása a XX. században.

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Vírusmentes.www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_1463626677505949868_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20240715/ec54aac9/attachment.html>